Böngészhető az 1884-es kataszteri térkép!

2016. december 30. - Nagy Nándor
 

Az Arcanum Adatbázis Kiadó jóvoltából újabb kincs a köbön került fel A Habsburg Birodalom történelmi térképei alias mapire.hu honlapra. Több éve tartó projekt keretében kerül sor a jórészt XIX. század második felében rögzített kataszteri térképállomány digitalizálására és a világhálón való közzétételére. Hatvan eddig hiányzott az adatbázisból, nagy szerencsénkre azonban december folyamán változott a helyzet.

A felmérést az 1849. évi császári pátens rendelte el, amelynek fő célja a földadó megállapításához szükséges adatok összegyűjtése volt. A rákövetkező évben megkezdődő munkálatok a század utolsó harmadában érték el Heves (vár)megyét, Hatvan nagyközség esetében az 1884. évi állapotot őrizte meg a kivitelezést végző mérnökember.

u_teljes_hatvan.jpg

Az 1:2880 léptékű térkép a legjobb korabeli felbontást nyújtja számunkra, hiszen az 1883-as katonai felmérés csak 1:25000 méretaránnyal készült. A kézi vezérléssel készült térképszelvények irdatlan információval gazdagítja tudástárunkat. Az épületek és tereptárgyak mellett a korabeli helyrajzi számokkal is megismerkedhetünk (1. rajtszámot a belvárosi rkat templom épülete kapta.) Bővebb információkért ajánlom az érdeklődőknek Török Enikő (MNL OL) a kataszteri felmérésről szóló tartalmas és egyben olvasmányos írását az aktakalandon.
  Családfa-kutatók bizton tudják, hogy a korabeli - nemcsak hatvani - anyakönyvekben a nevek mellett megtalálhatóak a házszámok is, amelyek alapján be lehet azonosítani, hogy adott ősünk Hatvan mely pontján élt hajdanán. Tóth Enikő említett tanulmánya gyorsan helyre rakja információ-éhes agyunkat, miszerint a helyrajzi- és házszám - éppúgy, mint napjainkban - két külön fogalom, az „átváltás” folyamatához szükségünk volna még a korabeli telek-könyvre. (Bízunk benne, hogy akad majd olyan vállalkozó szellemű személy, aki szkennelés után közhírré teszi e dokumentumot is.)

   A kezelőfelület gyors elsajátítása nem okozhat gondot, mindössze arra hívnám fel a külön figyelmet, hogy az Opciókra kattintás után lenyíló panelben, a Kataszteri térképek melletti csúszkával állítható be a Kati térkép vs OpenStreetMap arány; utóbbi helyett a műholdas - Here - térképet is alkalmazhatjuk.

u_beallitas.jpg

* * *

Mielőtt elmerülnénk a térképszelvények önálló böngészésében, nézzünk néhány kiemelt településrészt, amellyel blogunk elmúlt évei során foglalkoztunk.

1. A nagyjából a mai Vár-Nádasdy Tamás-Dózsa György-Széchenyi utcák mentén haladó, kék színnel jelzett, vízzel (és valószínűleg némi hulladékkal) telített várárok már önmagában is megér egy főhajtást a projektben részt vett személyek előtt. Éppen a Zagyva szabályozásának időszakában járunk, így szépen kivehető a régi Zagyva, a mai óhatvani belterületbe benyúló, kanyargó csápjai. Ekkorra az „új” Zagyva folyó inkább csatornára emlékeztető medre a hídtól délre eső területen készült el, északra még egy-két városi kanyart át kellett vágni.

u_vararok.jpg

2. A belterület egykori határát képző Holt-Zagyva kicsit közelebbről, amely a főtér házainak kertjei mögött közvetlenül haladt. A folyószabályozás révén felszabadult, a mai Madách-Köztársaság-Hatvanas utcák által határolt területet az 1900-es években rendezték, majd alakítottak ki rajta házhelyeket.

u_arter.jpg

3. A hatvani vasútállomás korabeli épületei. Ne keressük se a vasúttelep épületeit nyugatra, se a cukorgyárat keletre, mert 1884-ben még szántottak-vetettek ezeken a területeken. A benyúló narancssárga derékszög nem más, mint a déli szomszéd, Boldog északi határa. A délnyugat felé terjeszkedő Hatvan és Boldog az elkövetkező száz év során több területcsere-szerződés révén oldotta fel területi anomáliákból adódó problémákat.

u_vasutallomas.jpg

4. A mai Szent Mihály és Széchenyi utca dédapáit összekötő, a várárokkal párhuzamosan haladó Sárkány utca (vagy -köz), amelynek két oldala a mai viszonyokkal ellentétben nem üres telek, hanem lakott terület volt. Körülbelül a Mártírok útja/Ady Endre utca találkozásánál jelzett sárga pacni fa-alapanyagból készült átjárót jelez. A legközelebbi átkelési lehetőség a Horváth Mihály úti kőhíd volt, a közbeeső területen legfeljebb integetni lehetett a túlpartra, vagy nagy bátorsággal leereszkedni az árokba, amelynek általában nem lett jó vége.

u_sarkany_koz_v2.jpg

5. A Honvéd és Dózsa György utcák által határolt régi temető. Helyén ma régi építésű családi, illetve új építésű emeletes társasházak találhatóak. A várároktól délkeletre fekvő, így a Sárkány utca, a régi temető és a mai Batthyány utca környékét hívták, sőt hívják többen napjainkban is Alsószögnek.

u_regi_temeto.jpg

6. Örök szerelmünk, a XVIII. század második felében kialakult Kishatvan városrész, amelyet a jelenkori térképek tévesen lokalizálnak. Mint látható, az „eredeti” Kishatvan a mai, ún. szolnoki útelágazás környékén alakult ki; a nagyobbik épület a híres kishatvani csárdát jelzi.

u_kishatvan.jpg

7. A Klapka/Dembinszky utcák által határolt, nem elhanyagolható kiterjedésű Homokgödör, a vizes és jeges sportok újkori kedvelőinek egyik kedvenc telephelye.

u_homokgodor.jpg

Kellemes kataszteri böngészést és egyúttal boldog új esztendőt kívánok minden kedves Olvasómnak.

Nagy Nándor

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr7912084523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.