A Radnóti téri honvéd-sírhely múltjának bemutatását a legutóbbi, 6. résszel lezártam, de a sírhely sorsát követem / követjük tovább, hiszen a május 20-i „felfedezés” óta új történet kezdődött, és elképzelhető, hogy a java még hátravan. Az eseményeket erre a bejegyzésre gyűjtögetem majd, hiszen nem lenne szerencsés minden dátumhoz külön bejegyzést nyitni.
A hatvani eseményekkel több internetes portál is foglalkozik már (pl. mult-kor.hu), amelynek köszönhetően egyre több történelem-kedvelő látogató jut el blogunkhoz. A témakörrel most ismerkedők talán nehezen tudnak eligazodni a dátumok és az események között, ezért javaslom, hogy először a sírhely múltjával kapcsolatos sorozat 1. és 2. részét tekintsék át. Utána már világos lesz, hogy mi is tart bennünket lázban több mint fél éve …
2010. szeptember 4.
Hivatalos közlés szerint az újratemetésre 2010. szeptember 29-én (szerda) kerül sor az óhatvani köztemető erre kijelölt parcellájában. Az időponttal kapcsolatos városi vitával nem kívánok foglalkozni. Az új buszpályaudvar elkészülte után az egykori sírhely feletti pillérre emléktábla kerül majd, hogy az utókor se feledje el, hol volt a sír eredeti helye. Sajtó:
A Városházáról érkező örömteli hír, hogy tavaszi kérésem nyomán a sírhely melletti régi km-követ kiemelték, felújítása folyamatban van, amelynek lezárulta után visszakerülhet eredeti helyére, mivel a buszpályaudvar forgalmát nem zavarja. Mint korábban említésre került, ez a műtárgy a Radnóti tér régmúltjának utolsó emléke.
2010. július 29. Talán már sokan hallották, de tömören megemlítjük: két héttel ezelőtt kiderült, hogy az exhumált holttestek újratemetése a magas belvíz miatt, hatósági rendelkezés nyomán nem lehetséges, amelyre ezért az óhatvani városi köztemetőben kerül majd sor, egyelőre még nem tisztázott időpontban. Az elbontott síremlék, amely a városháza egyik raktárépületében vár további sorsára szintén a temetőben lesz elhelyezve. 2010. június 18. A hét folyamán átvizsgálták azt a földkupacot, amelyet az első leletek előkerülésekor, vagyis május 20-án a munkagödörből termeltek ki. A várakozásoknak megfelelően több csontot találtak, amelyek a korábban exhumált holttestekhez tartoznak; koponyacsontok nem kerültek elő. Mindez azt jelenti, hogy a sírgödörben talált holttestek száma (10) nem változott. 2010. június 8. Tegnap estig 10 holttest kiemelése történt meg. A feltárást végző régész-szakemberek véleménye szerint egyértelműen kirajzolódott a sírgödör egykori kiterjedése. Próbaképpen azonban a kutatási területet ma délelőtt északi irányban kiterjesztették, azonban újabb emberi maradványok nem kerültek elő. Az elkövetkező napokban az egykori munkagödörből kitermelt földet vizsgálják át, amely valószínűleg tartalmaz további csontokat. A jelenlegi munkagödör környékén csatorna-építés miatt újabb mélyásás fog történni régészeti felügyelet mellett, bár a szakértők szerint kevés az esély, hogy újabb maradványok kerülnek elő. A feltárásban és exhumálásban résztvevő valamennyi úriembernek szeretnénk ezúton is köszönetet mondani lelkiismeretes és szakszerű munkájukért, amely igen nehéz körülmények között folyt. Az április 2. kontra április 5. kérdésre még természetesen visszatérünk, de egyelőre örüljünk, hogy az "ügynek" ez a szakasza megnyugtatóan és korrekt keretek között lezárult. Ez is valami. Az újratemetés kereteiről a Városháza, illetve a hatvani képviselőtestület dönt majd hamarosan. 2010. június 3. Hatvany Lajos Múzeum info/fénykép: a rendkívüli körülmények ellenére ma megkezdődött a feltárás, Bíró Péter (Dobó István Vármúzeum) és Fullár Zoltán (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) vezetésével. Délelőtt két csontvázat és számos tárgyi emléket (gombokat) találtak a szakemberek. Délután kiterjesztették a feltárási területet, amely során újabb három, vagyis összesen már öt honvéd maradványai kerültek elő. A munka hétfőn folytatódik, újabb leletek várhatóak. Az egykori munkagödröt ma már beton tölti ki ..., balra mellette az egyik koponya. Képes beszámolók itt: 2010. június 2. Hatvany Lajos Múzeum info: az ítéletidő következtében a feltárás kezdetét csütörtökre halasztották. 2010. május 31. A hónap utolsó napján igazi nagyvizit részesei lehettünk a helyszínen, amelyen képviseltette magát a Városháza, a Hatvani Városgazdálkodási Zrt., a Dobó István Vármúzeum, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, a Hatvany Lajos Múzeum, egy temetkezési-exhumálási vállalat illetve telefonon a Hadtörténeti Múzeum Hadirégészeti Osztályával is történt konzultáció. A „csúcstalálkozó” korrekt hangulatban telt, azonban több kérdéskörben nehezen tudtunk dűlőre jutni. Talán furcsának tűnhet, de a jelenlegi szabályozás alapján igencsak nehéz eldönteni, hogy az 1848/1849-es szabadságharc során keletkezett sírok kezelése és feltárása pontosan mely hatóság/intézmény hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozom, ez nem a fent említett intézmények, hanem maga a szabályozás kritikája, hiszen laikus „átlag” állampolgárként joggal várhatjuk el, hogy a szabadságharc hősi halottai ügyében minden érintett közeg tudja, hogy mi-merre-hány méter, s ne legyen szükség több napos huzavonára. A hatvani honvéd-sírhely ügyének számtalan tanulsága közül éppen ez lesz az egyik. Minden érintett a helyzet megoldására törekedett, ezért némi tanakodás után a következő forgatókönyv született meg: a KÖSZ és a Dobó Vármúzeum felügyelete mellett június 2-án megkezdődik a feltárás és az exhumálás, amelyet a HM Hadirégészeti Osztálya is figyelemmel kísér majd. Az újratemetésre – a Városháza előzetes tervei szerint – az emlékmű új helyszínén, mintegy 150 méterre az eredeti sírhelytől kerül majd sorra, természetesen csak a feltárás befejeződése után. Az esetleg előkerülő tárgyi emlékek a Hatvany Lajos Múzeum Történeti Gyűjteményébe kerülnek majd. Dr. Fodor László régész, az egri múzeum osztályvezetőjének javaslata nyomán a sírhely és az obeliszk eredeti helyét egy emléktábla jelzi majd annál a tartópillérnél, amelynek előkészítése során az első leletekre bukkantak. Így legalább 161 év múlva senkinek sem okoz majd fejtörést, hogy áthelyezték-e a sírt valaha vagy sem … Jelenleg nem lehet tudni, hogy pontosan hány honvéd nyugszik a földben, de szinte biztosnak tekinthető, hogy nem egyéni-, hanem a történeti források által említett, tömegsírról lehet szó. A munkagödör oldalát az eső kicsit megdolgozta az elmúlt másfél hét folyamán, és egy bizonyos rétegben már tisztán kivehetőek az egymás mellett elhelyezkedő csontok. Nem szeretnék semmilyen számmisztikában belemenni, hiszen elsősorban az a fontos, hogy a katonák hamvai tisztességes keretek között kerüljenek exhumálásra, de a történeti háttér végleges tisztázása szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a szakemberek hány holttestet találnak majd. Mint korábbi bejegyzéseinkben említettük, a hagyományos helytörténeti magyarázat (április 2-i csata) szerint 12 személyt temettek itt el, azonban az elmúlt fél év kutatási adatai szerint nagyobb a valószínűsége, hogy nem az április 2-i, hanem az április 5-i összecsapás áldozatai kerültek a helyszínen elhantolásra, akiknek száma 50 körülire tehető. Természetesen még az sem biztos, hogy valamennyiüket egy sírba temették, azonban ha 12-nél több holttest kerül elő, akkor az utóbbi teória nyer igazolást. Végül egy szomorú hír: 2010. május 27-én, életének 80. évében elhunyt Németi Gábor helytörténész, aki többek között a Hatvany Lajos Múzeum igazgatójaként is tevékenykedett korábban. Gabi bácsi tekintélyes életművében kiemelt szerepet szánt a forradalom helyi eseményeire, amelyeket a Hatvan az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején című munkájában foglalt össze. A temetésre június 11-én, pénteken 14.00 órakor kerül sor a hatvani köztemetőben. 2010. május 27. A Városháza tegnap este hivatalos közleményt adott ki, amelyben a kialakult helyzetről tájékoztatja az érdeklődőket. Néhány apróbb félreértést szeretnék tisztázni, elsősorban a vizsgálatokkal kapcsolatban, mivel ezek nincsenek összhangban a blogon korábban leírtakkal, és az Olvasóban joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi állhat az ellentmondás hátterében. 1. A fémkeresős vizsgálatok 2009-ben két ún. fémkereső műszeres vizsgálat történt a Radnóti téren. Több szakértő is jelezte: a fémkeresős vizsgálat már eleve nem alkalmas emberi maradványok kimutatására, ráadásul a szabadságharc során a katonák mellé jelentősebb fémtárgyakat (pl. fegyvereket) nem temettek. A fémkeresés, mint módszer alkalmatlanságára kitért jelentésében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szakértője is, aki 2009. április 21-én végzett ilyen típusú vizsgálatot a helyszínen. Időben ezt követte egy szakértő magáncég által végzett lőszermentesítő vizsgálat. Ilyen esetben kézigránátokat, bombákat keresnek elsősorban, így a fémkereső műszerek csak a nagyméretű fémet tartalmazó tárgyakat képesek kimutatni. E vizsgálatok eredményeinek elfogadása félreértésen alapszik, mivel ezek a honvéd-sírhellyel kapcsolatban nem relevánsak, amelyre egyébként a február 2-i lakossági fórumon is kitértünk. 2. Földradar-vizsgálat Mint arról a blog is beszámolt, e vizsgálatra 2010. március 31-én került sor, sajnos azonban a konkrét eredményeket egyelőre nem ismerjük. A modern technológiával felszerelt műszertől előzetesen mindenki sokat várt, többek között értékelhető új adatot a van-e sírgödör vagy nincs kérdéskörben. A tegnapi közlemény szerint az eredmény negatív lett, amely azonban ellentmondásban áll a lelet előkerülésének tényével. Itt jegyzem meg, hogy a legjobb műszer is tévedhet, de talán épp ezért lenne érdemes megtudni végre, hogy mit is mutatott ki a sírhely környékén. 2010. május 25. A délelőtt folyamán kisebb helyszíni szemlére került sor, amelyen részt vett Szelesné Ács Csilla régészeti felügyelő (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-mo-i Iroda), Bognár Endre hatvani főépítész, Pataki Katalin és Bihari-Horváth László muzeológusok (Hatvany Lajos Múzeum), illetve személyem. Az egri Dobó István Múzeum munkatársai sajnos objektív okok nem tudtak Hatvanba utazni, így újabb konkrét vizsgálatra ma nem került sor. Ács Csilla megtekintette a munkagödröt, ahonnan a leletek előkerültek, majd Bognár úr ismertette a múlt héten történteket. Ezután egy tömör történeti összefoglalót rögtönöztem; a hangsúlyt a sírhely várható kiterjedésére fektettem, mivel forrásaink nem egyéni, hanem közös sírhalomról / tömegsírról tudósítanak. Az 1849. április 5-i ütközet lefolyása alapján nem zárható ki, hogy akár ötven huszár emberi maradványai nyugodnak a földben. Jelenleg a múlt héten előkerült pityke (~ gomb, lásd itt!) vizsgálata és korszak-meghatározása folyik Egerben, amelynek a továbblépés szempontjából igen nagy jelentősége van, mivel az eredményektől függően (elvileg) más-más úton és módszerrel történhet a feltárás. Ugyanis a vonatkozó törvény szerint csak az 1711 előtti időszak emlékei tartoznak a régészeti lelet kategóriájába, azt követően már nem. Reméljük, hamarosan megszületik az eredmény, és egyúttal eldől, hogy melyik intézmény végzi a feltárást, amely remélhetőleg minél hamarabb megkezdődik. A munkagödörből múlt héten kiemelt föld - amelynek átvizsgálása szintén szükséges - jelenleg más helyszínen, a munkaterülettől mintegy 1 km-re, elkülönítve található meg. Fénykép a munkagödörben található csontokról: A megbeszélés végén kitértünk a kissé viseltes régi kilométerkő sorsára is: elképzelhető, hogy az év folyamán helyi forrásból lehetőség lesz e különleges emlék felújítására. Egy érdekesség még e napról: Asztalos Tamás, az Aszódi Múzeum igazgatójának szíves közlése nyomán sikerült megtudnom, hogy az április 5-i összecsapás során sebesülten osztrák fogságba esett, és másnap Aszódon elhunyt Miskolczy Sándor huszárkapitány sírja ma is megtalálható a helyi temetőben, amelynél az aszódiak minden évben megemlékezést tartanak. Nagy Nándor
