Az a bizonyos 60 km...

2012. február 02. - Nagy Nándor
 
Amíg világ a világ, a Hatvan és Budapest közötti állítólagos 60 km-es távolság és a kapcsolódó helységnév-magyarázat örökzöld slágertéma marad. Nemcsak a Heves megye nyugati szegletén átutazók, hanem a két várost földrajzilag elhelyezni tudó érdeklődők is gyakran felteszik magukban a kérdést, hogy valóban e szép kerek számon alapuló útvonal-hossz állhat-e Hatvan nevének hátterében.
   A témakörben tavaly végzett közvélemény-kutatásunk során a válaszadók 88%-a említette meg utóbbi „elmélet”-et, azonban csak kis hányaduk ismerte el hiteles magyarázatnak. Itt az idő, hogy utánajárjunk, van-e bármilyen reális alapja ezen eredet-mítosznak, illetve ha van/ha nincs, mely időszakban és milyen körülmények között alakulhatott ki.
 

Prológus: a hat mérföld

Mielőtt belevágnánk a közepibe, egy érdekesség: nem a hatvan (60), hanem a hat (6) volt az első tőszámnév, amelyet a város nevéhez kapcsoltak. Ugyanis évszázadokon keresztül tartotta magát egy számos változatban ismert, de azonos tőről fakadó szólás, amelynek kiindulópontja, hogy Hatvan Pesttől és/vagy Budától – a korabeli hosszmértékben számolva – hat mérföldre feküdt. Ízelítőként néhány ezek közül:
„Pest, Buda közt csak a’ Duna foly, mégis Hatvan hat mérföld.”
„Buda és Pest között csak a Duna foly, mégis Buda Pesthez Hatvan hat mérföld.”
„Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis Hatvan hat mérföld.”
A szóban forgó távolságot XVI-XVII. századi történeti munkák is megerősítik, vagyis a szólás valós tényeken alapult, mégis számos kérdés merülhet fel: a korszakban többféle mérföld-definíciót használtak, ugyan melyik alapján számolhatták a hat mérföldet, és pontosnak tekinthető-e ez az adat? No, ebbe most nem megyünk bele, majd talán egy másik bejegyzés során.

A hatvani számháború

Tapadjunk a térképre és kezdjünk valamit a 60 km-es távval. Természetesen nem mindegy, hogy hol jelöljük ki a mérőszalag kezdő- és végpontját. Elsődleges kiindulópontunk a Clark Ádám téren (Lánchíd budai hídfő) található 0 kilométerkő.

 

térkép v2.JPG

M3-as autópálya: Bp. – Hatvan-nyugat/21-es út csomópont: 55 km. Kevésbé releváns adat, hiszen a Gödöllő-Hatvan autópálya-szakaszt csak 1980. január 1-én adták át a forgalomnak.
 
3-as főút: témakörünk szempontjából a legfontosabb, mivel többé-kevésbé a történeti Pest-Hatvan országút vonalát követi, vagyis az egykoron és jelenleg mért távolságok hasonlóak lehetnek. Mióta Kerekharaszt visszakapta korábbi önálló státuszát, Hatvan nyugati határa visszatért eredeti, a török kiűzése óta nagyjából változatlan nyomvonalig.
Változatok a 3-as főútra:
Bp. - Kerekharaszt/Hatvan (külterület) határa: 54,3 km.
Bp. - Hatvan jelenlegi belterülete (Újhatvan, Ring Kálmán út-Turai út vonala): 54,7 km.
Alábbi fényképen a 3-as főúton elhelyezett 54-es km-táblát láthatjuk a kerekharaszti határban, távolban a februári napfényben sütkérező Újhatvan.

 


 Vegyük figyelembe, hogy Hatvan belterülete az 1870/80-as évekig a Zagyváig terjedt, sőt utóbbi folyam a török hódítás előtt a város – és egyben Heves vármegye – természetes határát képezte. A Duna-Zagyva távolság az országúton 57,6 km – hujuj, egyre jobban közelítünk a mágikus 60-as számhoz. Ha azonban nem a Dunától, hanem például Pest egykori hatvani kapujától (mai Astoria) számolunk, akkor utóbbi táv 55,7 km-re csökken.
     … és hogy teljes legyen a kavalkád: a 3-as főút 60. kilométere éppen a város másik, Hort felőli belterületi végpontján található, így a várostábla és a km-tábla csak pár lépésre fekszik egymástól. A látvány és az alábbi fénykép megtévesztő - ne feledjük, hogy a város másik végén járunk, vagyis a főváros látószögéből éppen búcsúzunk Hatvantól...


Összefoglaló térképünk kattintással nagyítható:
 
Mielőtt azonban teljesen becsavarodnánk, zárjuk le a számháborút egy békés döntetlennel, hiszen mint láttuk, korszak és mérőpont függvényében változik/változhat a távolság, azonban megállapíthatjuk, hogy a kerekített adatok valóban elérhetik a 60 kilométert. Talán ez lehet az oka, hogy a közkedvelt helységnév-magyarázat nemcsak emberi interakciók útján terjed(t), hanem a km-táblákon szereplő számadatok önmagukban is generálják az ok-okozati összefüggés felvetését.
 

A cáfolat
 
Németi Gábor helynévtörténeti munkásságának egyik fontos elemét képezte, hogy az ún. naiv (népi) magyarázatok tudománytalan voltára felhívja az érdeklődő közvélemény figyelmét. A Budapest-Hatvan távolság legendáját több írásában cáfolta, tudomásom szerint először a (Heves Megyei) Népújság 1973. november 23-i számában (lásd jobbra). A kritikai megközelítés egyszerű és érthető: a méterrendszer bevezetésére a nagy francia forradalom során, 1795-ben került sor, Hatvan írásos említése viszont mintegy ötszáz évvel korábbra datálható, a két tényadat összeegyeztetése tehát nem kivitelezhető.
   A cáfolat hiteles voltát nem befolyásolja, de kiegészítés gyanánt említsük meg, hogy a fenti dátum (1795) kizárólag Franciaországra volt érvényes; a méterrendszerre történő átállásra Magyarországon az 1874. évi VIII. törvénycikk értelmében, 1876. január 1-étől került sor.
E jeles esemény kettős hatást gyakorolt témakörünkre:
- A mérföld kiszorult a hivatalos és köznapi használatból, így a prológusban említett, 6 mérföldes szólás is a múlt ködébe veszett. (A XX. század egyik vonatkozó gyűjtésében sem szerepelt!)
- Egy új népi/naiv hiedelem született meg, amely azonban nem a korábbi évszázadok mítoszvilágához kötődött, hanem kifejezetten a legújabb-kor terméke volt.

A számháborúhoz egy utolsó utáni adalék: a Pest-Hatvan km-ben kifejezett távolságot először minden bizonnyal Fréderic Le Play (1806-1882) francia társadalomkutató írta le, aki az Európai munkások című művének 1879. évi kiadásában részletesen bemutatta egy Hatvanban élő jobbágycsalád életét. A szerző bevezetőjében megemlítette, hogy Hatvan az Egerbe vezető úton, Pesttől 55 km-re fekszik. (Ez tekinthető Le Play munkájának első, és egyben utolsó hiteles adatának, mivel Kovács Ákos egykori hatvani múzeumigazgató 1994-es tanulmányában megállapította, hogy valószínűleg mégsem egy hatvani parasztcsalád volt a résztvevő megfigyelés+mélyinterjú alanya.)
 

Mikor és miért?

Felvetődik a kérdés, hogy a Hatvan-60 km asszociáció kialakulásának időpontját legalább közelítőleg meg lehet-e határozni. Természetesen nem lehet, de azért megpróbáljuk.
   Korszakhatárunk tehát 1876. január 1. - a történet biztosan később kezdődött. A méterrendszer beépülése a mindennapok világába több évet vett igénybe, ezért nem csodálkozhatunk, hogy XIX. századi forrás nem utalt a Hatvan és a főváros közötti távolság különleges jelentőségére. Meglepő módon azonban sem Soós Elemér 1911-ben kiadott várostörténeti tanulmánya, sem a XX. század első negyedében megjelent helyi újságok fennmaradt lapszámaiban nem található vonatkozó utalás.
     Egy közvetett bizonyíték is azt sugallja, hogy az 1910-es években nem volt még ismert vagy elterjedt a 60 km-es magyarázat: a Hatvani Újság 1914. április 5-i számában Budapest-Hatvan címet viselő vezércikk jelent meg, amely a fővárost és a feltörekvő nagyközséget hasonlította össze, elsősorban kulturális és közművelődési szempontok alapján. A szerző kritikus hangvételű írásában felhasználta a távolságot is („Budapesttől Hatvan sokkal messzebb van, mint Hatvantól Budapest.”), amely önmagában adta volna a 60 km-rel való szójáték lehetőségét. A cikk mégsem élt ezzel - sőt, a hatvan helyett a hetven tőszámnév jelent meg a szövegben:
„Budapest értékeit kell felszívnunk, nem sekélyességét, akkor műveltségben leszünk közelebb Pesthez, akkor kihasznált lészen kellemes földrajzi közelség, az olcsó menetjegy. A paradox akkor majd úgy módosul: Budapesttől Hatvan majdnem hetven kilométer, de Hatvan és Budapest közt átlag műveltségben nincsen meg a szomszédos forgalom közti csekély távolság sem.”
(Hatvani Újság, 1914. április 5.)
A 70 km-es távolság említése nem a véletlen műve. A közlekedés ekkoriban döntően vasúton folyt, a gépkocsi-használat még gyermekcipőben járt. A korabeli vasúti menetrendekben Budapest-Hatvan távolságként 69 km szerepelt (a jelenlegiben 67 km), vagyis a szerző ezt az adatot kerekítette fel, amelyre mellesleg a menetjegy említése is utal. Feltételezhetjük, hogy a közúti távolság – vagyis a helységnév-magyarázat alapjául szolgáló kerekített 60 km – ebben az időszakban kevésbé volt releváns.
   A két világháború közötti korszak során a motorizáció folyamata erőteljesen felgyorsult. Habár kevés hatvani lakos rendelkezett személyautóval, a várost átszelő országúton ekkoriban már jelentős számú gépkocsi haladt át. A megváltozott körülmények kellő táptalajt biztosíthattak a szóban forgó magyarázat kialakulásához, amelynek jelenleg ismert első említése Sipos Lajos hatvani tanár 1932. évi helytörténeti előadásához kapcsolódik:
„Igen sokan úgy vélik, hogy városunk nevében az ország fővárosától való távolsága jut kifejezésre. Ez tetszetős magyarázat valóban tényeken alapszik, mert köztudomású, hogy helységünk valóban 60 kilométernyi távolságra van Budapesttől.
(Hatvan és Járása, 1932. január 17.)
Naiv magyarázatról lévén szó, a pontos születési helyet és időpontot sohasem fogjuk megtudni, a fentiekben leírtak alapján mégis elképzelhető, hogy a 60 km-hez kötődő helységnév-magyarázat csak az 1920-30-as évek során alakult ki és/vagy terjedt el.
 

Epilógus

E modern-kori meghatározás népszerűsége azóta is töretlen, bár – mint az online kutatásból kiderült – a tájékozott hatvaniak már jóval szkeptikusabbak annak hitelességét illetően. Hatvanon kívül azonban a magyarázat továbbra is elfogadott, amelynek szemléltetéséül nézzünk meg két példát.

1. A sulinet-en olvasható az átlagsebességet gyakorlati példával illusztráló példázat:

2. Egyik fuvarozási vállalat a vidéki szállítások díjszabásának bemutatásánál jóhiszeműen a város nevéből és fentiekben elemzett „néphagyomány”-ból indult ki.
„Ha Budapestről szeretnél küldeni egy csomagot Hatvanba, így alakul az ár:
Budapest – Hatvan – Budapest: 120 km (oda 60 km és vissza 60 km).”
Reméljük, csak marketing-szövegről van szó, és a tényleges számlázásnál az 55 km-t veszik alapul, különben a kuncsaft 10 km-rel többet kénytelen fizetni…

Ajánlat a végére:
- A "Hatvan" helységnév tudományos jellegű magyarázatairól a blog másik bejegyzésében olvashatnak.
- A Hatvani Újság idézett 1914-es cikke, mint jellegzetes kortörténeti dokumentum teljes egészében itt elolvasható.
- Kovács Ákos kiváló tanulmánya (Tisza menti jobbágy a Zagyva partján. Le Play adatainak forráskritikája. Ethnographia, 1994. 647-655.) megtalálható a neten, bár csak kisebb kerülővel lehet megközelíteni. Kattintsunk ide, majd a Szavak mezőbe írjuk be: „Tisza menti jobbágy” – a megnyíló ablakból már elérhető a szkennelt változat.
- A témakörrel részletesen foglalkozom A Hatvan helységnév népi magyarázatai c. tanulmányomban. (In: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. 225-236. Szerk.: Balázs Géza, Grétsy László.  2013.)

Nagy Nándor

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr544054699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

L K Gyula 2012.02.11. 00:42:48

A város nevének kialakulására hallottam egyszer egy másik történetet is.
Pontosan nem emlékezem, hogy melyik király szerepelt benne, de a lényeg az, hogy az országot járván a település határában megálltak, és egy katonát előre küldtek, hogy megtudakolja, miféle város az. Amikor a katona visszatért, megkérdezték tőle, hogy hány ház van, mire az így felelt: hat van.

Nagy Nándor 2012.02.11. 15:28:27

Húúú, Gyula! Nagyon köszönöm a kommentet. Eddig 16 népi magyarázatot szedtem össze a Hatvan helységnévre. Öné a 17.! :)
Ha a király neve később beugrana, legyen szíves, írja meg nekem.
Üdv.