A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége

2011. június 25. - Ziggy Stardust
 
Egy bejegyzés erejéig búcsút intünk Hatvannak, de nem mászunk messzire, maradunk egy napi járóföld-távolságban, a mai hatvani kistérséghez tartozó Hort, Kerekharaszt és Nagykökényes községeket érintve.
    A Hatvan és Nővérei sorozatban több alkalommal szót ejtettünk az 1898-ban létrehozott Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB) működéséről, amelynek legfontosabb feladata a magyarországi helységnevekre jellemző korabeli zűrzavaros állapotok felszámolása volt. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy egy adott helységnevet több település viselte, amely igencsak megnehezítette az közigazgatás mindennapos tevékenységét. Az OKTB a helyi önkormányzatokkal, és a megyei törvényhatóságokkal együttműködve jóváhagyta az aktuális elnevezést, vagy annak megváltoztatását kezdeményezte, majd a hivatali procedúrát a helységnevek törzskönyvezése zárta le. A másfél évtizedig elhúzódó felülvizsgálati maraton után az OKTB továbbra is működött, hatáskörébe a helységnév-változtatásokkal kapcsolatos kérdések tartoztak; a bizottságot végül 1954-ben oszlatták fel.
    Az OKTB iratanyagát a Magyar Országos Levéltár (MOL) Bécsi kapu téri szekciója őrzi, a történelmi Magyarország településtörténete iránt érdeklődők ne hagyják ki. A hatvani anyagok áttekintése során bukkantam néhány érdekességre az említett három településsel kapcsolatban, amelyet vétek lenne a fiókban, illetve valamelyik al-al-alkönyvtárban porosodni hagyni. Akit tehát Nyugat-Heves megye története kistérségi szinten is érdekel, és van egy kicsi ideje, tartson velem néhány bekezdés erejéig. Fordított időrendben haladunk.
 
 
Hort (1950)
 
Horthy Miklóst, Magyarország egykori kormányzóját (1920-1944) gondolom, nem szükséges bemutatnom a blog olvasói előtt. Pályafutásának elemzését és értékelését mellőzném, mivel bejegyzésünk nem erről szól, bár ha már itt tartunk, ajánlanám a témakörrel foglalkozó fiatal történész objektív szemléletű blogját.
   Horthy, a személyéhez kapcsolódó korabeli kultusz keretében nem emelt kifogást az ellen, hogy bizonyos műtárgyakat – mint az 1937-ben felavatott, napjainkban Petőfi nevét viselő budapesti hidat – illetve egyes közterületeket róla nevezzenek el.
A nagyobb települések többségében létezett Horthy Miklós tér/út/utca, természetesen Hatvanban is: a mai Balassi Bálint (korabeli Grassalkovich út) és az Iskola utca találkozásánál található, ma is létező kis térről beszélünk - lásd az 1934-es várostérképet (a mai Grassalkovich út a báró Hatvany Sándor út nevet viselte akkoriban.)
  A helységneveket tekintve a Csepel-szigeten található Szigethalom Horthy-liget néven futott, illetve az 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt Szvoboda a Horthyfalva nevet vette fel (témakörrel kapcsolatban ajánlom az index.hu egyik májusi írását). A II. világháború után az említett helységeket, illetve közterületeket ismét átnevezték.
    A Heves megyei Hort természetesen nem tartozott a felsorolt települések körébe, hiszen a község már Horthy születését és közéleti szerepvállalását megelőzően létezett, ráadásul éppen ezen a néven. Utóbbi tényállás megállapításához nem kellett különös értelmi képesség… vagy mégis? Történt ugyanis, hogy a Magyar Dolgozók Pártja által vezérelt Magyar Függetlenségi Népfront horti szervezete 1950 tavaszán váratlan felvetéssel kereste meg a helyi elöljáróságot. Úgy vélték, hogy a község neve a fasiszta múltra emlékeztet, ezért illő volna azt megváltoztatni, sőt egyúttal konkrét javaslatok is felmerültek, mint Szabadságfalva vagy – népünk aktuális nagy vezére vezetékneve nyomán –, Rákosifalva.
   Az ügyet különösen pikánssá tette, hogy nem valamely felsőbb pártszervezet vagy hatóság igyekezett akaratát ráerőltetni a községi szervekre, hanem éppen ellenkezőleg, helyi kezdeményezésről volt szó, amely mögött természetesen nem állt valódi népakarat; a speciális történelmi helyzetet figyelembe véve valószínűleg csak egy-két befolyásos észkombájn okoskodásáról lehetett szó.
  Az indítvány a Belügyminisztérium Területszervezési Osztályához, majd következő lépésként a Törzskönyvbizottsághoz került, amely a Magyar Országos Levéltártól kért állásfoglalást. Ostoba felvetésre nem lehetett könnyű értelmes választ adni, főként az ekkor már gőzerővel működő diktatúra keretei között. A MOL alig egy éve kinevezett főigazgatója, Ember Győző azonban a józan ész pártján maradt, és állásfoglalásában egyértelműen fogalmazott, elutasítva az átnevezés szükségességét:
Hort Heves megyei község középkori település, nevét legkorábban a pápai tizedszedők említik 1332-33-ban, tehát ebben az időben már egyházas hely, következőleg megtelepülése jóval korábbi. Csánkinál az első adat a helységre 1418-ból való. A helység neve szláv eredetű, jelentése „agár”. Mindezekből következik, hogy ez a legalább 800 éves helynév nem fasiszta, vagy reakciós név és nem vonható egy megítélés alá az utolsó 20-30 évben keletkezett Horthy Miklós nevéből képzett Horthydűlő, Horthyliget, Horthymajor, Horthy Miklós-sziget, Horthytelep, Horthyvára stb. helynevekkel.
Ember Győző markáns véleményét akceptálta az OKTB, így Hort megúszta a minden alapot nélkülöző névcserét, az említett két sajátos helységelnevezés azonban mégis gazdára talált, ugyanis a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalvát előbb Rákosifalvára, majd Szabadságfalvára keresztelték át…
 
 
Kerekharaszt (1947)
 
A települést jól ismerhetik a hatvani kistérség lakói, illetve az M3-as autópályát gyakran igénybe vevő utazóközönség, hiszen a fővárosból keleti irányba haladva, Heves megye cégére utáni első „megálló” éppen a kerekharaszti pihenő.
   Kerekharaszt térsége 1950 előtt évszázadokon keresztül nem Heves, hanem Pest(-Pilis-Solt-Kiskun) részét képezte. Egyes nézetek szerint a török hódítás előtt egy középkori falu is létezett errefelé, annyi azonban biztos, hogy a felszabadító háborúkat követően nem jött létre új önálló település. A hatvani uradalmat birtokló családok a XIX. század során több külterületi majort (uradalmi falvat) hoztak létre, mint például Kerekharaszt-puszta, József-major, Cifra-major, Varsány-puszta (Ó- és Újvarsány), amelyek közigazgatásilag a Pest megyei Verseg községhez tartoztak.
   
Az 1940-es évek elején a Hatvany-uradalom jelentős hányadát, mint "zsidóbirtok" felosztották, amelynek a kerekharaszti határba eső részéből ún. vitézi telkeket hoztak létre (házhely + kisbirtok vitézi címmel rendelkező személyek számára), így a lakosság száma ekkor már meghaladta a 300 főt.
   A második világégés lezárulta után, 1945-ben önállósodási folyamat indult el, amelynek első hullámaként, Kerekharaszt, mint külterület Hatvanhoz – ennek folyományaként Heves vármegyéhez – kívánt csatlakozni. Néhány hónap múlva ez az opció lekerült a napirendről, mivel az említett öt külterület közösen Kerekharaszt neve és vezetése mellett önálló községet kívánt létrehozni. A lobbi-tevékenység sikerrel járt és az új település 1947. évi augusztus hó 1-én megkezdte működését, értelemszerűen Kerekharaszt ideiglenes név alatt.
     A végső döntéshez azonban szükség volt az OKTB állásfoglalására és jóváhagyására is. Kerekharaszt ügye először szintén a MOL-hoz került. Kossányi Béla igazgató 1948. április 30-án fogalmazta meg a Levéltár hivatalos álláspontját, amely szerint tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy kizárólag Varsány esetében bizonyítható a középkori eredet, a többi név legfeljebb a XIX. századi keletkezésű, ezért Kerekharaszt helyett a Harasztvarsány nevet javasolta: „Ebben a névben benne volna egyrészt a község által kért Kerekharaszt főnévi és bizonyára régebbi része, fenntartaná az elpusztult középkori Varsány helység emlékét.”
 A kerekharasztiak nem fogadták örömmel a MOL javaslatát, amelyet az 1948. május 27-i képviselőtestületi ülésen elutasítottak. Az indoklás szerint: „A községi képviselőtestület már korábban javaslatot tett a községnek Kerekharaszt elnevezésére, azt megváltoztatni nem kívánja, mert a községet így ismerik régebben, a nép megszokta s így a lakosság közóhaja az, hogy továbbra is Kerekharaszt nevét viselje a község.”
    Úgy tűnik a MOL és a minisztérium egyaránt respektálta a kerekharasztiak döntését, és nem erőltették tovább a Harasztvarsány névváltozatot és a község véglegesített hivatalos elnevezése Kerekharaszt lett.
    A községet 1950-ben csatolták át – Boldoggal együtt – Pest megyétől Heves megye hatvani járásához. 1969. október 1-én egyesítették Hatvannal, majd 2006. október 1-jétől ismét önálló község lett.
 
 
Nagykökényes (1904)
 
Végül következzék Nagykökényes, amely szubjektív véleményem szerint a térség egyik legszebb települése, bár a híradások szerint mostanság nehéz oda eljutni.
Az OKTB felülvizsgálati időszakában a település még Nógrád vármegyéhez tartozott és nem Nagykökényes, hanem az előtag nélküli, „natúr” Kökényes helységnevet viselte (lásd az 1883-as térképen). A századfordulón összesen négy Kökényes volt megtalálható az ország területén, amelyek közül a Máramaros megyei Kökényes tarthatta meg eredeti elnevezését, mivel önálló vasútállomással és egyúttal a legtöbb lakossal (2263 fő) rendelkezett, szemben a nógrádi (829), a vasi (331) és a kolozsi (236) névrokonokkal.
    1904-ben, a nógrádi Kökényes sorsával foglalkozó OKTB-ülésen négy elnevezés került napirendre, négy különböző ok miatt:
1. Nagykökényes (a második legtöbb lakossal rendelkező Kökényes);
2. Bérkökényes (a település mellett folydogáló Bér-patak nyomán);
3. Kökényesmonostor (középkori források e néven is említették);
4. Hatvankökényes (a legközelebb eső nagyobb település, valószínűleg szerepet játszhatott, hogy a középkorban Kökényeshatvana elnevezés szintén előfordult).
     A MOL az első változatot támogatta, amelyet az OKTB 1904. október 25-i ülésén elfogadott, ellene a kökényesi elöljáróság és a megyei törvényhatóság sem emelt kifogást, így született meg a mai is használatos Nagykökényes helységnév.
     1950. évi megyerendezés során – Heréd, Lőrinci, és Zagyvaszántó községekkel együtt – Heves megye hatvani járásához csatolták (utóbbi egyébként 1969. szeptember 30-án szűnt meg).
 
Nagy Nándor
 

 

 
 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr143014013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kevés János 2013.01.31. 19:13:52

Kedves Nándor!
Kerekharaszt nevével kapcsolatban csak annyit szeretnék hozzászólni, hogy a községi képviselő-testület gyűlésén készült jegyzőkönyvben, (Heves M. Irattár)nem Harasztvarsány szerepel mint javasolt név, hanem Harsányvarsány. Érdekessé teszi a dolgot, hogy az indoklást szó szerint bemásolták, kivéve a javasolt nevet, ami persze elírás is lehetne, de kétlem, hogy a jegyző egy ekkora hibát vétet volna.

Nagy Nándor 2013.01.31. 20:44:00

Kedves János!
Nagyon köszönöm az érdekes és értékes adatot. Azonban úgy vélem, inkább a képvtesti jkvben történhetett tévedés. Az általam átnézett iratcsomóban több dokumentum is a "Harasztvarsány"-t említették. Másrészt a "Harsányvarsány"-nak igazából nem is volna értelme...

Kevés János 2013.02.01. 16:28:20

www.kerekharaszt.hu/downloads/jegyzokonyv.pdf
Valóban, de ha a jegyzőkönyvben így szerepel, akkor a gyűlésen is így hangozhatott el, és akkor érthető hogy mért a Kerekharaszt név mellett döntöttek.

Ziggy Stardust 2013.02.01. 20:17:59

@Kevés János:
Kedves János!
Köszönöm a hivatkozást, így még tisztább a kép, hiszen a szövegben ott a megoldás [kiemelés tőlem]:
"Ebben a névben benne volna egyrészt a község által kért KEREKHARASZT FŐNÉVI és bizonyára régebbi része, másrészt fenntartaná az elpusztult középkori Varsány helység emlékét."
HARASZTVARSÁNY = Kerekharaszt főnévi része, vagyis HARASZT + a kkori VARSÁNY.

A jegyzőkönyv gyöngybetűiből kiderül, hogy ez már a tisztázott változat, amely az ülésen készült macskakaparásról vagy hivatalos gyorsírásos jegyzetről készült. Aki a tisztázatot készítette - nem feltétlenül a főjegyző! - fáradt volt, és eltévesztette, vagy félreolvasta az eredeti szöveget.
Megjegyzem, hogy a levéltárban megtalálható a MOL eredeti előterjesztése és a képviselőtestületi jkv-ről készült hivatalos kivonat, amelyekben szintén Harasztvarsány szerepel.

Nagy Nándor 2013.02.01. 20:22:39

Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :)