A legutóbbi, sporttörténeti témakörű bejegyzéssel kapcsolatban pozitív visszajelzések érkeztek, sőt még H. Attila, a Hatvani Loki múlt évezredbeli sztár-játékosa is elismerő szavakkal illetett, így nem maradt más választás, minthogy tovább görgessük a hatvani futball-múlt fonalát.
1907 nyara után az augusztus 20-i Hatvan-Eger labdarúgó-találkozó hagyománnyá vált. Most az 1908-as, vagyis a második derbi történetével ismerkedünk meg, bevezetésként azonban felidézzük, mi történt a Hatvani Torna Clubbal a két meccs között eltelt egy év folyamán. Források tekintetében hasonló a helyzet, mint az előző poszt esetében: a hatvani lapok 1908. évi számai nem maradtak fenn, így ismét az egri sajtó képviselői (Egri Híradó, Egri Újság, Hevesvármegyei Hírlap) nyújtanak támpontot. Nagy mázlink, hogy a hetilapként induló Egri Újság éppen ekkoriban alakult át napilappá, a megnövekedett hasábmennyiséget pedig tartalommal kellett kitölteni, amelyre az egyre népszerűbbé váló labdarúgás hírei tökéletesen alkalmasnak bizonyultak.
Az első hatvani győzelem
Az Egri Újság beharangozó írásában említette meg, hogy a Hatvani Torna Club már három-négy mérkőzést játszott 1908-ban, nevesítve a Gödöllői FC és a Rákoscsaba SE ellen, utóbbi ellen ráadásul érzékeny vereséget szenvedett, azonban konkrét adatokat nem találtam e mérkőzésekkel kapcsolatban.
A gödöllői sajtóban azonban váratlanul felbukkant a Football verseny Isaszegen című sporttudósítás, amelyből megtudhatjuk, hogy 1908. július 12-én a Hatvani Torna Club 1:1-es félidő után 2:1-re diadalmaskodott a házigazda Isaszegi Football Klub felett. Nagy valószínűség szerint ez volt a hatvani labdarúgás történetének első győzelme. (A beszámoló – nyilván elírásból – Hatvani Torna Egyletet említett Club helyett. Minimális az esélye, hogy Hatvanban két sportklub működött volna ez idő tájt.) A győzelem akár önálló posztot is megérdemelt volna, de csak az idézett alapanyag áll rendelkezésünkre.
Az Isaszegi Football Klub és a Hatvani Torna Egylet folyó hó 12-én tartotta mérkőzését. A fiatal isaszegi egylet, mely múlt évben alakult, igén szép összjátékot produkált. Az első goalt is ők adták, amit a hatvaniak még az első félidőben kiegyenlítettek. A második félidőben a Hatvani Torna Egylet megszerezte a második goalt, amit az isaszegiek kiegyenlítettek ugyan, de a bíró nem ítélte meg, így az eredmény 1:2 a hatvaniak javára.(Gödöllői Hírlap, 1908. július 19.)
Az Eger-Hatvan mérkőzés előkészületei
A Heves vármegye két átellenes végén futballozó ellenfelek már az 1907-es meccs után visszavágóban állapodtak meg, s mivel egy évvel korábban Hatvan volt a házigazda, ezért az udvariassági visszahívás nyomán az 1908. augusztus 20-i (csütörtök) mérkőzés színhelye Eger lett. A mérkőzés felvezetése az Egri Újság augusztus 19-i számából:
A hatvani egyesületben jelentős számú férfiú rugdosta a labdát, ezért döntésre kellett vinni, hogy kik öltsék magukra a HTC dresszét a presztízs-találkozón. (Ne feledjük, a csere intézménye ekkoriban még nem létezett, a 11 játékos végigjátszotta a mérkőzést, sérülés esetén emberhátrányban.) Érdekes módon nem a legjobbakat válogatták ki a rendelkezésre álló kéttucat focista közül, hanem a HTC A és B csapata (ön-)osztályozó mérkőzést játszott augusztus 16-án, amelyet az A csapat nyert meg 5:1-re, így ez a legénység indult útra négy nappal később.
Az ad hoc futballpályát az Eger nyugati szegletében található ún. Baromvásártéren, más nevén a Külső-Vásártéren alakították ki.
A mai viszonyokat tekintve nagyjából Rózsa Károly utca és a Bem tábornok által határolt terület.
A hatvani csapat a deles vonattal érkezett Egerbe. Játékosállománya nagyjából változatlan maradt, azonban a sajtó-híradások az összeállítást – nagy bánatunkra – ezúttal sem közölték. Az Egri Ifjúsági Torna Club (EITC) – amely a korábban preferált Klubról időközben Clubra váltott – az egy évvel korábbi találkozó óta nem játszott mérkőzést, ezáltal összeállítása jelentősen átalakult. A helyi közvélemény azonban bízott a fiúkban, hiszen az Egri Híradó így írt: „az egri csapat is össze van állítva s valószínűleg nem veretik meg magukat, ámbár nem sokáig tréníroztak.”
A belépődíj összege ülőhelyre 60, álló- és diákhelyre 30 fillér volt. A befolyt tiszta jövedelmet az Egerben létesítendő Városi Zenekar alapja javára fordították, a módosabb polgártársakat pedig felkérték, hogy ún. felülfizetéssel segítsék az alapot – az adokozók neveit, a kor szokásaihoz híven, az újságokban közölték le később.
A megyei derbi 90 perce
A találkozót megelőző napon nagy eső áztatta el az egri pálya talaját, így sokat csúszkáltak a játékosok. Az eseményt egy váratlan esemény szakította meg, ugyanis egy „vadállat” szaladt a pályára. (A beszámoló bizonyosan túloz – kizárható, hogy a játékos labdának nézte volna szegény kismalacot, valószínűleg csak kikergette a pályáról.)
Mérsékelt sportrajongóknak csak tömören a lényeg, vagyis a végeredmény:
Egri Ifjúsági Torna Club – Hatvani Torna Club 2:2 (0:0)
Az érdeklődőknek ajánlom a mérkőzés részletes beszámolóját, amelyet az Egri Újság 1908. augusztus 22-i számából kölcsönöztük. Bár kissé hosszúnak tűnhet, stílusa és tartalma miatt mégis érdemes végigolvasni.
Megjegyzések a szöveghez:
- A bírói tisztet nem dr. Kovács, hanem dr. Reitz János egri főállatorvos viselte, az Egri Híradó szerint mindkét fél teljes megelégedésére, de az Egri Újság – lásd majd alább – más véleményen volt.
- A HTC színe piros-fehér, és nem piros-fekete volt.
- Idegen szavak jelentése: aut – kirúgás, back – hátvéd.
A beszámoló gazdagonból egyes fontos részletek azonban kimaradtak: az egriek egészen a 84. percig tartották kétgólos vezetésüket, a HTC az utolsó hat perc során egyenlített. Az egri csapat még a végén is betalált a hálóba, amelyet a bíró offside, vagyis les címén nem adott meg. Mindez a Nemzeti Sport rövid tudósításából derül ki, amely - valószínűleg - az első hatvani témakörű írás az országos sportlapban.
Epilógus
A EITC-HTC futball-derbi izgalmait egy füleslabda (!!!) mérkőzéssel vezették le, az Egri Torna Egylet (ETE) és egy „kombinált” csapat részvételével.
(A néhány év múlva kihalt sportágról itt olvashatnak bővebben.)
Talán a füleslabdázók produkcióját még megvárták a futballisták, de tény, hogy kora este az EITC társasvacsorát rendezett a hatvani labdarúgó csapat tiszteletére a Szépasszonyvölgyben található Franci-féle vendéglőben. Hogy mikor, és milyen körülmények között értek haza Hatvanba a HTC tagjai, nem tudni...
Az egri lapok bizony a hazai csapat győzelmét várták, s bár korrekten elismerték a hatvaniak erényeit, számukra csalódást jelentett a döntetlen. Az enyhén hazabeszélő Hevesvármegyei Hírlap sem volt elégedett az iksszel: „Az egriek most nem bírtak győzni. Igaz, hogy őket sem győzték le, mert az eredmény egyenlő. Ezt nem tarthatjuk valami szép sikernek az egriekre, mert a sorshúzás a mienknek kedvezett, akiket jobb helyhez juttatott.”
Az Egri Újság pedig még egy bónusz fricskát dobott a derekasan küzdő hatvaniaknak:
Három a magyar igazság, még a Zagyva partján is, így egy évvel később, a harmadik Hatvan-Eger derbin – bár vitatott körülmények között –, a HTC-nek sikerült kiharcolnia végre a győzelmet is. Erről majd valamikor ősszel értekezünk.
Köszönet az Eger régen - képek a családi fotóalbumokból fb-csoportnak a helyrajzi segítségért.
A szkennelt újságcikkek eredeti forrása: Országos Széchenyi Könyvtár.
Nagy Nándor
