eger - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) Pápa (1) pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

A régi hatvani buszállomás (1.)

2012.02.22. 22:55 Ziggy Stardust

 
Mai bejegyzésünk eredetileg a Búcsú a régi buszállomástól címet viselte volna, azonban a legfrissebb híradások szerint elképzelhető, hogy a funkció nélkül maradt épületet mégsem bontják le. Az elmúlt másfél évről dióhéjban: 2010 decemberében, a vasútállomás tőszomszédságában fekvő Radnóti téren átadták az új hatvani buszpályaudvart, ezáltal a Kossuth téri régi buszállomásnál a helyi és helyközi tömegközlekedés egyaránt megszűnt (a Kossuth téren, a 3-as főút mentén természetesen továbbra is megállnak a buszok).
      A tavalyi sajtóközleményekben még azt olvashattuk, hogy az önkormányzat egyértelműen a bontás mellett döntött, azonban februárban már egy másik alternatíva is szóba került. Hogy mi lesz a végkifejlet, egyelőre nem tudni, tény azonban, hogy az 54 évvel ezelőtt átadott, folyamatos romló állagú épület pusztulása az elhagyatottság bő egy éves időszaka alatt tovább gyorsult. Mi azonban nem hagyjuk magára, hiszen bármit is hoz a jövő, annyival tartozunk neki, hogy létrejöttének körülményeit tisztázzuk és felelevenítsük egykori fénykorát, mert bizony volt ilyen.
 
 
A témakörrel kapcsolatban olyan mennyiségű adat zúdult le a padlásról, hogy két részre voltam kénytelen szedni mondanivalómat – most az előzményekkel ismerkedünk meg, feltárva a hatvani közösségi buszközlekedés kevésbé ismert (h)őskorának főbb mérföldköveit.
 
 
A kezdetek (1930-as/40-es évek)
 
Az első, országos hálózattal rendelkező vállalatot a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot (MAVART) a MÁV hozta létre 1927-ben, amely később a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzem (MÁVAUT) néven alakult át. Mellette független vállalkozások is üzemeltettek buszjáratokat, így például magáncéggel kapcsolatos az első hatvani vonatkozású adat, 1931-ből: a sziráki illetőségű Hajnal Nándor próbálkozott a Szirák-Hatvan járattal, amely éppen ekkor bizonytalan ideig szünetelt. A korabeli útvonal: Szirák → Dengeleg (ma: Egyházasdengeleg) → Héhalom → Teszlak-puszta → Nagykökényes → Tamota-puszta → Heréd → Varsány-puszta → Lőrinci → Hatvan.
    A hatvani busz-végállomást a korabeli vasútállomás mellé telepítették. (Hasonló útvonalú buszjárat ma is létezik, amely azonban nem kerül Varsány-puszta, majd Lőrinci felé, hanem Heréd után egyből Hatvant veszi célba.)
   Csak idő kérdése volt, hogy Heves vármegyében mikor tör előre az autóbusz, hiszen az 1870-as években kialakult helyzetet, miszerint a megye székhelye, Eger, illetve második legnagyobb települése, Gyöngyös vasúton csak átszállással volt megközelíthető, korábban nem sikerült orvosolni.
   1932 januárjában indult meg a Hatvan-Gyöngyös közötti autóbusz-közlekedés, napi három járattal (6.15., 16.50., 19.20.). Az örömbe némi hűvös üröm vegyült, ugyanis egyik járaton sem volt fűtés. A reggeli busz közvetlen csatlakozással rendelkezett Eger felé, illetve az onnan visszafelé induló 12.15-ös járattal átszállás nélkül lehetett eljutni Hatvanba, ráadásul utóbbin még fűtést is bekapcsolták. Forrásunk szerint a járatoknak a Hatvany-kastély előtt volt a megállóhelyük, amely vélhetően a Kossuth tér kastély felé eső szeglete lehetett.
     1935-ben új vonalakat hoztak létre, többek között Budapestről Gyöngyös/Eger irányába. Az M3-as autópálya hiányában természetesen minden járat érintette Hatvant. Az elkövetkező 20 év során hatvani végpontú járat nem közlekedett, így a település egy „sima” megállóhellyel rendelkezett a Kossuth téren, ezúttal a főút két oldalán. A szöveg alatt az 1935. évi menetrend részletét láthatjuk: az útvonal a Vörösmarty téren vette kezdetét, majd az oktogoni megálló után irány Gödöllő.
 

A hosszában jelentős kiterjedéssel bíró nagyközség nyugati peremén élő lakosok jelentős távolságra estek a megállótól, amely helyzetet ezúttal sem csendes beletörődéssel viselték az érintettek. A harmincas évek közepén izgalmas közlekedési „lázongás” alakult ki: amíg az óhatvaniak új vasútmegállóért, addig az újhatvaniak saját busz-megállóért lobbiztak, hogy ne kelljen begyalogolniuk a Kossuth térre.
Panaszkönyvbe egyik olvasónk azt a panaszt írta be, hogy a Mavart autóbusz járatai nem állanak meg Újhatvanban, ahonnan csaknem minden járathoz volna utas, akiknek azonban terhes a belközségi megállóhoz bemenni. Nem indokolható Újhatvan e mellőzése azzal, hogy közel a vasútállomás. Újhatvanban sok kereskedő és iparos lakik és némely pontjához messzebb esik a vasút mint a belközséghez.
Ezt a panaszt a Mavart igazgatóságához adresszáljuk nem is első ízben azzal, hogy Újhatvanban megálló létesítése mindenképpen indokolt.
(Hatvani Újság, 1936. október 25.)
1940 kora nyarán Doktay Gyula óhatvani képviselőtestületi tag vetette fel ismét az újhatvaniak problémáját. Indítványa nyomán a hatvani elöljáróság megkereste a MÁVAUT igazgatóságát, amely a kérésnek eleget téve, június 12-től kezdődően új buszmegállót hozott létre az újhatvani Lepák-vendéglő előtt. A Zagyván inneni lakosok azonban nem sokáig örülhettek a megállónak, ugyanis a MÁVAUT – valószínűleg a háborús időszak miatti takarékossági okokból – a Budapest-Hatvan-Gyöngyös járatot 1941-ben felfüggesztette.
 
 
A II. világháborút követő évek
 
...során újraindult a helyközi autóbusz-közlekedés, azonban az újhatvani megállót egyelőre nem kapta vissza a város. Budapesten megszűnt a Vörösmarty téri végállomás, amely a korábbi első megállóhoz, az Oktogonhoz költözött át. A Gyöngyösi Néplap Hatvan című betétlapja 1948. augusztus 15-i számában adta hírül, hogy Újhatvan ismét MÁVAUT-megállót kap, de a tényleges lépésre másfél évre várni kellett.
A 3-as főúton 1950-re alakult ki a mai viszonyokhoz hasonlatos helyközi megálló-hálózat:
1. Kerekharaszt bejövő út: a Herédről érkező út és a főút találkozása;
2. Újhatvan régi-új megállója;
3. (korábban is funkcionáló) Kossuth téri megálló;
4. Hatvan-felső: a későbbi Sárga Csikó-megállóhely első megnevezése.
Közben felépült az új budapesti buszpályaudvar a mai Erzsébet téren, amely ekkor a Sztálin tér nevet viselte.
Egy szusszanás erejéig tekintsük meg a Heves megyei Népújság 1954. május 23-i számában megjelent fényképet, amelyen Hort-Gyöngyös felé robogó Ikarus 30-as autóbuszt láthatunk éppen. A hatvani 1. sz. postahivatal felől készített, gyenge minőségű felvételen kitűnik, hogy az ekkor csak 2x1 sávos úttest jóval kisebb, és ennek megfelelően a park nagyobb területet foglalt el, mint manapság. A buszok és az autók mellett még a kép előterében lévő, kézzel tolt taligáknak is el kellett férniük az úton.
 
1955 jelentős változás hozott: hatvani kiindulóponttal a szélrózsa minden irányába új távolsági autóbusz-járatok indultak útra:
- Heréd-Nagykökényes,
- Csány-Atkár,
- Nagygombos-Kisgombos és
- Boldog felé.
Mivel a járműveknek ezután nemcsak megállniuk, hanem parkolniuk is kellett valahol, ezért a buszmegálló átkerült a főút és a Bástya utca sarkára, névadója a (régi) Búzavirág vendéglő lett, amelynek a helyén ma egy sportbolt áll. Hatvan felső helyett az Fm. Sz. Italbolt megnevezést láthatjuk, jelentése: Földműves Szövetkezet Italboltja, a Sárga Csikó korabeli "hivatalos" megnevezése volt.
(A budapesti Sztálin teret időközben Engels térré keresztelték át, amely kitartott a rendszerváltásig, amikor visszakapta eredeti nevét.)
 
Az elbontott Búzavirág-vendéglőt az 1966. évi várostérképen 38-as szám alatt találjuk meg. A Bástya utca túloldalán egy benzinkút (54), mellette pedig a Jereván presszóig (43) húzódó parkoló (P) látható - a buszok minden bizonnyal valahol itt állhattak meg. A Búzavirág vendéglő és a benzinkút az országút szélesítésének estek áldozatul, 1968 folyamán. Előbbi annyira a hatvaniak szívéhez nőtt, hogy már a bontási munkálatok megkezdése előtt tervezőasztalra került az új Búzavirág épülete, amelyet Újhatvanban húztak fel és 1968 őszén került átadásra – a később átépített létesítményt ma Korona Étteremként ismerjük.
    A Búzavirág-megállóhely csak átmeneti megoldást jelentett, és 1956-ban döntés született az épülettel ellátott új buszmegálló építéséről. A kivitelezés egyelőre váratott magára, pedig a buszforgalom tovább sűrűsödött a Hatvan-Hort-Ecséd és a Hatvan-Lőrinci-Petőfibánya járatok beindításával. Legközelebb innen folytatjuk.
 
Nagy Nándor
 
Valamennyi közölt menetrend forrása:
 
 
 

komment

Címkék: közlekedés eger gyöngyös 1955 1935 1931 búzavirág doktay gyula buszállomás hajnal nándor