Adalékok a hatvani ütközethez

2011. április 02. - Ziggy Stardust

 

A tavalyi év során elsősorban az 1849. április 5-i hatvani lovassági összecsapással foglalkoztunk, a három nappal korábbi, a tankönyvekben is szereplő április 2-i hatvani ütközettel kevésbé. Nem véletlenül írtam csata helyett ütközetet, ugyanis a köznyelvvel ellentétben a szakirodalom nem szinonimaként, hanem önálló fogalomként alkalmazza a két terminust: a csata – az ütközettel ellentétben – döntő módon befolyásolhatja az adott hadjárat vagy háború végső kimenetelét, amely ebben az esetben nem állja meg a helyét, ezért a hadtörténeti munkák ütközetként említik az április 2-án Hatvanban és környékén történt harci eseményt.

    A témakörre vonatkozólag tengernyi irodalom áll rendelkezésre, ezért bejegyzésünk során elsősorban a neten elérhető tartalmakra és egy kevésbé ismert forrásra hívnám fel a figyelmet.

 

Az ütközet ...

...előzményeiről és hadászati jelentőségéről ajánlanám Csikány Tamás a Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban című, az Aetes folyóiratban 2007-ben megjelent, e-változatban is olvasható, illetve letölthető tanulmányát.

   A március végén Egerben elkészített haditerv alapján a magyar hadvezetés átkaroló hadművelettel kívánt a Windisch-Grätz herceg vezette ellenséges csapatok felett győzedelmeskedni. Az elképzelés szerint a VII. hadtest Hatvan térségében a fősereg látszatát keltve elterelő hadmozdulatokba kezd, majd április 5-én tovább indul Bag irányába, miközben az I. II. és III. hadtestek a Jászságon keresztül az ellenséges csapatok mögé kerülnek;  az egyesült magyar csapatok április 7-én indítottak volna támadást Gödöllőnél. (A haditerv nem volt kockázat nélküli, hiszen amennyiben kiderül, hogy a Hatvan környékén állomásozó csapatok nem a fősereggel azonosak, akkor a császári csapatok túlerejüket kihasználva vereséget mérhettek volna a VII. hadtestre.) A haditerv gyakorlati megvalósítását elősegítette, hogy Windisch-Grätz nem rendelkezett megbízható információkkal a magyar fősereg tényleges elhelyezkedéséről, ezért csapatait nagy kiterjedésű sávban helyezte el.

   1849. április 2-án a Gáspár András és Poeltenberg Ernő vezette magyar hadosztályok Hort felől Hatvan irányába nyomultak előre. Kezdetben a két település közötti területen folyt a küzdelem, elsősorban kölcsönös ágyúzás keretében. Kora délután Kossuth Sándor és Zámbelly Lajos alezredesek által vezetett dandárok megtámadtak az ellenség balszárnyát, amelynek egységei a Szőlőhegyre vonultak vissza. A magyar csapatok azonban követték az ellenséges csapatokat, így Franz von Schlik osztrák tábornok kénytelen volt a Hatvan belterületéren található Zagyva-hídig hátrálni, amelyen megkezdődött az osztrák visszavonulás Bag-Aszód irányába; egyúttal az utászok igyekeztek használhatatlanná tenni a hidat, hogy a magyar csapatok minél később tudjanak átkelni a folyón.

Érdekességek a világhálón:

Kossuth Lajos által az Országos Honvédelmi Bizottmánynak 1849. április 3-én írott jelentése eredeti formában a Magyar Országos Levéltár honlapján, „sima” változatban pedig itt olvasható.

A Vasárnapi Újság vonatkozó, 1867. szeptember 8-i száma lásd alább, nagyításhoz katt a  képre (forrás: itt).

Görgey István visszaemlékezése

A fővezér, Görgey Artúr testvéröccse Görgey István maga is részt vett az ütközetben Kossuth Sándor vezette dandár tagjaként. Néhány évtizeddel később írott visszaemlékezéseiben részletesen beszámolt az eseményről, amelynek részlete alábbiakban kerül közlésre, némi magyarázó szöveggel (utóbbi kurzív betűvel). Az ütközet eseménysorába a császáriak Hatvanba történő visszavonulásakor kapcsolódunk be, amikor a Kossuth-dandár egységei elérik a Szőlő-hegy magaslatát.

*

"Mikor az előttünk csak imént is tüzet hányt szőllős tetőket elértük: hűlt helyét találtuk ott az ellenségnek. És mikor a magaslatnak túlsó lejtőjéhez értünk: egy nagyszerűen meglepő, egy lelkesítő eleven kép tárult elénk. Alattunk a szőlőhegy lábánál ott terült Hatvan, túlsó szélén egy visszás nagy S betű alakjában körülfolyva a Zagyvától.

A Zagyva ekkor még nem a mai medrében folydogált. A S betű nagy pocakja belógott a ma már lakott területre, így például a mai Csaba utca sem létezett.

Folyón innen és folyón túl a két had teljes gyors mozgásban, mind egy irányban. A mieinknek – gyalogságunknak – az utója mindenünnen concentrice [értsd: koncentrálva] a Hatvanba, valami (nem tudom már minő mellék) vízen keresztül vezető egyetlen hídra törekedett s ennél megtorlódott: (…)

Vigyázat, ez még nem a Zagyva-híd! Az 1853-as állapotokat tükröző térképen jól látható, hogy Hort felől érkezvén, a mai Horváth Mihály úton négy hídon kellett átkelni, mielőtt a főtérre értünk volna. Hatvan belterületének keleti részét ekkor még több észak-déli irányt követő patakocska illetve árok szelte keresztül.

1. Horváth Mihály út / Kazinczy utca + Újvilág utca találkozásánál; az 1853-as és a mai térképet összehasonlítva tisztán kivehető, hogy utóbbi két utca egy-egy kisebb pataknak a leszármazottja: még az utcák mai kanyarulata is megegyezik az egykori folyásiránnyal.

2. Horváth Mihály út / Bányász utca találkozása

3. Horváth Mihály út / Ratkó József találkozása: a mai térképek szerint a patak Tabán utcától délre eső folyása még ma is létezik.

4. Horváth Mihály út / Nádasdy Ferenc találkozása: mint bizonyára sokan tudják, a Vár-Nádasdy-Honvéd utcák a hajdani várárok helyét jelzik, amely 1849-ben még létezett. Átlagos időjárási feltételek esetén víz is csordogált benne, tetején némi lim-lommal,  amelyet őseink hajigáltak bele annak idején.

Kérdés: melyik ároknál torlódhatott fel a honvédsereg? Valószínűleg utóbbi, vagyis a várárok esetében, hiszen ez lehetett a legszélesebb és a legmélyebb; a hidat  minden bizonnyal megdolgozták az ellenséges utászok. (Köszönöm Kassa András helytörténész-kollégámnak, hogy a várárok szerepére felhívta figyelmemet.)

 

(…) s épp oly sebesen és sugárosan. de egy ponthól széjjel, mozgott a városon s a Zagyván túl a császári sereg, - széjjel a Zagyva egyetlen hídjától - főirányára nézve egyetlen hosszú széles vonal, az országúton es kétfelől mellette, Aszód felé visszavonulóban. Már az eleje nem látszott. De ellenség ütegjeinek egy része ez ország-úttól délre a Zagyván túl, ennek alsó folyását a jobb parton szegélyezvén, a vízen keresztül sűrűn folytatta az ágyúzást a mi tüzérségünkkel, mely hasonló állást Hatvanon s a Zagyván innen foglalt. ... Mire zászlóaljamra rá került a sor, az innenső hídon át a városba behatolhatni: ennek az urasági kastély előtti főtere és körül nyíló utczái már mind teli voltak tömve gyalogságunkkal. Zászlóaljam rohamlépésben csak a templomig juthatott el - itt egyik uradalmi tiszt-ház meg a templom közti közön hirtelen megrekedt, szintúgy visszarúgódott.

A várárok után nem a mai Horváth Mihály út, hanem a plébánia és a mai könyvtár közötti utcaszakasz vitt ki a főtérre.

S e pillanatban nem messzi tőlünk a hadtest huszárzenekara rázendíti a Rákóczyi-indulót ... Ennek hatása le nem írható! Ha ekkor előttünk nyílt a pálya: meg vagyok ma is győződve, hogy nincs az az ellenség sokasága, melynek vakon neki ne rohantunk volna! De így amint valánk, két fal közé, melyek a zenét a sűrű közel ágyúdörejt isszonyuan visszhangozták, és elől egy más zászlóalj tarisznyálnak szorítva, mely szintúgy előre nem mozdulhatott : e lelkesítő zene kínos idegfájdalmat okozott nekem; ... csaknem elfulladtam; arczom izmait engedetlenül rángatódzni érzém ... körülöttem a közlegénység felizgatottsága éktelen káromkodásban tört ki. Végre valahára aztán megmozdult az embertömeg előttünk. (Ekkor készülhetett el a Hatvanon fölül a Zagyvából kiágzott malomhajtó ág feletti híd, mit a hátráló ellenség szintén lerombolt.

A korabeli Zagyva-híd a mai műtárgytól mintegy 50 méterre déli irányban volt található, erre vezetett az Aszód-Pest felé tartó országút, amely körülbelül a mai Rákóczi út/Gárdonyi Géza utca kereszteződésénél csatlakozott régi-új országúthoz. A három nagyobb ágra szakadt Zagyva első ágánál, egy kis szigetecskén volt megtalálható egykor Hatvan egyik vízimalma, innen ered a „malomhajtó ág” elnevezés.

Előre törhettünk a főtér közepéig, minek az a nagy haszna volt ránk nézve, kik elébb ott az utczában az ágyútekék ellen födve valánk, hogy itt most újból kénytelenül megállapodva, minduntalan valamelyik zagyvaparti parasztház vályogfalából vagy kapudeszkájából rontott elő egy-egy öreg golyó és vízszintes alacsony sietős útjában egy sor embert vert le a lábáról ... Majd újra megmozdul az embertömeg - előre! (...) folytonos torlódás és akadozás közben végre zászlóaljunk is elhatol a malomág hídjáig, utóbb keresztül is rajta .... Az előre ment zászlóaljak odább-odább helyezkedtek a két ág közti szigeten fölfelé, úgy hogy az én csapatom a fő Zagyvának az ellenség által széthányt fahídjához ért el. Itt Kossuth Sándor dandárnokom meglátva engem, parancsot ád, hogy állítsuk helyre ezt a hidat. Az ellenség már nem ért volt rá a szétrombolás művét egészen befejezni: a fő gerendázat keresztül a vízen helyén volt még, csak a keresztpallincsok és az összeálló faburkolat hiányzottak, egy része bizonyosan elúszott, egy része az ellenséges partszélen félig a lomha vízben, félig szárazon ott hevert össze-vissza; - de eléggé különösen, egy része az anyagnak az innenső parton találkozott. Az iménti nagy zűrzavarban én zászlóaljamtól elszakíttatván, belőle csak századom volt ekkor a hídfő körül, magam a legidősbik tiszt. (...) Hozzá fogtam a parancs teljesítéséhez és sajátkezűleg a gerendához; s eleinte ugyan nagy ügyetlenül és üggyel-bajjal, utóbb egy hozzá értőbb tisztben segítséget és vezetést nyervén, helyre állítottuk a hidat, úgy a hogy – szakadatlan ágyútűzben. Mire elkészültünk vele. besötétedett s az ágyúzás is megszűnt. Egy csapat huszár még át is vonult nagy óvatossággal az összetákolt hídon – üldözőbe ...

1849. ápril 2-án fényesen megnyertük Schlik ellen a hatvani csatát!"

[Forrás: Görgey István: 1848- és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. II. kötet. 72-74.]

 

 

Két litográfia az ütközetről

Az április 2-i hatvani ütközetről két litográfia, más néven kőrajz közismert. Winzenz Katzler munkája a Zagyva-hídnál folyó küzdelmet jeleníti meg - a császári utóvéd éppen a hidat rombolja le, biztosítva ezzel a visszavonulás útját.  

 

A másik litográfiát Bachmann-Hohmann készítette 1850-ben, amely a korabeli belváros utcáin zajló eseményeket ábrázolja. Bizony sokan feltették már a kérdést, hogy vajon Hatvan mely szegletét s mely épületeket ábrázolja a rajz - biztosat egyelőre nem tudunk. Sajnos  viszonyítási pontként a templom és a kastély épülete nem jelenik meg a képen. Kassa András szerint a rajz baloldalán a plébánia látható (amelynek első emeletéről éppen tüzelnek), közepén  pedig a mai könyvtár helyén álló régi kolostorhoz tartozó épületrész látható. Véleményt nem tudok mondani, tény azonban, hogy - mint a fentiekben említettem - ez az útszakasz vezetett akkoriban a főtér és a Zagyva-híd felé. 

 

 

Tavaszi hadjárat magyar kártyán

Végül egy kuriózum: Somogyi Márton festőművész-restaurátor a dicsőséges tavaszi hadjárat tiszteletére speciális magyar kártyát fejlesztett ki, amely természetesen lokális motívumokkal is rendelkezik. A makk felső egyik fele a hatvani győzőt, Gáspár András ezredest ábrázolja, a makk ász pedig az ütközet egyik jelenetét (mostantól kizárólag makk ászt hívok négyes snapszerban, az első körben osztott lapoktól függetlenül.)

 

 

Utolsó utáni bekezdés: majd egy évvel ezelőtt már említettük, de ismét szót érdemel: Révász József, a hatvani rendőrség vezetője 1938-ban saját költségén Gáspár András tábornokot ábrázoló szobrot rendelt meg Juhász András hatvani szobrászművésztől, amelyet 1938. október 6-án lepleztek le a hatvani rendőrség korabeli székházának parkjában. A szobor a II. világháború  helyi eseményei során, 1944/1945 fordulóján eltűnt, azóta sem került elő, sajnos még fényképünk sem maradt róla. Ugyan merre járhat most ...?

  

Nagy Nándor

 

Szakirodalom:

A tavaszi hadjárat. Szerk.: Horváth László. Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. 1996.

Hermann Róbert: 1848-1849, a szabadságharc hadtörténete. Korona Kiadó, 2001.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr412792547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.