hort - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) Aszód (1) aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) Petőfi Sándor (1) petőfi sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége

2011.06.25. 17:06 Ziggy Stardust

 
Egy bejegyzés erejéig búcsút intünk Hatvannak, de nem mászunk messzire, maradunk egy napi járóföld-távolságban, a mai hatvani kistérséghez tartozó Hort, Kerekharaszt és Nagykökényes községeket érintve.
    A Hatvan és Nővérei sorozatban több alkalommal szót ejtettünk az 1898-ban létrehozott Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB) működéséről, amelynek legfontosabb feladata a magyarországi helységnevekre jellemző korabeli zűrzavaros állapotok felszámolása volt. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy egy adott helységnevet több település viselte, amely igencsak megnehezítette az közigazgatás mindennapos tevékenységét. Az OKTB a helyi önkormányzatokkal, és a megyei törvényhatóságokkal együttműködve jóváhagyta az aktuális elnevezést, vagy annak megváltoztatását kezdeményezte, majd a hivatali procedúrát a helységnevek törzskönyvezése zárta le. A másfél évtizedig elhúzódó felülvizsgálati maraton után az OKTB továbbra is működött, hatáskörébe a helységnév-változtatásokkal kapcsolatos kérdések tartoztak; a bizottságot végül 1954-ben oszlatták fel.
    Az OKTB iratanyagát a Magyar Országos Levéltár (MOL) Bécsi kapu téri szekciója őrzi, a történelmi Magyarország településtörténete iránt érdeklődők ne hagyják ki. A hatvani anyagok áttekintése során bukkantam néhány érdekességre az említett három településsel kapcsolatban, amelyet vétek lenne a fiókban, illetve valamelyik al-al-alkönyvtárban porosodni hagyni. Akit tehát Nyugat-Heves megye története kistérségi szinten is érdekel, és van egy kicsi ideje, tartson velem néhány bekezdés erejéig. Fordított időrendben haladunk.
 
 
Hort (1950)
 
Horthy Miklóst, Magyarország egykori kormányzóját (1920-1944) gondolom, nem szükséges bemutatnom a blog olvasói előtt. Pályafutásának elemzését és értékelését mellőzném, mivel bejegyzésünk nem erről szól, bár ha már itt tartunk, ajánlanám a témakörrel foglalkozó fiatal történész objektív szemléletű blogját.
   Horthy, a személyéhez kapcsolódó korabeli kultusz keretében nem emelt kifogást az ellen, hogy bizonyos műtárgyakat – mint az 1937-ben felavatott, napjainkban Petőfi nevét viselő budapesti hidat – illetve egyes közterületeket róla nevezzenek el.
A nagyobb települések többségében létezett Horthy Miklós tér/út/utca, természetesen Hatvanban is: a mai Balassi Bálint (korabeli Grassalkovich út) és az Iskola utca találkozásánál található, ma is létező kis térről beszélünk - lásd az 1934-es várostérképet (a mai Grassalkovich út a báró Hatvany Sándor út nevet viselte akkoriban.)
  A helységneveket tekintve a Csepel-szigeten található Szigethalom Horthy-liget néven futott, illetve az 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt Szvoboda a Horthyfalva nevet vette fel (témakörrel kapcsolatban ajánlom az index.hu egyik májusi írását). A II. világháború után az említett helységeket, illetve közterületeket ismét átnevezték.
    A Heves megyei Hort természetesen nem tartozott a felsorolt települések körébe, hiszen a község már Horthy születését és közéleti szerepvállalását megelőzően létezett, ráadásul éppen ezen a néven. Utóbbi tényállás megállapításához nem kellett különös értelmi képesség… vagy mégis? Történt ugyanis, hogy a Magyar Dolgozók Pártja által vezérelt Magyar Függetlenségi Népfront horti szervezete 1950 tavaszán váratlan felvetéssel kereste meg a helyi elöljáróságot. Úgy vélték, hogy a község neve a fasiszta múltra emlékeztet, ezért illő volna azt megváltoztatni, sőt egyúttal konkrét javaslatok is felmerültek, mint Szabadságfalva vagy – népünk aktuális nagy vezére vezetékneve nyomán –, Rákosifalva.
   Az ügyet különösen pikánssá tette, hogy nem valamely felsőbb pártszervezet vagy hatóság igyekezett akaratát ráerőltetni a községi szervekre, hanem éppen ellenkezőleg, helyi kezdeményezésről volt szó, amely mögött természetesen nem állt valódi népakarat; a speciális történelmi helyzetet figyelembe véve valószínűleg csak egy-két befolyásos észkombájn okoskodásáról lehetett szó.
  Az indítvány a Belügyminisztérium Területszervezési Osztályához, majd következő lépésként a Törzskönyvbizottsághoz került, amely a Magyar Országos Levéltártól kért állásfoglalást. Ostoba felvetésre nem lehetett könnyű értelmes választ adni, főként az ekkor már gőzerővel működő diktatúra keretei között. A MOL alig egy éve kinevezett főigazgatója, Ember Győző azonban a józan ész pártján maradt, és állásfoglalásában egyértelműen fogalmazott, elutasítva az átnevezés szükségességét:
Hort Heves megyei község középkori település, nevét legkorábban a pápai tizedszedők említik 1332-33-ban, tehát ebben az időben már egyházas hely, következőleg megtelepülése jóval korábbi. Csánkinál az első adat a helységre 1418-ból való. A helység neve szláv eredetű, jelentése „agár”. Mindezekből következik, hogy ez a legalább 800 éves helynév nem fasiszta, vagy reakciós név és nem vonható egy megítélés alá az utolsó 20-30 évben keletkezett Horthy Miklós nevéből képzett Horthydűlő, Horthyliget, Horthymajor, Horthy Miklós-sziget, Horthytelep, Horthyvára stb. helynevekkel.
Ember Győző markáns véleményét akceptálta az OKTB, így Hort megúszta a minden alapot nélkülöző névcserét, az említett két sajátos helységelnevezés azonban mégis gazdára talált, ugyanis a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalvát előbb Rákosifalvára, majd Szabadságfalvára keresztelték át…
 
 
Kerekharaszt (1947)
 
A települést jól ismerhetik a hatvani kistérség lakói, illetve az M3-as autópályát gyakran igénybe vevő utazóközönség, hiszen a fővárosból keleti irányba haladva, Heves megye cégére utáni első „megálló” éppen a kerekharaszti pihenő.
   Kerekharaszt térsége 1950 előtt évszázadokon keresztül nem Heves, hanem Pest(-Pilis-Solt-Kiskun) részét képezte. Egyes nézetek szerint a török hódítás előtt egy középkori falu is létezett errefelé, annyi azonban biztos, hogy a felszabadító háborúkat követően nem jött létre új önálló település. A hatvani uradalmat birtokló családok a XIX. század során több külterületi majort (uradalmi falvat) hoztak létre, mint például Kerekharaszt-puszta, József-major, Cifra-major, Varsány-puszta (Ó- és Újvarsány), amelyek közigazgatásilag a Pest megyei Verseg községhez tartoztak.
   
Az 1940-es évek elején a Hatvany-uradalom jelentős hányadát, mint "zsidóbirtok" felosztották, amelynek a kerekharaszti határba eső részéből ún. vitézi telkeket hoztak létre (házhely + kisbirtok vitézi címmel rendelkező személyek számára), így a lakosság száma ekkor már meghaladta a 300 főt.
   A második világégés lezárulta után, 1945-ben önállósodási folyamat indult el, amelynek első hullámaként, Kerekharaszt, mint külterület Hatvanhoz – ennek folyományaként Heves vármegyéhez – kívánt csatlakozni. Néhány hónap múlva ez az opció lekerült a napirendről, mivel az említett öt külterület közösen Kerekharaszt neve és vezetése mellett önálló községet kívánt létrehozni. A lobbi-tevékenység sikerrel járt és az új település 1947. évi augusztus hó 1-én megkezdte működését, értelemszerűen Kerekharaszt ideiglenes név alatt.
     A végső döntéshez azonban szükség volt az OKTB állásfoglalására és jóváhagyására is. Kerekharaszt ügye először szintén a MOL-hoz került. Kossányi Béla igazgató 1948. április 30-án fogalmazta meg a Levéltár hivatalos álláspontját, amely szerint tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy kizárólag Varsány esetében bizonyítható a középkori eredet, a többi név legfeljebb a XIX. századi keletkezésű, ezért Kerekharaszt helyett a Harasztvarsány nevet javasolta: „Ebben a névben benne volna egyrészt a község által kért Kerekharaszt főnévi és bizonyára régebbi része, fenntartaná az elpusztult középkori Varsány helység emlékét.”
 A kerekharasztiak nem fogadták örömmel a MOL javaslatát, amelyet az 1948. május 27-i képviselőtestületi ülésen elutasítottak. Az indoklás szerint: „A községi képviselőtestület már korábban javaslatot tett a községnek Kerekharaszt elnevezésére, azt megváltoztatni nem kívánja, mert a községet így ismerik régebben, a nép megszokta s így a lakosság közóhaja az, hogy továbbra is Kerekharaszt nevét viselje a község.”
    Úgy tűnik a MOL és a minisztérium egyaránt respektálta a kerekharasztiak döntését, és nem erőltették tovább a Harasztvarsány névváltozatot és a község véglegesített hivatalos elnevezése Kerekharaszt lett.
    A községet 1950-ben csatolták át – Boldoggal együtt – Pest megyétől Heves megye hatvani járásához. 1969. október 1-én egyesítették Hatvannal, majd 2006. október 1-jétől ismét önálló község lett.
 
 
Nagykökényes (1904)
 
Végül következzék Nagykökényes, amely szubjektív véleményem szerint a térség egyik legszebb települése, bár a híradások szerint mostanság nehéz oda eljutni.
Az OKTB felülvizsgálati időszakában a település még Nógrád vármegyéhez tartozott és nem Nagykökényes, hanem az előtag nélküli, „natúr” Kökényes helységnevet viselte (lásd az 1883-as térképen). A századfordulón összesen négy Kökényes volt megtalálható az ország területén, amelyek közül a Máramaros megyei Kökényes tarthatta meg eredeti elnevezését, mivel önálló vasútállomással és egyúttal a legtöbb lakossal (2263 fő) rendelkezett, szemben a nógrádi (829), a vasi (331) és a kolozsi (236) névrokonokkal.
    1904-ben, a nógrádi Kökényes sorsával foglalkozó OKTB-ülésen négy elnevezés került napirendre, négy különböző ok miatt:
1. Nagykökényes (a második legtöbb lakossal rendelkező Kökényes);
2. Bérkökényes (a település mellett folydogáló Bér-patak nyomán);
3. Kökényesmonostor (középkori források e néven is említették);
4. Hatvankökényes (a legközelebb eső nagyobb település, valószínűleg szerepet játszhatott, hogy a középkorban Kökényeshatvana elnevezés szintén előfordult).
     A MOL az első változatot támogatta, amelyet az OKTB 1904. október 25-i ülésén elfogadott, ellene a kökényesi elöljáróság és a megyei törvényhatóság sem emelt kifogást, így született meg a mai is használatos Nagykökényes helységnév.
     1950. évi megyerendezés során – Heréd, Lőrinci, és Zagyvaszántó községekkel együtt – Heves megye hatvani járásához csatolták (utóbbi egyébként 1969. szeptember 30-án szűnt meg).
 
Nagy Nándor
 

 

 
 

komment

Címkék: horthy miklós magyar országos levéltár helységnevek hort kerekharaszt nagykökényes országos törzskönyvbizottság ember győző kossányi béla rákosifalva