ensel_kalman - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) Aszód (1) aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) Petőfi Sándor (1) petőfi sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Kelt: 1849. április 5-én

2012.04.07. 22:23 Ziggy Stardust

 
Két évvel ezelőtt, a HM Hadtörténelmi Levéltár 1848-1849-es Gyűjteményében bukkantam egy érdekes helyi vonatkozású iratra, amelyet Hatvan Mezőváros Tanácsa állított ki 1849. április 5-én.
      Az írás tartalma nem hoz fordulatot a várostörténeti kutatások terén, és nincs kapcsolatban a szintén ezen a napon, Hatvan nyugati határában lezajlott lovassági összecsapással, azonban a forrás már azzal is nagy szolgálatot tett az utókornak, hogy egyáltalán fennmaradt.
    Ugyanis sok más településsel ellentétben, az 1945 előtti évszázadokat alig élte túl egy-egy, valamely hatvani közigazgatási szerv által szignált irat. A kora középkori oklevelek – a településsel együtt – az 1241-es mongol-tatár pusztítás áldozatai lettek, a XIV-XV. századi mezőváros iratanyaga a török hódítás időszakában pusztult el. A török kiűzése utáni újrakezdéstől 1849-ig gondosan őrzött városi gyűjteményt a Hatvanba 1849 júniusában bevonuló cári intervenciós seregek semmisítették meg. Az 1850-1944 közötti városi/községi, illetve járási irat-együttes csaknem teljes egészét pedig a szovjet csapatok tüzelték el 1944. november-december hűvös napjai során.
    Ha a kutató szerencsés, a megyei és országos szervek irattárában találhat Hatvanban keltezett iratokat; ilyen volt például a vasút nyomvonalához kapcsolódó dokumentum vagy éppen a most közlésre szánt írás is, amely bepötyögött változatban és eredeti – nagyítható – formában egyaránt olvasható alább.
 
Nyilatkozat
 
Alulírtak Hatvan város bírája és tanácsa, hivatalosan szólítatván fel Ensel Kálmán százados VII. hadseregi főhadbíró úr által az iránt, hogy adnánk nyilatkozatunkat Czetler János posta[?]mester és Fuszt Konrád vendéglős miérti befogadtatása iránt, s mit tudtunk azok mikénti eddigi magaviseletük felől – különösen hogyan tettek-é valamilyen szolgálatot az ellenségnek, mely felszólításra össze ülvén a Városi Tanács egyhangúlag nyilatkozatunkat adjuk, hogy ösmervén őket, de felőlök semmi rosszat se tudunk, nem tudjuk, hogy kémül szolgált[ak] volna az ellenségnek vagy valami más szolgálatot is tett[ek] volna.
 
Kelt Hatvan, 1849. April 5én.
 
Előttem: Majzik Ferenc jegyző
Csányi Gergel[y] bíró
Lakatos János t[örvény]bíró
Balázs Gábor, Veijszpek Martony [=Márton], Tóth Péter esküdt
 
(Forrás:  Hadtörténelmi Levéltár, 1848/49-es Gyűjtemény, 15. csomó, 20/258.)
 
 
 
A tartalom
 
A régies magyar írásmód ellenére a szöveg tartalma világos. Az 1849. április 2-i győztes hatvani ütközet után a városba bevonuló VII. hadtest főhadbírója, Ensel Kálmán információt kért két hatvani lakosról.
    Amit utóbbiakról sikerült megtudni:
Czetler János 1844 májusában már biztosan Hatvanban élt feleségével, Zólyomi Máriával, mivel ekkor született Zsófia nevű leányuk.
Fuszt [=anyakönyv alapján: Fust] Konrádról több adat áll rendelkezésünkre. Hatvanban egyetlen „nagy” vendégfogadó üzemelt, amely nem volt más, mint a Kossuth tér keleti szegletében, a régi buszállomás mellett mai is megtalálható Hatvany Lajos Múzeum épülete.
   
Az évek óta pusztuló történelmi építmény a kastély, a templom, a plébánia és a régi posztóház mellett a barokk belváros ötödik eleme, amelyet hosszú évekig tévesen a régi sörházzal azonosították. Csiffáry Gergely egri történész 2007-es tanulmányában azonban tisztázta a kérdést: a sörház a mai Mártírok út (egykor: Sörház utca) és a Hatvanas utca (egykor: Sörház-köz) sarkán állt valaha, helyén ma egy „spontán” parkoló található. A vendégfogadó azonban – mint fentebb láthatjuk – még megvan, bár állapotát tekintve nem sokáig…
    Fust Konrád 1844 tavaszán érkezett Hatvanba, és április 24-i kezdettel vette bérbe a fogadót. Érdekesség, hogy a Pesti Hírlap 1844. május 30-i számában helyezett el hirdetést:
Alólírt alázatossággal köztudósításul teszem, hogy folyó évi Szent György napjától hatvani vendégfogadót haszonbérbe általvettem, mint válogatott étkek és italok fenntartására iparkodó leszek; nemkülönben a szobák tisztaságára, és tűrhető árra különös figyelemmel viseltetni fogok (…)
(Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII-XIX. századi múltja. Archívum, 2007, 68.)
Felvetődik a kérdés: miért éppen e két személy lekáderezése vált fontossá? Egyelőre egy tippem lenne: Czetler János valószínűleg, Fust Konrád és felesége, Harzl Magdolna pedig biztosan német felmenőkkel rendelkeztek, sőt talán még ők maguk is német identitással bírtak. Elképzelhető, hogy a hadbíró származásuk miatt kérte ki a helyi elöljárók véleményét, ezzel megelőzve az esetleges félreértéseket. Ekkor már mindkét család legalább öt éve Hatvanban lakott, így a tanács tagjai jól ismerhették őket, így a papíros kiállítása nem jelenthetett problémát.
 
 
Aláírók: ki kicsoda?
 
Az irat végén található nevek betekintést engednek a korabeli közigazgatás, a (mező)városi tanács berkeibe. A korabeli mezővárosok és falvak élén a (fő)bíró állt, helyettesével a törvénybíróval (másodbíró). Melléjük ugyancsak megválasztottak változó számú esküdtet, a közigazgatás tényleges vezetője azonban az „írástudó” jegyző volt.
    Az 1693 utáni hatvani bírók és a jegyzők neveinek jelentős részét Szepes Béla gyűjtötte össze és közölte 1940-ben megjelent monográfiájában, azonban bizonyos évköröknél maradtak fehér foltok. Így például az 1849. évben szolgálatot teljesítő jegyző nevét eddig nem ismertük, de – Majzik Ferenc személyében – most már igen. Ne feledjük: a közölt irat az ő keze írásával készült.
    Az 1793. március 12-én Hatvanban született Csányi Gergely bírót Szepes számadóbíróként említi, feltehetően a tisztség funkcióját tekintve a két fogalom szinonim lehetett.
   Hatvani törvénybírókat az 1860-as éveket megelőzően egyáltalán nem ismertük, végre akad kivétel: Lakatos János, akinek fia, ifjabbik Lakatos János 1887-1888-ban a főbírói tisztséget töltötte be. Szintén megtudhattuk, hogy 1849-ben a hatvani bíró-kettős munkáját három esküdt támogatta (Balázs Gábor, Veiszpek Márton és Tóth Péter).
Zárásként említsük meg, hogy az iratra felkerült pecsétet 1848-ban készítették és „tintasugaras” változatát még az 1900-as évek elején is használták. 
 
Nagy Nándor
 
Ajánlott irodalom:
Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII-XIX. századi múltja.
In: Archívum - A Heves Megyei Levéltár Közleményei. 2007. 55-74.
 

 

 

komment

Címkék: 1848/49 hatvani múzeum czetler jános fust konrad ensel kalman majzik ferenc csányi gergely