A tavalyi évről adós maradtam a használaton kívülre helyezett Kossuth téri buszállomás történetének utolsó fejezetével. Bevallom őszintén, hogy egy fontos adatot nem sikerült becserkésznem, amely annyira felbosszantott annak idején, hogy nem tettem közé a gyakorlatilag kész anyagot. A türelmetlen várakozást közben felülírta a való élet, ugyanis 2013. szeptember elején váratlanul megkezdődött a Kossuth tér régi buszállomás felőli oldalának felújítása, és egyúttal döntés született főhősünk további sorsáról.
Most már hivatalos, hogy az elmúlt hónapokban rebesgetett forgatókönyv valósul meg, vagyis az épülethez később hozzátoldott két oldalszárnyat már le is bontották, és az eredeti, Félix Vilmos által tervezett, 1958-as buszállomást felújítás után vendéglátóhellyé alakítják át. Fehér pötty a feketében, hogy a kieső időszakban néhány remek fénykép jutott el hozzám, így azokat is a bejegyzéshez toldhattam. (Aki frissíteni szeretné preventív közlekedéstörténeti ismereteit, az 1. részt itt, a 2. részt pedig emitt találja meg.)
Tehát valahol ott tartottunk, hogy a régi buszpályaudvart 1958. június 15-én átadták, amely a 2013. szeptemberi bontás előtti épületnek csak a középső részét jelentette; elindult az 1-es helyi (1958 nyara), majd egy évvel később, az Autóbusz pu.-Bajcsy Zsilinszky-Béke-Rákóczi út-Hatvan külső-Autóbusz pu. vonalon a 2-es járat (1959. október).
1959: Bakó Ferenc fényképei
A soron következő felvételeket Bakó Ferenc (1917–1998) etnográfus készítette 1959. április 21-én, körülbelül az óhatvani templom bejárata előtti nézőpontból. Az első képen jobbra egy várakozó Ikarus 30-as autóbuszt, balra pedig a szovjet autógyártás remekét, a Pob(j)eda GAZ M20-as személygépkocsi példányát láthatjuk. (Úgy tűnik, még kétirányú volt a peron előtti útszakasz).
Az írott sajtó gyöngyszemei
A megyei Néplap korabeli rendszeres rovataként jelentkezett a Hatvani reflektor. Bár konkrétan nem az állomás a téma, de érdemes kitérni a fényszóró 1961. decemberi sugarára, amely az egyik helyi buszjárat kalauzára vetődött. A kalauz ekkoriban még állandó, indítási joggal rendelkező munkatársként a buszon foglalt helyet, vagyis rendkívüli hatalommal bírt.
%20T%C3%B6bb%20udvariass%C3%A1got%20-%20busz!%20v2.jpg)
Ugyancsak a kihagyhatatlan kategóriába tartozik Moldvay Győző Hatvani zsörtölődés című 1973. évi etűdje, amelynek a buszállomás melletti újságosbódé adott ihletet.
Az első bosszúság a múlt vasárnap ért. Kedvenc lapjaimért indultam a buszállomás melletti újságosbódéhoz. Délelőtt negyed tíz. Üveg mögött a pult teli portékával, eladó nincs. Tizenegykor hasonlóképpen járok.- Ne bosszankodjon, vasárnap mindig így megy! – szólalt meg ismerősöm. – Odébb, a posta felé, azok rendesek. Ha főz is az asszony, beül helyette az ura. Ott délután is kap lapot…Kaptam. S közben elgondolkodtam egy percre: mi lenne, ha mondjuk a nyomdászok hagynák abba hébe-hóba a munkát, s az árus nem kapna újságot…?(Népújság, 1973. január 28.)
1968-69: forgalmi változások
Az 1968-69-es főút-szélesítés érintette a posta és a templom közötti útszakaszt, amelynek számos gesztenyefa esett áldozatául az út városháza felőli oldalán. A település gyöngyszemeként nyilvántartott főtéri park újraszabása némi indulatot is kiváltott; jelzésértékű, hogy az ügyről a megyei újság interjút közölt a hatvani tanácselnökkel.
A főtér másik oldalán legalább öt fát szanáltak, a háttérben ezúttal a buszállomás állt. A minisztérium illetékesei szerint ugyanis az út menti növényzet zavarta a megfelelő kilátást, ezért az épület környékét rendkívül veszélyessé nyilvánították. Döntlés született a Hősök szobra és a szovjet emlékmű közötti útpálya kiépítéséről, ezáltal megszűnt a buszállomás korábbi körforgalma (alábbi '66-os térképen szaggatott vonallal jelölve), a buszok pedig csak az új (utó-pirossal jelzett) útszakaszon hajthattak ki a főútvonalra. A frissített forgalmi rend egészen az 2010-es bezárásig érvényben maradt. (Az 1968-as útszakasz kiépítése újabb öt fa kivágásával járt együtt.)
1970 decemberében készült el a város aktuális általános rendezési terve, amelyben nyíltan felvetődött a Kossuth tér szűkösségének problémája, mindössze 12 évvel a buszállomás átadása után!
A Kossuth téren, a templom előtt helyezkedik el a város középpontjában, 4 állásos. (…) Az autóbusz-pályaudvar központi helye miatt megfelelően van elhelyezve, azonban bővítési lehetősége nincsen. Továbbá a Kossuth téren lévő park nyugalmát zavarja. Új autóbusz-pályaudvar kijelölésére van szükség.
A felvetés és az új létesítmény felavatása között újabb 38 év telik majd el...
1975: képsorozat a felszabadulás 30. évfordulóján
Ocsovai Zoltán közvetítésével jutottak el hozzám a Hatvani Volán „nem hivatalos” archívumának alábbi képkockái. A keletkezés dátuma magán a rögzített pillanaton szerepel: 1945-1975, vagyis a felszabadulás 30. évfordulója miatt lobogózták fel az épületet.
.jpg)
.jpg)
_03.jpg)
Talán szintén ekkor készülhetett el az alábbi fénykép, amelyen a menetrend betartását felügyelő forgalmista (!!!) éppen indítani kívánja az Ikarus55-ös autóbuszt.
.jpg)
1970-es évek második fele: a baloldali kiegészítés
Az 1958-as eredeti állomás-épületet egy-egy szárnnyal egészítették ki, azonban más időpontban. Először a forgalmi irodát építettek az állomás baloldalához, sajnos azonban nem sikerült kideríteni, hogy pontosan melyik évben (pedig a blog ügynökei számos érintett személyt megkerestek). A fenti, 1975. évi fényképeken láthatjuk, hogy még csak az eredeti épület áll, tehát a kiegészítés csak később, valószínűleg 1976 és 1980 között épülhetett.
A betoldás csak átmeneti gyógyírként szolgált, ugyanis a buszállomás áthelyezése továbbra is napirenden maradt. 1977 elején nagyszabású tanácskozás vette kezdetét Hatvan általános helyzetéről, amelyen a helyi fejesek mellett a MÁV, a Volán, Posta magas szinten képviseltette magát, sőt a szakminisztérium államtitkára is megjelent. Dr. Ábrahám Attila a középtávú fejlesztési terv között említette a napi 8-10 ezer utast fogadó állomás társítását a MÁV-pályaudvarral, vagyis a három évtized múltán megvalósuló terv már 1977-ben felmerült.
1982: a jobboldali kiegészítés
A buszállomás épülete 1982-ben nyerte el végleges formáját. A büfé-hiányt önálló utasellátó szárnnyal orvosolták. Hely még volt, ráadásul a templommal szemben található Szentháromság-szobrot sem kellett megmozdítani. Az alábbi helyszínrajzon gond nélkül kivehető a meglévő Volán épület kiterjedése és az építendő új épületszárny.
Az Önkormányzat Főépítészeti Hivatalától pár éve megkaptam a buszállomás 1982-es teljes alaprajzát. Aki szeret régi műszaki rajzokat bogarászni, az megnézheti, nagyíthatja vagy letöltheti innen!
1982-2010: Epilógus
A következő negyedszázad során a buszállomás áthelyezése szinte minden évben felmerült, de akarat-, pénz- és egyéb okok miatt nem lendült előre az ügy... egészen 2009 őszéig, amikor megkezdődtek a vasútállomás melletti területen a munkálatok. Az építkezés végül egy év múlva fejeződött be.
A régi buszállomás egyik utolsó krónikása a „Hatvan-független” forrásnak tekinthető Közeg, úton-útfélen blog, amelynek szerkesztője ideális időpontban, 2010. szeptember második felében járt Hatvanban. Az új buszpályaudvar már felépült, de a műszaki átadás csúszása miatt a régi buszállomás még üzemelt. Az írás ezért is kapta a Hatvani buszállomás(ok) címet. Katt rá, érdemes elolvasni:
Az új buszpályaudvart végül 2010. december 20-án adták át a forgalomnak. Az épületről készült kiváló szakmai írást (epiteszforum.hu) szintén ajánlom.
Összefoglalásként a három építkezési fázis. Remélem, a baloldali idő-intervallumot egyik szakértő olvasóm majd adott évre szűkíteni tudja.
A két szárny tehát már a múltté, manapság itt tartunk:
Befejezésképpen az alábbi évtizedek hatvani buszállomásai Google-térképre vetítve. A jelenlegire sajnos rácsúszik a jelmagyarázat - toljuk el a térképet valamerre, vagy kicsinyítsük, akkor előbukkan.
A témakörrel kapcsolatos hagyományos források közül top1-kategóriát a Bacsa Tibi által szerkesztett 2011. évi tematikus falinaptár jelenti, amelyben a közölt képek egy része, feljavított minőségben megtalálhatóak.
Nagy Nándor
