Hatvan és Vidéke 2.0 (1895)

2012. december 18. - Ziggy Stardust
 
A második hatvani újság címet kénytelen voltam felülírni, ugyanis az előző bejegyzésben terítékre került 1888. évi Hatvan és Vidéke később Hatvan-Pásztói Híradó néven folytatta pályafutását, tehát az 1895-ös Hatvan és Vidéke csak harmadik lehet a sorban. Zárójelben jegyzem meg, hogy a két időpont között jelent meg a gyöngyösi székhelyű Közügyeink, amely önálló hatvani, illetve pásztói szerkesztővel rendelkezett, így a lapban 1892-1893 folyamán rendszeres jelentek meg Zagyva-parti hírek. A hibrid – se nem megyei, se nem helyi lap – teremtménnyel jövőre foglalkozunk majd, addig maradunk a kizárólag Hatvan és környékén terjesztett lapok történeténél.
[Gyors szolgálati közlemény: a blog facebook-csoport tagjai kérem, kattintsanak ide másfél pillanatra.]
 
A Hatvan és Vidéke 1895. évi kiadása csak névrokona a hét évvel korábbi változatnak, a két újság kiadójának és szerkesztőjének nincs köze egymáshoz. Érdekesség, hogy a lapról korábban még cím szintjén sem volt tudomásunk, szerencsés véletlennek köszönhetően találtam reá vonatkozó utalást a megyei lapokban.
 
 
Előzmények: szaglik a községháza
 
Vadász Lajos szerkesztő 1892-ben indította el Gyöngyösön a Hevesmegyei Lapok című újságot, amely a Közügyeinkhez hasonlóan nemcsak a gyöngyösi, hanem a hatvani járás településeivel is rendszeresen foglalkozott. A lap stílusa az átlagos megyei hangvételtől eltérően igen karcosra sikeredett, ugyanis Vadász általában minden ügyről kerek-perec megmondta a véleményét, így kapóra jött számára egy kisebb hatvani adok-kapok, amely a községháza táján keletkezett.
 
Vadász Lajos v2.jpg
 
A település névleges vezetője Lakatos János községi (fő)bíró mellett Hatvan közigazgatását ekkoriban ifjabb Homonnay Szilárd főjegyző vezette, munkáját pedig Könyves Árpád adóügyi jegyző segítette. Martinek Nándor Aladár végrehajtóként szintén a községi elöljáróságnál dolgozott és bizonyos napi teendők miatt összeütközésbe került feletteseivel, így állásából távozni kényszerült.
   A sértett Martinek főnökeit hivatali visszaéléssel vádolta meg, majd 1895 tavaszán feljelentést tett a hatvani járás főszolgabírójánál, és a megyei törvényhatóságnál. Hamarosan a szélesebb közvélemény is értesült az eseményekről, a Hevesmegyei Lapokban megjelent Valami bűzlik című rövid írás által.
Mint bennünket Hatvanból értesítenek, az ottani községházán valami bűzlik. Ugyan e forrásból értesülünk, hogy úgy a fő-, valamint az aljegyző ellen hihetetlen visszaélések miatt feljelentés tétetett a főispán és alispánhoz, nem különben az egri pénzügyigazgatósághoz is. E percben, midőn e minden esetre érdekes tudósítást vesszük nem járhattunk a dolog végére, de legközelebb megtesszük.
(Hevesmegyei Lapok, 1895. április 21.)
Vadász Lajos azonban emelt a téten, és az ügy kapcsán verbuválódott, Homonnayval szemben álló hatvani ellenzéknek önálló megjelenési felületet kívánt biztosítani. Április 28-án közlemény jelent meg a Hevesmegyei Lapokban, miszerint Hatvan város is lépést kíván tartani a korral, ezért az ottani irányadó körökben mozgalom indult meg egy helyi érdekeket képviselő lap megindítására. A beszámoló szerint május 15-én megjelenő Hatvan és Vidéke című újság felelős szerkesztője dr. Lakner Aladár hatvani tekintélyes ügyvéd, társszerkesztője pedig az újságíráshoz valóban értő Vadász Lajos lett volna.
    A megjelenés azonban eltolódott, mivel dr. Lakner Aladár visszalépett a kihívástól – talán úgy vélte, jól menő praxisát veszélyeztetheti, ha az elöljárósággal szemben kritikusan fellépő újságban vállal vezető szerepet. Helyére a perpatvar főszereplője, Martinek Nándor ugrott be.
 
Hatvan és Vidéke rövid hír 1895 v2.jpg
Vadász Lajos hangsúlyt helyezett a marketingre is, ezért a Hevesmegyei Lapok 1895. május 12-i számában bő terjedelmű előfizetési felhívást tett közé, lásd alább. Érdemes nagyított formában végigolvasni, élvezetes kordokumentum.
 
Hatvan és Vidéke hirdetés 1895 v2.jpg
 
A lap megjelenése
 
A Vadász-Martinek-féle Hatvan és Vidéke végül a kiadottól eltérően nem június 1-én, hanem 1895. május 30-án, csütörtökön jelent meg. A hetilapok ekkoriban általában vasárnap kerültek az olvasók kezébe, amely azonban már foglalt volt Vadász másik újságja számára, valószínűleg ezért választotta a rendhagyó csütörtököt. A Hevesmegyei Lapok szerint szép kiállításban és gazdag tartalommal megjelent újságot Hatvanban nagy örömmel fogadták és az utolsó példányig mind elfogyott. Ugyancsak pozitív hangvételű beszámoló jelent meg az Egri Híradóban:
 
Egri Híradó 1895.06.05. v2.jpg
...és hogy mi volt a lap tényleges tartalma? Sajnos fogalmunk sincs, ugyanis a feltehetően egyetlen lapszám nem maradt fenn, sőt ezúttal „külső” lapszemle sem született. Egy azonban biztos: a Homonnay Szilárd vezette községi adminisztráció alapos fejmosást kaphatott a hasábokon.
 
 
A lap megszűnése
 
A második számról már nem írtak a laptársak, így minden bizonnyal az első számmal kifulladt a próbálkozás. Elképzelhető, hogy a fogadtatás mégsem volt olyan fényes, vagy esetleg a községháza diszkrét nyomást gyakorolt Vadász Lajosra, hogy maradjon csak meg a saját fészkében, vagyis Gyöngyösön. A lap sikerét kedvezőtlen befolyásolta, hogy a kis ügyből nem lett nagy botrány: Isaák Gyula főszolgabíró még májusban tartott vizsgálata során megállapította, hogy az elöljáróság által tévesen beszedett díjak nem magánzsebbe, hanem a községi pénztárba kerültek, vagyis hivatali visszaélés nem történt, csak adminisztrációs hiba. Mentségként felhozta, hogy a lakosság számának hirtelen megugrása miatt a tisztviselők túlságosan leterheltek, amelynek a mindennapi munka is kárát láthatja.
   Martinek pozícióját tovább gyengítette, hogy mintegy harminc Homonnay-párti hatvani polgár a konkurens Hevesvármegyei Hírlap június 2-i számában megjelent nyilatkozatban kiállt a főjegyző és társai mellett. Bár a későbbi törvényhatósági vizsgálatok elmarasztalták a bírót és a két jegyzőt, elbocsátásuk azonban fel sem merült. Heves vármegye Közigazgatási Bizottsága 1896. február 15-én helyben hagyta a másodfokú határozatot, amely Homonnay Szilárdot és Könyves Árpádot 50-50 Ft, míg Lakatos János bírót 25 Ft pénzbüntetéssel sújtotta. A döntést a vármegye főispánja is elfogadta, így került végleg pont az ügy végére. Tegyük hozzá, ekkor a Hevesmegyei Lapok már több hónapja kiszállt a hatvani belharcból.
 
Főispán levele 1896.02.22. v2_1.jpg
 Martinek Nándor feljelentése tehát nem érte el célját, azonban úgy tűnik, a haraszt mégiscsak zörgött valamennyire, ugyanis az új hatvani főszolgabíró, Zalesky Imre 1898 júliusában – más ügyek miatt – ismét revízió alá vette a hatvani főjegyzői hivatalt, és olyan súlyos mulasztásokat fedezett fel, hogy kénytelen volt Homonnay Szilárd főjegyzőt és Berényi Istvánt, a község frissen megválasztott főbíróját hivatalától felfüggeszteni.
    Ami a hatvani sajtó további sorsát illeti: a századforduló évében harmadik alkalommal indult lap Hatvan és Vidéke cím alatt, sőt Vadász Lajos is újabb hatvani újságot alapított, a két kezdeményezés azonban ezúttal mégsem fedte egymást. Legközelebb ez a fejezet következik.
 
Nagy Nándor
 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr554970664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.