A hatvani Hatvany-kisvasút

2015. január 28. - Nagy Nándor
 

Egy évvel ezelőtt nagy sikert aratott a blog facebook-oldalán megosztott fénykép, amely az 1956-os Intézet adatbázisa szerint Hatvanban készült, 1950-ben. A várost jól ismerők a felvétel részleteinek mélyelemzése nyomán sec-perc alatt rájöttek, hogy a hatvani lokalizáció eshetősége kizárható (valószínűleg Budapesten kattant a fényképezőgép.) Ocsovai Zoltán éléslátása nyomán azonban fény derült a Zagyva-parti vonatkozásra, ugyanis a speciális automobil mellett magyarázó hölgy nem más, mint Kovács Istvánné, Duncsi Panni néni, az egykori hatvani TSZ-elnök, akivel Zoltán korábban egy utcában lakott.

falujarok.jpg

Hogy került Panni néni oda? Valahol azt olvastam, hogy a Szikra Kiadó nagyszabású könyvnapokat tartott 1950-ben, amelyek során a kisebb településekre és a tanyákra feldíszített járművek vitték a könyveket. A Jászságba és Heves megyébe induló kocsikat talán éppen ő látta el intenciókkal…

A fénykép helyes beazonosítása – elvileg – két észlelésen alapulhatott: egyrészt a háttérben látható többemeletes épülethez hasonló sosem állt Hatvanban, másrészt a jobb alsó sarokban látható „belterületi” sínek sem szelték át a város utcahálózatát. … vagy mégis? Kapaszkodjunk meg, ugyanis a pesti főút újhatvani szakaszán, vagyis a Rákóczi út mentén évtizedeken keresztül haladt egy keskeny - ez esetben 60 cm - nyomtávú sínpár. A bizonyítékot a Hatvani Márk és Bacsa Tibor által jegyzet kiadványban találjuk, az újhatvani Szent István templomot ábrázoló, 1930-ban készült képeslap-részleten:

2015-01-21_09_22_44_-_v3.jpg

Bár egy-két uradalmi cseléd néha biztosan felugrott rá, azonban a kisvasutat nem személy-, hanem teherszállítás érdekében építették ki. A cukorgyárat 1889-ben elindító (Hatvany-) Deutsch család jelentős földbirtokokkal rendelkezett Hatvan és a környező települések határában, amelyek jelentős részén cukorrépát termesztettek. A korabeli vívmányokat figyelemmel kísérve hamarosan rájöttek, hogy a szállítás kötött pályán egyszerűbb és korszerűbb volna, mint a hagyományos, „szekeres” úton. A korabeli magyar vidéki szlenghez hasonlóan a hatvani köznyelv sem polgári nevén tartotta nyilván e kisvárosi csodát, hanem inkább a lóré- vagy kutyavasútként emlegette.

   A lóvontatású mezei vasút első vonalát az 1890-es években helyezték üzembe, amely a Cukorgyár és Nagytelek között létesített kapcsolatot. 1897-ben már biztosan működött, mivel az alábbi helyszínrajz ebben az évben készült (a cukorgyárból keletre tartó kisvasút és a Hatvan-Miskolc/Salgótarján vasútvonal kereszteződését láthatjuk, nagyjából a mai buszpályaudvar sorompójának vonalában). 

iv-404_a_v2.jpg

Később újabb vonalak létesültek a környékbéli majorsági központokhoz, illetve léteztek „szárnyvonalak” is, a normál vasúti sínekre ráhordó kisvasúttal. A gazdasági kisvasút-hálózat 1930-as évek végére érhette el maximális kiterjedését. A katonai térképeken nagy szerencsénkre ezeket külön jelölték, így az alábbi 1941-es térképen megcsodálhatjuk a korabeli vonalakat, kis pirossal kiemelve:

terkep_1941_-_v4_-_alap_-_v6.jpg

1. Déli irány

Úgy tűnik, a felüljáró 1914. évi átadása után továbbra is a síneken, vagyis a műtárgy alatt vezették át, amely a Rákóczi úti egyenes szakasz után, a mai Béke út elődjén fordult délre, Nagytelek felé, innen pedig továbbhaladt a Rendező p.u. vágányaihoz.

2. Nyugati irány

A szövevényes hálózat egyik ága Kerekharaszt, majd Horvát-tanya érintésével érkezett meg Fenyőharaszt déli határához. A másik ág Kerekharaszt előtt észak felé fordult, és Újvarsány-tanya érintésével Cifra-major és Szarkás (József-major) végállomásig közlekedett.

3. Északi irány

A cukorgyárból kiindulva keresztezte a főutat, ezután a sporttelep mellett elhaladva a miskolci vasútvonal alatt, majd a Nógrádi patak felett önálló vasúti hídon haladt tovább északi irányban egy földút mentén. Egyik mellékága Baj-puszta felé vette az irányt, a másik pedig hamarosan ismét kettéágazott, egyrészt a salgótarjáni vonalon található Rakodó teher-állomás, illetve keleti irányban Nagygombos felé, a Zagyván átívelő kis hídon keresztül.

A konzervgyár 1934-es megnyitása nyomán a cukorrépa mellett a paradicsom-termesztés is sláger lett a Hatvany-birtokon, illetve a környékbéli gazdák körében, így a kisvasút szállítási tételei tovább bővültek. A fenti térképről mellesleg az is kiderül, hogy a kutyavasút a gyárterület jelentős részét is érintette. Valahol itt készülhetett az alábbi fénykép, valamikor a két világháború között - a sínpár és a kiskocsi jobb oldalt látható:

143_-_kisvasut_v2.jpg

A hálózat visszafejlődése 1942-ben kezdődött meg. A faji alapú földreform során elkobozták a törvények szerint „zsidó”-ként megbélyegzett Hatvany-család birtokait. A mai Arany János és Béke utca közötti terület felparcellázták, így született meg az ún. ONCSA-telep. Az újonnan épülő házhelyeknek valószínűleg útban volt a nagyteleki kisvasút, amely rövid úton felszámolásra került. 1944. évi jelentés szerint 22 km hosszúságú keskeny nyomköz hálózta be Hatvan határát, és mintegy 200 db (!) vasúti kocsi által készen a mezei és gyártelepi szolgálatokra.
   A kisvasút-hálózatra nagy csapást jelentett a II. világháború hatvani eseménysora, amely során a német csapatok több helyütt megrongálták a síneket, illetve a készletként felhalmozott tartalék talpfa- és sínkészletet egy részét elszállították. Ami megmaradt azt néhány nap alatt felélték a bevonuló szovjet csapatok. A végső felszámolás folyamata egyelőre a homályba vész. Annyit tudunk, hogy a háború után történt bizonyos szintű reorganizáció, mivel 1948-ban a Cukorgyár kollektívájában 12 fő tartozott a kisvasúti pályafenntartáshoz.

   Szintén nem tisztázott, hogy a lóvontatásról átváltottak-e esetleg gőzüzemű változatra, és ha igen, akkor mikor. Talán akad Olvasóim között olyan egykori cukorgyári dolgozó, aki emlékszik még erre-arra…

Nagy Nándor

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr217097463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.