Közhelynek számít, hogy a város gazdag sportmúltjában, illetve jelenében markáns szerepet játszott/játszik a labdarúgás. Az elmúlt évtizedek sajtóanyagai révén akár több kötetet is csurig lehetne tölteni hatvani foci sztorikkal, azonban éppen a kezdeti lépések, az első futballista sportegyesület megalakulása és az első mérkőzés maradt eddig félig-meddig homályban. A céldátum időszakában, vagyis az 1900-as évek második felében két hetilap jelent meg (Hatvan és Vidéke, Hatvani Hírlap), azonban ismeretlen okok miatt éppen ezen évekből egyetlen lapszámuk sem maradt fenn.
A hatvani sportmúlt őskorának feltárásában a környékbéli, vagyis a gyöngyösi és egri székhellyel rendelkező lapok nyújtanak támaszt, amelyek számára Hatvan egyáltalán nem jelentett periférikus szerepet, főként, ha közös sportélményről volt szó.
Előzmények
A futball, miután a brit szigetekről átúszott a kontinensre, hamar megérkezett Magyarországra, amely ugyebár ekkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte. A századforduló környékén megalakultak tradicionális egyesületek – pl. a ma is regnáló FTC, MTK –, amelyek tagjai amatőr, sportszerető attitűd révén kezdték rugdosni a bőrlasztit. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben írta ki az első bajnokságot, a küzdelmekből a Budapesti Torna Club (BTC) került ki győztesen.
A hamarosan futballra magyarosított csapatjáték vidéken is megkezdte hódító pályafutását, sőt Heves vármegyében már 1900-ban elvégezték a kezdőrúgást. Az Egri Híradó néven futó, heti kétszeri lap június 9-i számában A football címmel terjedelmes összeállítást tett közzé, amelyben a labdarúgás szabályait tette közkinccsé. A neten is böngészhető (1. / 2.) szövegből kiderül, hogy lényeges elemeit tekintve alig-alig változott azóta a szabályrendszer. A részletes cikk apropója hogy az egy évvel később első bajnoki címét ünneplő BTC két csapata egymás ellen játszott bemutató mérkőzést Egerben.
Hatvanban 1879-ben (!) alakult meg a nevében első sportegyesület, a Hatvani Sport Club (HSC), amelyet a Varga László által jegyzett Heves megye sporttörténete című monográfia (1972) mint az első modern sportegylet megteremtésére irányuló megyei kísérletet említett. A HSC azonban jelentősen eltért a mai értelemben vett sportszerveződésektől: jellegzetesen elitista klubként működött, amelynek földbirtokosok és jómódú polgárok lehettek tagjai; bár az elnevezés helyi szerveződésre utal, többségében külsős tagokkal rendelkezett, még dunántúli HSC-tagokról is tudunk! A művelt sportágak közé nem került fel az atlétika, sem az ekkor még kevésbé közismert futball, hiszen az úri közönség számára a vadászat, az agarászat, a lóverseny és a galamblövészet jelentette az aktív pihenés korabeli formáit.
Az egyik helyi lap 1904-ben említette meg a Hatvani Sport Egyesület nevet viselő újabb szerveződést, amelyről többet nem hallunk – valószínűleg csak egy civil fellángolás lehetett, nem ismeretes, kik és milyen sportág űzése céljából hozták létre.
A sporttörténeti fordulat
A Hevesvármegyei Hírlap című újság adta hírül, hogy a hatvani fiatalság 1907. július 1-én, vagyis cirka 106 évvel ezelőtt sportegyletet alapított Hatvani Torna Club (HTC) név alatt, megnevezésében a Budapesti, illetve a Ferencvárosi Torna Clubot (BTC, FTC) követve. A piros-fehér színt választó egyesület tagjai nemcsak a futballt, hanem „minden létező sportágat” elsajátítottak.
(Az év sport-tekintetében egyébként rendkívüli sűrűn alakult, hiszen ekkor alakult meg a Hatvani Korcsolyázók Egylete, amelynek tagjai a két világháború között még a jégkorongot is meghonosították a környékbéli „gödrök” jéggé fagyott víztükrén.)
Másfél évtizeddel későbbi hatvani retrospektív sajtócikk szerint önerőből szereztek labdát, és mivel kezdetben kevesen voltak, ezért az akkoriban az NB I középmezőnyéhez tartozó Budapesti Atlétikai Klub (BAK) néhány tagját hívták meg, hogy két csapatra elegendő futball-éhes férfiember összegyűlhessen. A tudósítás a következő személyeket említette alapító-tagként: Farkas István, Farkas Lajos, Puskás Sándor, Lőwy Ernő, Fülöp Illés, illetve keresztnév említése nélkül Sárváry és Jasinszky.
A hatvani ős-futballisták az (egykori) cukorgyár előtt elhaladó (régi) országút és a miskolci sínpár kanyarulata közötti területen, akkoriban szintén a Hatvany-család tulajdonában lévő ún. urasági legelőn rugdalták a labdát, nagyjából azon a területen ott, ahol jelenleg az FC Hatvan sporttelepe is működik. Az alábbi 1891-es helyszínrajz tökéletesen mutatja be az 1907. évi viszonyokat:
Az újságcikk a következő életképet tárta az olvasó elé a hatvani futball hajnalából:
Kora vagy késő délután az az ember, akit útja, vagy kíváncsisága arra vitt, nagyokat nézett, vagy még nagyobbakat nevetett azon, hogy (…) elég lenge öltözetben, hogyan szaladgálnak, tülekednek csak azért, hogy elszedjék a labdát egymástól, vagy hogy abba minden cél nélkül minél nagyobbat rúghassanak.(Hatvan és Járása, 1922. április 16.)
Az első mérkőzés
A sors úgy hozta, hogy a HTC-vel azonos időben, a megye másik végén szintén egy futball-klub bontogatta szárnyait. Történt ugyanis, hogy a több éves múlttal rendelkező Egri Testgyakorlók Köre takarékra tette működését, a futball lángját azonban az egri középiskolások nem hagyták kihunyni, és a sportot az iskolai testnevelés során, illetve szabadidejükben tovább űzték, sőt 1907-ben létrehozták a kék-fehérben játszó Egri Ifjúsági Football Klubot (EIFK).
A két klub ugyanazon időszakban hasonló genezisen ment keresztül. A szerencsés egymásra találás történetét az EIFK egyik vezetője két évvel később vetette újságpapírra:
A Hatvani Torna Club és az Egri Ifjúsági Football Klub történelmi találkozójára 1907. augusztus 20-án, délután 4 órakor került sor, a miskolci vasút és a Zagyva közötti, fent említett nagy réten. A mérkőzésen több száz hatvani vett részt, akik sajnos sem hatvani győzelmet, de még hatvani gólt láthattak. A végeredmény:
Hatvani Torna Club - Egri Ifjúsági Football Klub 0 : 2.
... a mérkőzésről többek között az Egri Híradó 1907. augusztus 24-én számolt be.
Az írásban sajnos a Hatvani Torna Club csapatának összeállítását nem közölték…
A mérkőzésről szintén tudósító Egri Újság soraiból fontos bónusz-információkat kapunk:
- A népes közönségben szép számmal képviseltették magukat Hatvan hölgyei.
- Az EITK említett összjátéka még a hatvani közönséget is meglepte.
- A megyeszékhely fiataljai az egri névhez méltóan szerepeltek „s győzelmükkel a tőlük telhető szerény módon csak városunk jó hírnevének emeléséhez járultak.” (Hát igen, szép hazánkban a labdarúgás már ekkor többet jelentett szimpla sporttevékenységnél…)
- Ami azonban számunkra a legfontosabb, hogy a cikk a remeklő hatvani kapus vezetéknevét – Murai – is megemlítette.
Sem a HTC, sem az EIFK nem lett az MLSZ tagja, nem indultak el vidéki bajnokságban sem, így ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor az említett találkozó nem minősült hivatalos mérkőzésnek, de július közepén, szép időben miért lennénk ilyen kőszívűek?
Az első döntetlenre, az első gólra, pláne az első hatvani győzelemre még egy kicsit várni kellett, alkalomadtán majd ezekről is beszámolunk.
Nagy Nándor
