Az öt egykori kerület

2013. március 12. - Nagy Nándor
 
Love v2.JPGA Kisfaludy utcát érintő számtalan gyalogutam során már gyermekfejjel felvetődött, hogy egyes háztáblákon mit keres az a római hármas szám (III.) az utcanév előtt. Kérdésemre megnyugtató választ nem kaptam, de sejtettem, hogy valami „történeti” dolog bújhat meg a színfalak mögött. Néhány év múlva került kezembe egy réges-régi hatvani térkép, amely nyomán lassan oldódni kezdett a rejtély. (Az utcához kötődő másik nagy kérdésre továbbra sincs válasz: ugyan ki és kinek szánta a Kisfaludy utca/Tabán út sarkán található villanyoszlopra festett LOVE feliratot.)
 
Az öt hatvani kerület kialakulása valószínűleg a képviselőtestületi (helyhatósági) választások lebonyolításával függhetett össze. Az 1900-as évtizedben Hatvan belterületét két részre osztották, amelynek lakosai 5-5 helyi képviselőt választottak. A lakosság növekvő száma miatt azonban a szabályozás módosításra került, és az 1914. évi választás során már 5 körzetben 2-2 képviselőt, és 1-1 pótképviselőt küldtek a község házába. A felosztást követte a hatvani országgyűlési választókerület is, amelyben szintén 5 községi szavazókört alakítottak ki.
   Az egyes kerületeket már a 1910-es évek során nemhivatalos, a történeti múltból importált nevekkel illették (Kishatvan, Tabán), miközben az egykori szegletek érdekes módon fokozatosan kivesztek a köznyelvből.
 
Jelentős állomásként tekinthetünk az 1928. november 15-i képviselőtestületi ülésre, amely során a következő döntések születtek:
 
1. Utcanév-reform
Az eredeti alapelv szerint a köztudat szerves részét képező elnevezéseket nem változtatták meg, így csak az új utcák estek át a keresztségen. Adódtak azonban kivételek is, elsősorban bizonyos frekventált utcák esetében, például ekkor lett az egykori Újsorból hivatalosan Horváth Mihály út. Az új szabályozás szerint Hatvan nagyközség 120 utcával és 13 köztérrel rendelkezett.
 
2. Új házszámozási rendszer
A XVIII. század végén kialakult országos szabályozás szerint Hatvan minden egyes portája külön sorszámmal rendelkezett, így új házak építése esetén, a helyszíntől függetlenül, csak hozzáadtak az utolsó számhoz egyet. A hivatalos iratokban (pl. anyakönyvek) a lakcím így nézett ki: „Hatvan 156”, „Hatvan 433”.
Az utcanevek divatba jövetele után már hozzátették az adott utcát, mint az alábbi 1924-es újsághirdetésben is.
Hatvan 1924 Újsor 823 v2.jpg
Sőt, előfordult, hogy a könnyebb tájékozódás kedvéért a városrész nevét írták a házszám elé: ...így a Hatvanban kevésbé ismerős kuncsaft nem Újhatvanban kezdte el keresgélni Telek Vendelt, hanem a város másik végén, Kishatvanban.
 
1920 Kishatvan 710.jpg
 Ez az állapot egészen az említett 1928-as képviselőtestületi ülésig tartott, amikor határozatot hoztak, hogy minden utca – a mai viszonyoknak megfelelően – 1-től számoztassék és egyúttal a közterületek legalább két utcajelző táblával láttassanak el.
 
3. A kerületek nevesítése
Témakörünk szempontjából a legfontosabb, hogy a kerületek hivatalos nevet kaptak és kiterjedésüket pontosan rögzítették. Hoffmann Mór hatvani nyomdász és kiadó által 1934-ben megjelentett térképen szintén római számmal jelölték a kerületeket, a demarkációs vonalakat pedig utólag pingáltam rá (nagyításhoz katt a térképre!).
 
térképhez v3.gif
Dr. Sipos Lajos 1932. januári előadása nyomán tudjuk, hogy a történeti tudat szerint az I-III. kerületek képezték a város "ősi" területét, amely elképzelést azonban jelenlegi ismereteink nem erősítik meg, inkább csak a néphagyomány és bizonyos helytörténeti adatok sajátos korabeli egyvelegéről lehetett szó.
 
Az egykori öt hatvani kerület:
 
I. VÁR
I. Iskola utca 5..jpgNádasdy utca, Klapka utca, Vörösmarty tér, Ferenc József (ma: Erzsébet) tér, és a Zagyva által határolt terület, valamint idetartozott a Kossuth tér északi (községháza felé eső) része és a szőlőhegyi térség egésze, a Hegyalja utat is beleértve. A késő középkori/kora újkori (belső) vár feltehetően nem itt, hanem kastély és a folyó között terülhetett el; a Vár utca „csak” a külső várárok nyomvonalának emlékét őrzi.
 
II. KISHATVAN
II. Bajza utca 3..jpgNádasdy utca, Klapka utca, Horváth Mihály út által határolt terület. Blogunk egyik kedvenc és kimeríthetetlen utánpótlással rendelkező témaköre: mint számtalanszor említettük, az újkori/jelenkori Kishatvan a Horváth Mihály út/Temető út alias mai szolnoki útelág környékén található, ahol egykoron a névadó kishatvani kocsmában vigadtak a helybéliek. A kerület azonban jóval nagyobb területet foglalt magában, amelynek az eredeti Kishatvanhoz csak részben volt köze.
 
III. TABÁN
III. Kisfaludy utca 25..JPGA Horváth Mihály út, Erzsébet (ma: Dózsa) tér, Deák Ferenc (ma: Honvéd) utca által határolt terület. A török eredetű, Tabán nevet viselő városrész több olyan település esetében is előfordul, amely félholdas megszállás alá került. Jelentése: vár melletti terület, külváros. A Vár kerülethez hasonlóan itt sem nagyon stimmel a dolog, ugyanis a hódoltsági belterület a Nádasdy-Sárkány utcai várárokig terjedt, míg a III. kerület éppen itt kezdődött… Más forrás sem erősíti meg, hogy a terület a török időben lakott lett volna. Említsük meg, hogy a Batthyány utca mentén még a 1960-as évek végén is megtalálható állóvizet nemcsak Sárgödörnek, hanem Tabáni tónak is nevezték.
 
IV. BELVÁROS
2013.03.20 IV.kerület (1) v2.JPGAz Erzsébet (ma: Dózsa) tér, Deák Ferenc (ma: Honvéd) utca  és a Zagyva által határolt terület, valamint idetartozott a Kossuth tér déli (egykori mozi felé eső) része és a Bástya utca környéke, vagyis az egykori Kastélyszög.. Az egyetlen kerület, amelynek régi, a római négyest viselő háztábláját egyik épületen sem találtam meg.
Frissítés, 2013.03.20.: Persze, hogy nem találtam, mivel csak az egykori Lili-telep (Kossuth tér és Zagyva közötti terület) házait néztem végig. Blogunk aranyfokozatú támogatója, Ocsovai Zoltán azonban a Kastélyszöget is megvizsgálta, és a Bástya utcában bizony ott vannak azok a római IV-es házszámok. Köszönet az elküldött fényképért!
 
V. ÚJVÁROS (a térképen: Újhatvan és Újtelep)
V. ker.jpgA vasútvonaltól nyugatra fekvő városrész mellett ide sorolták a Zagyva és a vasút közötti területet is. Többször felvetődött már a kérdés, vajon mi tekinthető a klasszikus Újhatvan határának, a folyó vagy a vasút vonala. Egyértelmű választ a régi források sem adnak. Történetileg inkább a Zagyva lenne a befutó, hiszen a vasút, a cukorgyár és a MÁV-telep első házai nagyjából azonos időszakban épültek, azonban a köznyelv Újhatvan alatt inkább csak a lakott, vagyis a vasúton túli belterületet értette.
 
Felmerülhet a kérdés, volt-e valamilyen épkézláb gyakorlati jelentősége a kerületi rendszer létrehozásának? Úgy tűnik, az említett választási szabályozást leszámítva semmi. Kerületi hivatalok nem működtek, illetve a könnyebb tájékozódás szempontjából sem volt szükség belterületi egységekre, mivel Hatvan nem rendelkezett azonos nevet viselő közterületekkel, amelyeket kerület szerint érdemes lett volna megkülönböztetni. Inkább csak egy gyorsan fejlődő, öntudatos település kísérlete volt arra, hogy a példaképnek tekintett, nagyobb lélekszámú városokat e külsőségben is kövesse.
    Az 1930. évi képviselőtestületi választásoktól kezdődően újabb változás lépett életbe, vagyis 5 helyett 10 választókerületben voksolhattak 1-1 képviselőre. A módosítás a kerületi beosztást azonban nem érintette, amely a II. világháború után lassan elenyészett, és mára csak néhány régi házszám formájában él tovább.
 
A szegletekkel kapcsolatos kérdőívet ne felejtsék el kitölteni - itt érhető el!
 
Nagy Nándor
 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr605128819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.