1938 - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) budapest (1) Budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) doktay gyula (2) Doktay Gyula (1) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

A régi temető

2013.11.10. 10:12 Ziggy Stardust

 
Bő egy héttel november 2-a után röviden megemlékezünk a város egykori sírkertjéről, amelyről a fiatalabb korosztályok talán nem is hallottak még. A hatvani temetők történetével több neves kutató foglalkozott korábban, így – némi kiegészítésekkel ellátva – tömören összegezzük Doktay Gyula és Ring Lajos kéziratos, illetve Kovács János és Horváth László nyomtatásban megjelent munkáit (utóbbi a neten is olvasható, itt).
 
Az Öregtemetőnek vagy Kálvária-temetőnek is nevezett temetkezési helyet a török kiűzését követő újratelepedés nyomán, 1710. október 22-én nyitották meg, Zima György hatvani plébános örök nyugalomba történő helyezésével. A lakosok többsége ekkor még a várost háromnegyed-félkörívben átölelő várárkon belül élte újkori mindennapjait, így a kor szokásainak megfelelően a köztemetőnek a belterületen kívül kerestek helyet, a mai Batthyány utca-Honvéd utca-Tabán utca által határolt térségben.
   Az I. katonai felmérés (1784) térképén láthatjuk, hogy a választás nem volt véletlen, mivel a jelenlegi sík terület helyén egy dombocska feküdt, amely a temetőnél nagyobb kiterjedéssel bírt (mai Honvéd u./Dózsa tér/Horváth M. u./Ratkó Kálmán u.). A temető környékén alig álltak házak, még utcák sem voltak kialakítva, a Tabán utat se keressük; az infrastruktúrát a déli irányba tartó földút jelentette.
 Dia1.1.GIF
 
A temető korábban nem ismert részét a szokásos véletlennek köszönhetően fedezték fel 1960 tavaszán. A mai Honvéd utcai vízvezeték lefektetésekor hatalmas tömegsírra bukkantak, amelynek eredetét Doktay Gyula az 1739. évi pestisjárvánnyal hozta összefüggésbe. A korabeli Hatvan lakosságának csaknem fele, 562 lakos esett a járvány áldozatául. Doktay feltevésének helyességét bizonyítja, hogy a pestistől való megszabadulás emlékére készült Szent Sebestyén-szobrot eredetileg itt állíthatták fel 1740-ben, majd innen költözött át 1846-ban a főtér Plébánia melletti részére, illetve 1971-ben a belvárosi római katolikus templom baloldalára. A XIX. század első felében, a mai Honvéd utca kiépítése során gyakorlatilag ráépítettek az elfeledett tömegsírra, az emlékmű áttelepítése valószínűleg ezért vált szükségessé.
   A 2. kat. felmérés térképén (1853) már működött a Tabán út, a temető északi kiterjedése egészen odáig kiterjedt.
 
Dia2.1.GIF
Tovább terjeszkedésre azonban nem volt lehetőség, ezért 1829-ben új temetkezési helyet nyitottak meg, mégpedig a jelenleg is működő óhatvani/belvárosi temetőt, a Hort/Gyöngyös felé kivezető főút és a Temető út által határolt területen. A régi temető bezárásának időpontja vitatott: Doktay Gyula szerint az utolsó temetkezésre 1829. március 20-án került sor, Horváth László adatai szerint azonban az 1890-es évekig használatban maradt. Utóbbi feltevést igazolhatja a Santa Rossa Angelo olasz kőfaragó által készített Kálvária-szoborcsoport, amelyet a régi temetőben állítottak fel 1862-ben; nem valószínű, hogy egy évtizedek óta lezárt temetőbe jelölték volna ki a műalkotás helyét.
    1853 és 1884 között némi változás történt, mivel a temető Tabán út felé eső részét felszámolták, a területen pedig házhelyeket alakítottak ki.
 
Dia3.1.GIF
 A régi temető és az óhatvani rkat. templom közötti szakaszt később Szent Mihály utcának keresztelték el. A névadót a magyar néphagyományban a temetők és a temetés védőszentjeként tisztelték. Az összefüggés egyértelmű, érdekesség azonban, hogy a várárok 1910 körüli befedéséig a Szent Mihály-Tabán út találkozásánál nem állt híd, vagyis a halottas menetnek kerülnie kellett északi vagy déli irányba.
    A XIX. század végén tehát a temető véglegesen használaton kívülre került, a Kálvária azonban még évtizedekig a dombon maradt. Mai helyére, az új temető első parcelláit kettészelő út végére 1935-ben került. Doktay Gyula által megőrzött felvételen még eredeti helyén látható, valamikor az 1930-as évek elején.
 
régi Kálvária v3.jpg
   A belterület által fokozatosan befogadott régi temető eredeti funkciójától eltávolodva, a hatvani gyerekek egyik kedvenc játszóhelyéül vált. Emellett a hatvani lakosok előszeretettel vételeztek némi homokot innen építkezésekhez, amely során a csontok mellett értékesnek vélt tárgyi emlékek is előkerültek. Ring Lajos által lejegyzett urbán-legenda szerint 1938-ban két játszadozó gyermek egy vaskazettát talált, de a frissített tulajdonjogon összevesztek. Épp arra járt egy rendőr, aki a két gyermeket a talált tárggyal együtt bevitte a hatvani rendőrség vezetőjéhez, Révász Józsefhez, aki a rendvédelem mellett szabadidős helytörténészként is tevékenykedett. A vonatkozó jogszabályok előkeresése helyett mindenkit a láda tartalma izgatott, amelyet azonban csak Madler János lakatos-mester tudott kinyitni. Három rekeszben mintegy 300 darab ún. piculát (régi osztrák 10 krajcáros ezüst váltópénz) találtak. Révász nagyon megörült a váratlan felfedezésnek, és egy-egy pénzérmét adott a gyerekeknek. (A picula az 1892 előtt ezüst 10 krajcáros váltópénz tréfás beceneve volt, amely az olasz spicciola szóból származik.)
 

 
A régi temető felszámolása 1945 után kezdődött meg. A dombocskát segélymunka keretében a közeli Sárgödör feltöltésére kezdték elhordani (utóbbit még csónakozásra is használták a régi időkben.) A cukorgyár felszereléséből keskeny-vágányú, ún. kutyavasutat telepítettek az Öregtemető és a Sárgödör közé, ezen keresztül szállították a homokot. A Hatvan-belterületi térképek közül utoljára az 1948-as változaton láthatjuk a régi temetőt. Délre az említett Sárgödör, északnyugatra a néhány évtized erejéig Hámán Katóvá átkeresztelt Szent Mihály utca.
 
Dia4.1.GIF
A domb maradékát az új vasúti állomás építésekor hordták el 1954-1955 folyamán.
 
A régi temetőben az 1930-as évek során készült remek fényképet Kovács János bocsátotta rendelkezésemre.
 
134 - Kálvária temető XX v2.jpg
A jó minőségű fénykép első pillantásra nem látható részletét nem hagyjuk veszni, hanem markáns nagyítás után máris feltűnik egy kétfogatos (fekete+fehér paci) szekér, rajta három hatvani lakos; középen valószínűleg egy hölgy tekint éppen reánk. A temető művelésre alkalmas részét a hatvani plébános anno kiadta árendába, talán éppen a bérlők tartanak haza a munkából.
 
134 - Kálvária temető részlet v3.2.jpg
Végezetül jöjjön szokásos összefoglaló térképünk. (Az átláthatóság kedvéért tegyük ki inkább teljes képernyőre a jobb felső sarokba található négyzetféle segítségével.)
 

 
Nagy Nándor
 
Irodalom:
- Kovács János István: A hatvani prépostság története. Hatvan, 2008.

komment

Címkék: 1955 1938 régi temető Kálvária 1710 Sárgödör