csodapók - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) budapest (1) Budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) doktay gyula (2) Doktay Gyula (1) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

A mindenttudó csodapók

2011.09.04. 19:17 Ziggy Stardust

 
Tisztázzuk a legelején: aktuális bejegyzésünk főszereplője  nem AZ a (Vízipók-)csodapók, akire bizonyára sokan gondolnak első olvasatra, sőt még Keresztes barátunk sem mászik majd elő a sorok közül; utóbbi kedves mesehős egyébként a mellékelt illusztráción éppen egy csigaházat húzott a fejére, amelynek előzményeit nem ismerem, úgy tűnik, ez a rész nekem kimaradt annak idején.
 
Évek óta szemezek a Hatvany Lajos Múzeum temérdek kincset rejtő történeti raktárának falán függő múlt századbéli plakáttal. Az „eredeti brazíliai mindenttudó csodapók”-ot népszerűsítő reklámanyagról először azt gondoltam, hogy valami átlagos hülyeségről lehet szó, de Bihari Horváth Laci, a Múzeum egykori néprajzos munkatársa felvilágosított arról, hogy az említett csodapók és más modernkori jövendőmondók a XX. század derekán még komoly szereppel bírtak. (A bizarr jövőbe látás iránti igény mai világunknak is aktív részét képezi, gondoljuk csak némely speciális tv-adó még speciálisabb műsorára, amelyben némi emelt díjas szolgáltatásért a képernyőn keresztül tudhatjuk meg, mi vár ránk. Szintén eszünkbe juthat a tavalyi futball vb váratlan sztárja, Paul-Pál, a polip, aki a profitéhes fogadóirodákat megszégyenítő módon jósolta meg előre az eredményeket és Spanyolország győzelmét. A nagy emberi szeretet meghozta szokásos gyümölcsét: szerencsétlen állat a vb után pár hónappal elpusztult.)
 
A csodapók-plakát szemmel láthatóan nem hatvani, hanem fővárosi eseményre hívja fel a figyelmet, igencsak bizarr életképet elénk tárva: tisztes polgári házból jól szituált férfiember egy női fejet viselő keresztesnek tűnő pókot kísér le a lépcsőn. Az attrakció hátterében, mint olvasható, Reymetter Á[rpád] Látványosság Vállalata, utóbbi személy a század első felében jelentős szerepet játszott a hazai cirkusz- és varieté világában.
     A korabeli helyi sajtóból kapjuk a hírt, miszerint a csodapók eljutott Mátraalja nyugati szegletébe is, vagyis a pesti plakát nem véletlenül került a hatvani múzeumba. Sőt, Ring Lajos helytörténeti gyűjtőmunkája során papírra vetett egy történetet a csodapók 1944. évi hatvani haknijáról, egy olyan hatvani hölgy elmondása nyomán, aki valóban találkozott a célélőlénnyel, vagyis szavai summája primer forrás jelent a köbön.
 
 
Csodapók-történelem
 
Az első csodapók már a XIX. század vége felé feltűnt, ugyanis a Monarchia korszakában a budapesti Városliget egyik fő látványossága Maud, a jövendőmondó csodapók volt, aki még a kulturális élet jeles képviselőit is megihlette. Így született meg Karinthy Frigyes A Csodapók című rövid humoros írása (érdemes elolvasni itt), illetve ugyanezzel a címmel Hetényi-Heidelberg Albert és Harmath Imre hozott össze egy operettet, amelyet a Fővárosi Kabaré mutatott be 1919. december 10-én.
     Nem Maud volt az egyetlen csodapók, ismeretes volt többek között egy Leila nevezetű is. Hasonló tünemények vidéken is előfordultak, például 1916. október közepén az egyik esztergomi újságtól kedvező kritikát kapott a párkányi vásár szereplő „asszonyfejű ausztráliai csodapók". Maud volt-e vagy Leila, vagy esetleg egy harmadik, aki lenyúlta a copyright-ot, nem tudni.
A dunántúli Pápa városát 1930 júliusában érintette az éppen világkörüli körúton lévő, ezúttal brazíliai csodapók, amely feltehetően már azonos a bejegyzés elején említett plakáton szereplővel. Kérdés, hogy disszidált-e Ausztráliából, vagy éppen a konkurenciától való megkülönböztetés miatt lett Dél-Amerika a szülőhazája. A Pápai Hírlap kissé marketingillatú írásából végre kapunk némi támpontot, hogy mi is volt valójában ez a lény (a különálló újsághirdetést lásd balra):
Világkörüli körútján Pápára érkezett a brazíliai „Csodapók”, aki – mert hát a csodapók valójában nem más, mint csinos nő – bámulatos biztonsággal megmondja a múltat, a jelent és jósol a jövőre, hogy miképp az a jövő titka. E sorok írójának igen sok jót jövendölt. Tessék megpróbálni; bizonyára kellemeseket mond másoknak is.
(Pápai Hírlap, 1930. július 19.)
    Mint a rövid szövegből kiderült, a csoda-ízeltlábú semmilyen pók-közeli biológiai tulajdonsággal sem rendelkezett, így feltehetően a jósszobában némi félhomály és trükk segítségével csak egy (emberi) női fej volt látható, amelyből négy pár pókláb ágazott ki. Tolmács, a források szerint nem volt jelen, a portugál nyelvet pedig kevesen ismerték, így a kedves hölgy magyarul adhatta elő életvezetési tanácsait – no, ennyit a brazil-vonalról.
  Egy évvel később, 1931-ben már Esztergomban tűnt fel „a hatalmas tudománnyal rendelkező gondolatolvasó” pszeudo-brazíliai csodalény; érdekesség, hogy a figyelemfelkeltő cikk mindkét helyi lapban megjelent, ráadásul megegyező szöveggel, vagyis a vállalkozás profi marketingje ismét jól működött.
 
 
A csodapók Hatvanban
 
A budapesti plakáton látható, illetve többek között Pápán és Esztergomban vendégszerepelt csodapók 1944. április első hetében járt Hatvanban. Ötödik éve tartott ekkor a II. világháború, 1942 nyara óta – sajnálatos módon – Magyarország aktív közreműködésével. A férfiak többsége besorozott katonaként vagy munkaszolgálatosként a fronton küzdött a túlélésért, az otthon maradottak közül pedig egyre többen gyászolták a háborúban elesett valamely családtagjukat. Március 19-e óta az ország német megszállás alatt állt, a kollaboráns szélsőjobboldali koalíciós kormány éppen ezekben a napokban készítette elő a zsidóként definiált magyar állampolgárok elkülönítését, majd deportálását. A szovjet csapatok már elérték a Kárpátok előterét, a szövetséges légierő pedig április 3-án megkezdte Magyarország bombázását. Nem csodálkozhatunk, hogy a kor embere olyan dolgokban is kapaszkodót keresett, amelyeken manapság legfeljebb csak mosolyogni tudunk.
 
    
A Hatvan és Járása 1944. április 2-i számában jelent meg az első hirdetés a csodapók fogadóóráiról (lásd felettünk). A lap egyéb beszámolót nem közölt, azonban a Ring Lajos által lejegyzett visszaemlékezés minden részletre kitér. Szokásunkhoz híven eredetiben közöljük a szöveget, három előzetes megjegyzéssel:
- Az újságból is kiderül, hogy nem nyáron, hanem áprilisban történt eseményről beszélünk.
- Látszólagos ellentmondás az újsághirdetésben és a szövegben található cím között: a mai Balassi Bálint utcát annak idején Grassalkovich utcának hívták, a mai Grassalkovichot pedig Hatvany Sándor útnak.
- A eltérő vendéglő-elnevezés: a „Buzalka” valószínűleg a – Királyné – vendéglő tulajdonosának vezetéknevére utal.
 
* * *
 
1944 nyarán Hatvanba is eljött az akkor nagy hírnevű, már szenzációnak tartott "csodapók"-jövendőmondó. A mai Balassi Bálint út 5. sz. alatt az úgynevezett Királyné vendéglő erősen homályos hátsó kistermében volt a fogadó (jövendölés) helye.
     A sarokban kb. 60-80 cm-es emelvényen volt egy barna bársonyból készült 60 cm nagyságú pók alak, melynek női feje volt - föléje fonálból pókhálószerű háló volt kifeszítve. Ilyen környezetben fogadta a pácienseket. A város több pontján - akkor még voltak - hirdetőoszlopokon adták hírül, hogy mikortól lehet menni jósoltatni. Azokban a borzalmas háborús években, rengeteg emberi fájdalom gyűlt össze, sokan kerestek vigasztalást, hozzátartozójukról akartak valamit megtudni. A vallásos hit háttérbe szorult. Nagy tömegek mentek jósoltatni, sokan hittek benne.
    A sejtelmes félhomályban az alig látható jósnő halk suttogással igyekezett a személy tudatának befolyásolására. Jellemző esetnek két serdülő leányka esete: I. E. ment előre - kérte a jóslást. A válasz nagyon rövid volt: "Maga ne gondoljon semmit, mert magából nem lesz semmi." - A sors úgy hozta, hogy az orosz csapatok Hatvan elfoglalásakor arra a jól álcázható helyre telepedtek le ágyúikkal - a Szent István térre (ma Dobó tér) - ahol előzőleg német ágyúk voltak és ezt a németek bemérték és tűz alá vették környéket. Egy itteni belövésnél a repeszek halálát okozták. Temetése 1944.12.08-án volt. (Az említett hölgy halálának napját és körülményeit megerősíti a halotti anyakönyv. – a szerk.)
     A barátnője, Sz. F. is érdeklődött a jövendő felől. Ő azt a választ kapta: "Maga eléri a célt, amit szeretne, de csak később." Nem az akkori udvarlója vette el.
 
* * *
 
Nagy Nándor
 
 

komment

Címkék: pápa karinthy frigyes 1944 esztergom csodapók hatvan és járása ring lajos maud