Március 15-e ünnepe a régmúlt idők folyamán - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) Pápa (1) pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Március 15-e ünnepe a régmúlt idők folyamán

2010.03.15. 20:55 Ziggy Stardust

 
Ha már éppen március 15-én indulunk, úgy gondolom, illik és érdemes e jeles nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódó bejegyzéssel kezdeni. Sajnos az idén is szomorúan tapasztalhattuk, hogy például a fővárosi rendezvények során háttérbe szorult a forradalom és a 162 évvel ezelőtt történtek emléke, és az ünnepségek az egyes politikai pártok kampányrendezvényeivé silányultak (vidéken talán még jobb a helyzet). Hagyjuk is a jelent főni a levében, és tekintsünk vissza a március 15-i ünnepségek múltjára, hiszen viszonylag keveset tudunk arról, hogy felmenőink a II. világháború előtti évtizedekben milyen formában ünnepelték meg az 1848-as forradalom évfordulóját.
(Mindezt egyébként valamikor 15.00 óra körül pötyögtem be, de a blog-alapítás első lépései és a Beköszöntő szövegének homo sapiens sapiens-hez méltó bevitele nem várt kihívás elé állította biztosnak hitt informatikai hátteremet és idegrendszeremet. Csak remélni tudom, hogy még március 15-én sikerül aktiválnom e bejegyzést.)
 
A kiegyezés (1867) előtti években megemlékezésekre természetesen nemigen volt mód, utána viszont - mondjuk úgy „félhivatalos” keretek között – lehetővé vált március 15-e megünneplése, amely ellen a törvényhatóságok és a rendészeti szervek nem léptek fel. Ausztria és Magyarország közötti kompromisszum egyik sajátos vonásaként a forradalom napja továbbra sem lehetett hivatalos ünnepnap, azonban az 1848. áprilisi törvények emlékét, azok szentesítésének 50. évfordulóján törvényben rögzítették (1898. évi V. tc.) és egyúttal április 11-ét nemzeti ünneppé nyilvánították. Lett is ebből polémia és konfliktus évi rendszerességgel, hiszen az ország többsége ragaszkodott március 15-éhez, így a megemlékezések továbbra is zömmel ezen a napon történtek.
   Hatvan 1867 és 1900 közötti történetével kapcsolatban viszonylag kevés forrás áll rendelkezésünkre, így nem tudjuk, hogy mikor került sor az első, a községi önkormányzat által szervezett ünnepségre, azonban ha abból indulunk ki, hogy már 1869-ben emlékművet avattak a hatvani csata emlékére a mai Kossuth téren, akkor valószínűsíthetjük, hogy március 15-e megünneplését már ezekben az években felvállalták. Hatvani ünnepségről szóló első ismert beszámoló 1893-as keltezésű, amely az egyik megyei újságban jelent meg, szövege következő bejegyzésünkben szerepel majd.
   Jogszabályi rendelkezés hiányában Hatvan társadalma március 15-ét spontán munkaszüneti napként kezelte, mivel az ünnepségeken a lakosság általában jelentős számban képviseltette magát (1000-1500 fő). Az 1890-as években kialakulóban volt az ünnepségek szervezésével és menetével kapcsolatos helyi „szokásjog”, amely több-kevesebb változtatással 1944-ig fennmaradt. Március 15-e előtt néhány héttel egy rendező bizottság lett kijelölve, amelynek feladata az ünnepség programjának pontos összeállítása és annak levezénylése volt.
 
A korabeli menetrend vázlatosan:
1. Gyülekezés a főtéren (amelyet Kossuth Lajos 1892-ben történt díszpolgárrá választása után neveztek el Kossuth térnek).
2. Kossuth téri honvéd-emlékmű: beszédek, szavalatok, dalárda, koszorúzás.
3. Együttes kivonulás a mai Radnóti téren található honvéd-sírhelyhez.
4. Honvéd-sírhely: beszédek, szavalatok, dalárda, koszorúzás.
5. A szomszédos vendéglőben ünnepi bankett, némelykor hajnalig. (Ez az épület ma már nem látható, mivel az 1990-as évek elején lebontották; körülbelül az új autóbusz-pályaudvar területének vasúti sínek felé eső részén feküdt.)
 
A következő években az ünnepségsorozat kiegészült az egyes vallási felekezetek kora délelőtti ünnepi istentiszteleteivel, amelyet a községi képviselő-testület ünnepi díszközgyűlése követett. A hatvani iskolák szintén rendszeresen tartottak megemlékezéseket. Némely esetben „rendkívüli” eseménnyel is bővült a program, ilyen volt például a honvéd sírhely emlékművének felavatása 1904-ben.
    Az I. világháború során a háborús állapotok miatt csak visszafogott ünnepségekre került sor, azonban 1920 után helyreállt a régi menetrend, azzal a különbséggel, hogy a honvédsír megkoszorúzása után elmaradt az esti vacsora az ekkor éppen Csekő József tulajdonában lévő vendéglőben. A magyar országgyűlés először 1927. évi XXXI. törvénycikkben nyilvánította nemzeti ünneppé március 15-ét, megszüntetve április 11-e kiemelt státuszát.
   Végül lássuk mi történt például 1930-ban, az egyik újságban közölt részletesen program szerint:
 
Délelőtt
1. Ünnepélyes szentmise a tanuló ifjúság részére az római katolikus templomban
2. Az elemi-, polgári fiú-, leány- és a reáliskola ünnepélye
3. Hivatalos szentmise a római katolikus, református és az izraelita templomban
4. Díszközgyűlés a községháza tanácstermében
5. Istentisztelet az templomban
 
Délután
1. Gyülekező a Kossuth téri Honvéd-emlékműnél
2. Himnusz (előadta a Petőfi cserkész-fúvószenekar)
3. Hirling Gyula megnyitó beszéde
4. „Élj őseink hazája” (előadta a MÁV Dalkör)
5. Szinyei Merse Jenő, országgyűlési képviselőjének ünnepi beszéde
6. „Kárpáti fenyőből” (előadta a Hatvani Közművelődési Egyesület Dalköre)
7. „Magyarnak lenni” (ifj. Nagy Albert szavalata)
8. „Rákóczi induló” (előadta a Hatvani Közművelődési Egyesület Dalköre)
9. Közös kivonulás a honvéd sírhoz
10. „Nyitány” (előadta a Petőfi cserkész-fúvószenekar)
11. „Hajnalodik” (Szelei Ferenc szavalata)
12. Cserey Vilmos tábornok ünnepi beszéde
13. „Halld meg vén Európa” (Fain József szavalata)
14. „Hiszekegy” (a két hatvani dalárda közös előadása)
 
Este
1a. Földes Imre: Tüzek az éjszakában c. drámája (A Hatvani Közművelődési Egyesület színi osztályának előadása az Apolló mozgóban, vagyis a belvárosi moziban)
közben:
1b. a MÁV Alkalmazottak Köre saját helyiségében tartott ünnepélyt.
 
A hatvani ünnepi program tovább szűkült 1937-től, mivel ekkor a honvéd-sírhelyhez történő kivonulás elhagyásával rövidítették az útvonalat. Lezárásként említsük meg, hogy március 15-ét a Rákosi-korszak során törölték a nemzeti ünnepek sorából, és csak 1989-ben került vissza a munkaszüneti napok sorába. Ezen korszakok ünnepségeivel később foglalkozunk majd.
 
Frissen talált rokon-blogok:
 
Következő bejegyzésben az említett 1893-as tudósítás kerül közlésre.
 
Nagy Nándor

komment

Címkék: március 15. 1930 1848/49

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr771842332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.