Budapest - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

A Hatvan-Kecskemét csatorna terve

2013.05.10. 16:32 Ziggy Stardust

 
Hatvan előnyös földrajzi elhelyezkedése nyomán számos lokális sci-finek tűnő elképzelés merült fel a múltban, mint például a korábban ismertetett megyeszékhelyi státusz terve. A mostani bejegyzés tartalma azonban mindent felülmúl, hiszen kevesen hinnék el, hogy készült, sőt kiadásra került egy olyan tervezet, amelynek megvalósulása esetén Hatvanból gőzhajóval, Kecskemét és Szentes érintésével egészen az Al-Dunáig, és azon keresztül közvetlen a Fekete-tengerig lehetett volna eljutni. Mindez nem egy szélsőséges lokálpatrióta, de nem is valamiféle kistérségi Münchausen-báró fejéből pattant ki, hanem egy racionálisan gondolkodó kitűnő német mérnök íróasztalán született meg.
 
Előzmények
 
A XIX. század utolsó harmadában kezdődött meg a küzdelem a Zagyva normális mederbe való tereléséért, de az országos viszonyokat tekintve az igazi nagy falat a Tisza szabályozása volt. Vásárhelyi Pál halála (1846) után a folyamat irányítását Pietro Paleocapa velencei vízügyi mérnök vette át, aki azonban egy csökkentett költségvetésű terv alapján, több helyen módosította Vásárhelyi korábbi elképzeléseit. Az alapvetően a Tisza átvágására és a gátépítésre épülő munkálatok a kiegyezés (1867) után rendszertelenül, valódi központi irányítás nélkül zajlottak.
   Ebben az időben érkezett Magyarországra Heinrich Hobohm – a korabeli szokások szerint „magyarosított” nevén, Hobohm Henrik –, aki a szakminisztériumtól 1872. június 28-án kapott előmunkálati engedélyt az Alföldre és a Tiszára vonatkozó vizsgálataihoz.
 
(Heinrich Hobohm élettörténetéről pontos adatokat sajnos nem sikerült beszereznem. Valószínűsíthető azonban, hogy egy 1957-es családtörténeti tanulmányban szereplő úriemberrel, Heinrich Christian Konrad Hobohm-mal azonosítható, aki 1836. április 18-án született az alsó-szászországi Twieflingenben, és 83 éves korában, 1919. március 19-én hunyt el Schöningenben.)
 
Hobohm az átvágás/gátrendszer szerint történő folyamszabályozás ellen foglalt állást, és a valódi megoldást egy kiterjedt alföldi csatornahálózat létrehozásában látta. Nézete szerint a Paleocapa-féle Tisza-szabályozás elhibázott lépés volt, mivel a töltésrendszer bizonytalan védelmet nyújt az ismétlődő árvizek ellen. Ezután néhány évre Ázsiába utazott, majd visszatérte után döbbenten tapasztalta, hogy „hangoztatott tanaim a csatornázási rendszer alkalmazásáról mint a pusztában a szó maradtak.” A rendszertelen folyó-szabályozás miatt bekövetkező 1879. évi nagy szegedi árvíz kapcsán Hobohm szintén korábbi kritikájának és saját elméletének helyessége mellett érvelt.
 

Elképzeléseit 1873-ban és 1877-ban írásba foglalta, majd ezeket újragondolva és kiegészítve adta ki nagyszabású tervezetét 1888-ban, Az Alföld csatornázása / Die Canalisierung des Alföld címmel magyar és német nyelven, Budapesten, illetve Bécs városában, 61 oldal terjedelemben.
 
Hobohm_előlap v3.1.jpg 
 
A tervezet dióhéjban
 
Hobohm kiindulási pontja a következő volt: a korabeli Alföld területének csak 12%-a rendelkezett kifejlett folyamrendszerrel, 35%-át árvíz és elmocsarasodás veszélyeztette, 53%-a viszont állandó vízhiányban szenvedett. Elképzelése szerint a komplex problémakör csak úgy oldható meg, ha az áradást okozó vízmennyiséget mesterséges eszközökkel a vízhiányban szenvedő térségekbe irányítják. Az ármentesítés és a mesterséges öntözés lehetőségének megteremtése mellett Hobohm szerint érdemes a terveket úgy elkészíteni, hogy a csatornák egyúttal hajózásra alkalmasak legyenek.
    A tervezet alapvetése, hogy tökéletes védekezés a Tisza tehermentesítésével lehetséges, ezért egy olyan hatalmas, „párhuzamos” Tiszának beillő övcsatornát, és ehhez kapcsolódó csatornarendszer kiépítését vázolta fel, amely a hegyekből lezúduló vizek jelentős részét felfogja, és levezeti az aszályos területekre, vagy közvetlenül a Dunába.
 
   Jöjjön először a kattintással nagyítható összefoglaló térképvázlat, amely első ránézésre kissé bonyolultnak tűnhet, de hamarosan világossá válik minden. (… egyébként sem volt szívem darabokra szedni.)
 
Dia1_v2.GIF
 
A tervezett csatornahálózat a következő alkotórészekből állt volna össze:
 
1. Az említett 493 km hosszú övcsatorna (főcsatorna), amely a Tiszától keletre, az Erdélyi Középhegység nyugati lankái mellett, majd a Bánságot átszelve haladt volna egészen a Dunáig, a Margitta-Nagyvárad-Temesvár-Palánka vonalon. A főcsatorna többek között keresztezte volna a Körös-folyókat és a Marost, amelyek fölös vízkészletét szintén átvállalta volna.
 
2. A 246 km hosszú összekötő hajózócsatorna, amely a Tisza szentesi partjáról kiindulva Makó-Nagykikinda mellett haladva Opovánál találkozott volna a Tiszával előzetesen egyesült Dunával.
 
3. A főcsatorna és az összekötő csatorna között 7 hajózó- és öntözőcsatorna (I-VII.) ágazott volna ki, amelyek az áradásból adódó vízmennyiség tárolására szolgáltak volna. A főcsatornából a vizet csak abban az esetben eresztették volna le a Dunába, amennyiben az említett öntözőcsatornák elegendő vízzel látták volna el az Alföld vízhiányos területeit. A hét mesterséges meder közül a II-III-IV. sorszámúak a Tiszáig kerül volna meghosszabbításra.
 
4. Budapest-Szentes összekötő csatorna, amely a 2. pontnál említett csatornához csatlakozott volna, így megteremtve a főváros és az Alföld közvetlen vízi összeköttetését. No, és itt jön a képbe Hatvan. Ugyanis a Budapest-Szentes csatornát valahonnan táplálni kellett, amelyre a Budapest-Ipoly mellékcsatorna különböző műszaki okok miatt alkalmatlannak bizonyult. A B-terv a Zagyva vízgyűjtője lett.
 

Dia2.GIF

 
A Hatvan-Kecskemét csatornaág (5.)
 
Hobohm ismerte a Zagyva szeszélyes természetét: a száraz nyári hónapok során a folyó gyakorlatilag eltűnik, lassan csordogáló patakocskává szűkül össze, amely aligha segíthette volna a szentesi csatorna vízellátását. Úgy vélte azonban, hogy a Zagyva medrében a víz időjárástól független mindig folydogál, azonban nem a felszínen, hanem az áteresztő talajban láthatatlanul folyik le. Ezért a vízgyűjtő laposok mélyebb pontjait szádfalakkal kívánta megerősíteni, amely meggátolja a víz „láthatatlan” elfolyását, így a szükséges mennyiség felduzzaszthatóvá válik, majd a tápcsatornákba szállítható.
   A csatorna Hatvantól délre, körülbelül a Hatvan-Szolnok vasútvonal Zagyva-hídjának térségéből indult volna. Itt fogták volna fel a Zagyvából a csatorna táplálására szolgáló vízmennyiséget.
 
Dia3.GIF
A Zagyva mellett a Galga és a Tápió vize szintén a csatornába ömlött volna, és ha ez sem lett volna elég, akkor „csekély összeg” révén a Gyöngyös patak és a Tarna vizét egyszerű árokban szintén a tápcsatornába vezették volna. (Az összes mellékvizét elvesztő Zagyva ebből a meccsből nem jött ki volna ki jól…)
   A 120 km hosszú csatorna déli irányban haladva elhaladt Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd és Nagykáta mellett, és a Budapest-Szentes csatorna 116. km-nél ért volna véget. A mederfenék mélysége a hatvani fakadásnál a tengerszint feletti 113,3 méter, a kecskeméti torkolatnál 112,1 méter, általános esése pedig 1,2 méter lett volna.
   Bár a Hatvan-Kecskemét közötti szakasz a csatornarendszernek csupán az egyik mellékágát képezte, Hobohm mégis úgy vélte, hogy érdemes már eleve hajózhatóvá tenni, így talán befektetőket is könnyebb lesz találni. A szállítandó áruk felvétele és a keresztező vasútvonalakhoz való csatlakozás végett 7 km hosszú vasúti sínek lefektetésére lett volna szükség.
 
 
A tervezet sorsa
 
Hobohm öt évre saccolta a teljes csatornahálózat kiépítésének időtartamát, de a Budapest-Szentes és a Hatvan-Kecskemét szakaszok átadásához két évet is elegendőnek tartott. A szumma-költség 105 millió korabeli Ft-ot tett ki, ebből 13,5 millió Ft jutott volna a Budapest-Szentes/Hatvan-Kecskemét szakaszokra. Nem kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy belássuk, igencsak grandiózus tervezetről beszélünk, még napjaink léptével is (sőt, azzal pláne...). Talán a költségvetésre szükséges pénzösszeg még előteremthető lett volna, azonban Hobohm kritikusai szerint az övcsatorna, és a Hatvan-Kecskemét mellékág hosszú távú gazdaságos és ésszerű üzemeltetését nehezen lehetett volna a hétköznapi gyakorlatban elképzelni.
 
Nagy Nándor
 
Hobohm tervezete mellett felhasznált irodalom:
A Duna-Tisza csatorna: a csatorna története és irodalma. Szerk. Lampl Hugó, Hallóssy Ferenc. Budapest, 1947.
 

komment

Címkék: zagyva Budapest 1888 Kecskemét Szentes Heinrich Hobohm