A hatvani Hatvany-kisvasút - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) Pápa (1) pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

A hatvani Hatvany-kisvasút

2015.01.28. 23:24 Nagy Nándor

 

Egy évvel ezelőtt nagy sikert aratott a blog facebook-oldalán megosztott fénykép, amely az 1956-os Intézet adatbázisa szerint Hatvanban készült, 1950-ben. A várost jól ismerők a felvétel részleteinek mélyelemzése nyomán sec-perc alatt rájöttek, hogy a hatvani lokalizáció eshetősége kizárható (valószínűleg Budapesten kattant a fényképezőgép.) Ocsovai Zoltán éléslátása nyomán azonban fény derült a Zagyva-parti vonatkozásra, ugyanis a speciális automobil mellett magyarázó hölgy nem más, mint Kovács Istvánné, Duncsi Panni néni, az egykori hatvani TSZ-elnök, akivel Zoltán korábban egy utcában lakott.

falujarok.jpg

Hogy került Panni néni oda? Valahol azt olvastam, hogy a Szikra Kiadó nagyszabású könyvnapokat tartott 1950-ben, amelyek során a kisebb településekre és a tanyákra feldíszített járművek vitték a könyveket. A Jászságba és Heves megyébe induló kocsikat talán éppen ő látta el intenciókkal…

A fénykép helyes beazonosítása – elvileg – két észlelésen alapulhatott: egyrészt a háttérben látható többemeletes épülethez hasonló sosem állt Hatvanban, másrészt a jobb alsó sarokban látható „belterületi” sínek sem szelték át a város utcahálózatát. … vagy mégis? Kapaszkodjunk meg, ugyanis a pesti főút újhatvani szakaszán, vagyis a Rákóczi út mentén évtizedeken keresztül haladt egy keskeny - ez esetben 60 cm - nyomtávú sínpár. A bizonyítékot a Hatvani Márk és Bacsa Tibor által jegyzet kiadványban találjuk, az újhatvani Szent István templomot ábrázoló, 1930-ban készült képeslap-részleten:

2015-01-21_09_22_44_-_v3.jpg

Bár egy-két uradalmi cseléd néha biztosan felugrott rá, azonban a kisvasutat nem személy-, hanem teherszállítás érdekében építették ki. A cukorgyárat 1889-ben elindító (Hatvany-) Deutsch család jelentős földbirtokokkal rendelkezett Hatvan és a környező települések határában, amelyek jelentős részén cukorrépát termesztettek. A korabeli vívmányokat figyelemmel kísérve hamarosan rájöttek, hogy a szállítás kötött pályán egyszerűbb és korszerűbb volna, mint a hagyományos, „szekeres” úton. A korabeli magyar vidéki szlenghez hasonlóan a hatvani köznyelv sem polgári nevén tartotta nyilván e kisvárosi csodát, hanem inkább a lóré- vagy kutyavasútként emlegette.

   A lóvontatású mezei vasút első vonalát az 1890-es években helyezték üzembe, amely a Cukorgyár és Nagytelek között létesített kapcsolatot. 1897-ben már biztosan működött, mivel az alábbi helyszínrajz ebben az évben készült (a cukorgyárból keletre tartó kisvasút és a Hatvan-Miskolc/Salgótarján vasútvonal kereszteződését láthatjuk, nagyjából a mai buszpályaudvar sorompójának vonalában). 

iv-404_a_v2.jpg

Később újabb vonalak létesültek a környékbéli majorsági központokhoz, illetve léteztek „szárnyvonalak” is, a normál vasúti sínekre ráhordó kisvasúttal. A gazdasági kisvasút-hálózat 1930-as évek végére érhette el maximális kiterjedését. A katonai térképeken nagy szerencsénkre ezeket külön jelölték, így az alábbi 1941-es térképen megcsodálhatjuk a korabeli vonalakat, kis pirossal kiemelve:

terkep_1941_-_v4_-_alap_-_v6.jpg

1. Déli irány

Úgy tűnik, a felüljáró 1914. évi átadása után továbbra is a síneken, vagyis a műtárgy alatt vezették át, amely a Rákóczi úti egyenes szakasz után, a mai Béke út elődjén fordult délre, Nagytelek felé, innen pedig továbbhaladt a Rendező p.u. vágányaihoz.

2. Nyugati irány

A szövevényes hálózat egyik ága Kerekharaszt, majd Horvát-tanya érintésével érkezett meg Fenyőharaszt déli határához. A másik ág Kerekharaszt előtt észak felé fordult, és Újvarsány-tanya érintésével Cifra-major és Szarkás (József-major) végállomásig közlekedett.

3. Északi irány

A cukorgyárból kiindulva keresztezte a főutat, ezután a sporttelep mellett elhaladva a miskolci vasútvonal alatt, majd a Nógrádi patak felett önálló vasúti hídon haladt tovább északi irányban egy földút mentén. Egyik mellékága Baj-puszta felé vette az irányt, a másik pedig hamarosan ismét kettéágazott, egyrészt a salgótarjáni vonalon található Rakodó teher-állomás, illetve keleti irányban Nagygombos felé, a Zagyván átívelő kis hídon keresztül.

A konzervgyár 1934-es megnyitása nyomán a cukorrépa mellett a paradicsom-termesztés is sláger lett a Hatvany-birtokon, illetve a környékbéli gazdák körében, így a kisvasút szállítási tételei tovább bővültek. A fenti térképről mellesleg az is kiderül, hogy a kutyavasút a gyárterület jelentős részét is érintette. Valahol itt készülhetett az alábbi fénykép, valamikor a két világháború között - a sínpár és a kiskocsi jobb oldalt látható:

143_-_kisvasut_v2.jpg

A hálózat visszafejlődése 1942-ben kezdődött meg. A faji alapú földreform során elkobozták a törvények szerint „zsidó”-ként megbélyegzett Hatvany-család birtokait. A mai Arany János és Béke utca közötti terület felparcellázták, így született meg az ún. ONCSA-telep. Az újonnan épülő házhelyeknek valószínűleg útban volt a nagyteleki kisvasút, amely rövid úton felszámolásra került. 1944. évi jelentés szerint 22 km hosszúságú keskeny nyomköz hálózta be Hatvan határát, és mintegy 200 db (!) vasúti kocsi által készen a mezei és gyártelepi szolgálatokra.
   A kisvasút-hálózatra nagy csapást jelentett a II. világháború hatvani eseménysora, amely során a német csapatok több helyütt megrongálták a síneket, illetve a készletként felhalmozott tartalék talpfa- és sínkészletet egy részét elszállították. Ami megmaradt azt néhány nap alatt felélték a bevonuló szovjet csapatok. A végső felszámolás folyamata egyelőre a homályba vész. Annyit tudunk, hogy a háború után történt bizonyos szintű reorganizáció, mivel 1948-ban a Cukorgyár kollektívájában 12 fő tartozott a kisvasúti pályafenntartáshoz.

   Szintén nem tisztázott, hogy a lóvontatásról átváltottak-e esetleg gőzüzemű változatra, és ha igen, akkor mikor. Talán akad Olvasóim között olyan egykori cukorgyári dolgozó, aki emlékszik még erre-arra…

Nagy Nándor

 

 

komment

Címkék: kisvasút vasúttörténet Hatvany-család

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr287097463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.