Szeget szöggel: múltbéli városrészek - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) Aszód (1) aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) Petőfi Sándor (1) petőfi sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Szeget szöggel: múltbéli városrészek

2013.02.18. 21:29 Ziggy Stardust

 
Óhatvan/Újhatvan mellett manapság már nemigen használunk városrészeket megkülönböztető fogalmakat, pedig a XX. század kezdetén még több variánst ismert a köznyelv. A keleti végeken kialakult Kishatvanról már értekeztünk, most a hozzá betársult szögek következnek. Bejegyzésünk alapját a már több alkalommal felhasznált földrajzi név-gyűjtés (1988) képezi, amely a Pelle-család munkáját dicséri. Itt az ideje, hogy valamit mi is adjunk az utókornak, ezért kérem, amennyiben idejük engedi, töltsék ki a témakörhöz kapcsolódó rövid kérdőívet.
 
Hogy mikor alakíthatta ki a hatvani népnyelv a „szöges” megnevezéseket nem tudjuk, de eredetük valószínűleg a város belterületének folyamatos növekedésével hozható összefüggésbe és egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. Ezek mára teljesen kivesztek a köznyelvből, bár az említett 1988-as gyűjtés még tartalmazza, a következő megjegyzéssel: "E nevet már nem mondják, de az idősek még hallottak róla, a fiatalok már nem ismerik." Sőt! Sipos István alapvető jelentőségű helytörténeti előadásában (1932) szintén már múlt időben beszélt a szegekről, amelyre a „nép” régen felosztotta a települést.
   Három szöget húzunk ki a hatvani deszkából az 1884. évi kataszteri térkép segítségével, amelyen még tisztán kivehető az egykori várárok. A szögek elnevezése és kiterjedése teljesen a néphagyományra alapszik, ugyanis nincs olyan korabeli térkép vagy leírás, amely pontosan megjelölte volna területüket.
 
 
Alsószög
 
Az 1988. évi gyűjtés szerint: Batthyány utca-Mikes utca-Dózsa György utca-Széchenyi utca-Sárkány utca-Ady Endre utca által érintett/határolt terület.
 
Dia2.GIF
A szóban forgó terület a várárok éles kanyarjától délkeletre esett. Az Ady Endre utca inkább legújabb-kori tájékozódási pontnak tekinthető, a tényleges eredeti területhez valószínűleg nem tartozott hozzá, hiszen a várárok vízzel és mindenféle hordalékkal (pl. szemét) teli medre a XVIII-XIX. században még igen masszív természetes határként funkcionált. A mai Batthyány és Mikes utca nem szerepel a térképen, de a teljesség kedvéért: a Batthyány utca régi temető felé eső oldala egészen a Barcsay-torkolatig be volt már ekkor építve, a Mikes utca elődje pedig lakatlanul szaladt déli irányba.
 
 
Felsőszög
 
Az 1988. évi gyűjtés szerint: Szabadság utca-Nádasdy utca-Hunyadi tér-Iskola utca-Eötvös utca-Csataffy utca-Tanács utca által érintett/határolt terület.
 
Dia3.GIF
Pelle Béláné feljegyezte, hogy az adatközlők bizonytalanok voltak, hogy mi tartozik „régi értelemben” ebbe a városrészbe. Feltehetően a Tanács utcának inkább csak piac, vagyis a Hunyadi tér felé eső szakasza vehető számításba, vagyis Felsőszög alatt a mai Városháza mögötti, de várárkon belül területet érthették.
  Rövid nyelvtörténeti kitérő: a gyűjtemény megemlíti, hogy Hatvanban a felső szó kiejtése zárt ë-vel történt, amely a magyar köznyelv egyetlen írásban nem jelölt magánhangzója. Nem egyszerű, de az egyik szakirányú blog használati utasítása alapján próbáljuk meg:
É mint Éva hang kiejtéséhez készülődünk. Száj szélesre, ámde keskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.
 
Kastélyszög (más néven: Postaszög)
 
Az 1988. évi gyűjtés szerint: Bástya utca-Thurzó utca által határolt terület.
 
Dia4.GIF
Talán ez a leginkább egyértelmű szög, bár Doktay Gyula feljegyzése szerint eredetileg csak a kastély és a Posta épülete melletti kicsi beszökellő utcácskát – Thurzó utca észak-dél – jelölte, amely keskenyedő ék alakban torkolt be a Thurzó nyugat-kelet utcába. Doktay jelezte, hogy gyermekkorában (1900-as évek) még Kastélyszögnek nevezték, de a név elfelejtődésének okát ő sem ismerte.
 
 
A szögek háttere
 
Vigyázat, hiteles magyarázatokkal nem rendelkezünk, így helytörténeti okoskodás következik! Két változatot találtam ki, de inkább a másodikat tartom relevánsnak.
1. Mivel az országút kettészelte az 1690-es évektől újraéledő várost, így elképzelhető, hogy eredetileg a főúttól északra fekvő, délre fekvő pedig alsó szögnek, amelyek később zsugorodtak össze kisebb területre.
2. A lakosság betelepülésére először a várárok által határolt területen belül történt. A XVIII. századi térképek alapján feltételezhető, hogy az első házsorok főút mellett közvetlenül, illetve a mai Kossuth tér déli (egykori Mozi felé eső részén) jöttek létre, vagyis a három szög házai néhány évtized elteltével „újépítésű”-nek számítottak, amelyek a távoli kishatvani kocsma környékéhez hasonlóan önálló nevet kaptak.
 
Végezetül a mai térképre vetítjük Alsó- Felső- és Kastélyszöget, távoli rokonukat, Kishatvant, valamint az egykori várárok a témakörrel kapcsolatban releváns vonalát (barna pöttyök). Kishatvannal kapcsolatban ismét felhívnám a figyelmet, hogy a térképen – egyelőre nem tisztázott okok miatt – téves helyen szerepel, valódi otthona a szolnoki útelágazás közvetlen környéke.
 
térképhez v2.gif
 
Ne feledjék a kérdőívet, aztán lazításképpen jöhet a keresztrejtvény! :)
 
Nagy Nándor
 

komment

Címkék: városrészek 1884

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr425087702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.