ii.lajos - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) Pápa (1) pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Nagy királyok egy kisvárosban

2012.05.24. 21:48 Ziggy Stardust

 
Szokásos marketing-ízű címsorunk bizonyos esetekben fordítva is működhetett, hiszen jártak errefelé kevésbé „nagy” (értsd: jelentős) uralkodók, Hatvan pedig bizonyos időszakban (XV. század) egyáltalán nem volt kis település, ha másért nem, korabeli elnevezése miatt.
    A koronás fők és más híres személyek tartózkodási helyeit összegző tudományág a politikatörténet sajátos műfaját képezi. Az itinerárium – leírni sem egyszerű, pláne kiejteni – eredetileg az ókori és a középkori utazók, kereskedők, zarándokok által összeállított útikalauz-jellegű leírásra vonatkozott és csak később nyerte el manapság is használt jelentését: olyan kutatói segédlet tehát, amely egy nevezetes történelmi személy útvonalát és állomásainak pontos helyét és dátumát rögzíti (1).
   Jelen korunkra vetítve mindez nem jelentene kihívást, hiszen a hagyományos és e-sajtó alapján könnyen be lehet azonosítani, ki merre jár éppen, sőt a bulvárlapok segítségével akár még többet is megtudhatunk. A korábbi évszázadokat, főként a középkort vizsgálva azonban már jóval magasabbra kerül a léc, hiszen hiteles itinerárium szinte kizárólag a vizsgált személy által szignált oklevelek alapján állítható össze.
   A vonatkozó szakirodalom jelentősen bővült az utóbbi években (lásd a jegyzetekben), amelyből kimazsoláztam a Hatvanra vonatkozó adatokat, a végén némi adalékkal kiegészítve. A témakört elsőként Demény-Dittel Lajos helytörténész érintette 1993-ban megjelent szakcikkében (2).
 
 
Hatvan ötcsillagos közlekedés-földrajzi elhelyezkedése miatt nagy valószínűséggel minden olyan uralkodónk rögzítette lábnyomát a Zagyva partján, aki a Dunától keletre vette az irányt, hiszen a Pestről érkező hadiút, a mai 3-as út előzménye ekkoriban is keresztülhaladt Hatvanon, majd ágazott el Szolnok/Pásztó/Eger/Miskolc és a lengyel határ irányába. Így például 1241 áprilisában, a tragikus muhi csata színhelyére igyekvő IV. Béla az utolsó olyan utazók közé tartozhatott, akik még látták a tatárok által pár nappal később elpusztított kora középkori Hatvant.
   Ragaszkodva azonban az itinerárium szabályaihoz, csak azokról a dátumokról számolunk be, amelyekről adekvát írásos forrással rendelkezünk.
 
IV. (Kun) László (1272-1290)
Az első uralkodó, akinek hatvani tartózkodásáról tudunk IV. (Kun) László, utolsó előtti Árpád-házi királyunk. 1282. március 2-án állított ki itt oklevelet örökösödési ügyben (3).
 
I. (Nagy) Lajos (1342-1382)
Lajost 1370-ben lengyel királlyá is megválasztották, így a perszonálunió követelményeinek eleget téve rendszeresen ingázott Visegrád/Buda illetve a lengyel királyi székhely, Krakkó között. Sebestyén Béla, a hazai itinerárium-kutatás egyik meghatározó alakja kötetében három dátumot említ Hatvannal kapcsolatban:
I._(Nagy)_Lajos.jpg1376. augusztus 18. Az adat mellé hivatkozást nem közölt a szerző. Annyi bizonyos, hogy szeptember elején már Lengyelország felé tartott a király, tehát a hatvani megállóval elvileg valóban számolni lehet.
1376. december 15. Szintén hivatkozás nélküli dátum. Lajos Visegrádról indult, a végcél pedig Diósgyőr volt, ahol a két ünnep közötti időszakot töltötte. A diósgyőri vár szintén a Lengyelország felé vezető út mentén feküdt, amelynek a királyi család gyakori vendége volt annak idején.
1378. április 29. Ez a dátum már biztosnak tűnik. Lajos Budáról érkezett, majd másnap Visegrádra indult. Hatvani tartózkodása során két oklevelet állított ki (4).
 
Mária (1382-1387)
Mária.jpgNagy Lajos fiú-utód nélkül maradt, ezért halála után (1382) leánya, Mária örökölte a trónt, aki hazánk első női uralkodójaként 1387-ig egymaga kormányozta Magyarországot. Mária 1383 tavaszán, majd féléves budai tartózkodás után indult útra. Május elején érkezett a városba, amelyet ekkor már többnyire Nagyhatvanként emlegettek; az 1383. május 7-én kiadott oklevélen is ez a megnevezés szerepelt. Valószínűleg másnap továbbindult, mivel 11-én már Egerben járt - a végállomás ismét Diósgyőr volt (5).
 
Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)
Zsiga.jpgMária kezének elnyerése egyúttal a magyar trónt jelentette, így nem csodálkozhatunk, hogy több kérő-jelölt is indult a versenyen, amelyet végül Luxemburgi Zsigmond nyert meg. 1387. március 31-én történt királlyá koronázása után fél évvel, Nagyvárad-Debrecen érintésével utazott Diósgyőrbe, az út elején három napot töltött Nagyhatvanban, 1387. szeptember 1-3. között. Bő egy esztendő múlva, a változatosság kedvéért Diósgyőrből Budára visszafelé menet, 1388. október 2-án adott ki oklevelet Nagyhatvanban.
Zsigmond mozgalmas életébe még két regisztrált hatvani tartózkodás fért bele:
1411. február 18. Budáról tartott ismét Diósgyőr felé, illetve
1419. május 8-11. Vácról érkezett, majd a három napos vizit után irány Kassa (6).
 
I. Ulászló (1440-1444)
I. Ula.jpgZsigmond halála után (Habsburg) Albert király következett a sorban, aki azonban alig másfél éves uralkodás után 1439-ben elhunyt. A magyar rendek egyik része Albert csecsemő fiát, a későbbi V. Lászlót, másik része Ulászló lengyel királyt támogatta – átmenetileg utóbbi került ki győztesen. Sebestyén Béla említi az 1440. május 18-19-i napokat, hivatkozás nélkül. Tény azonban, hogy Ulászló április 23-án érkezett magyar földre Lengyelországból, és május 21-én vonult be Budára, így a hatvani pihenő reálisnak tűnik.
    Két évvel később, 1442 augusztusában zajlott az első Hatvanban tartott országgyűlés, amelyen a király is részt vett. 1442. augusztus 23-án és 28-án kelt oklevelek bizonyítják, hogy a két időpont között I. Ulászló biztosan Nagyhatvanban tartózkodott (7).
 
I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490)
Matthias_Corvinus.jpgFelső-Magyarország életét hosszú évek óta megkeserítette Giskra János, a haramiává avanzsált cseh ex-zsoldos, ráadásul 1461-ben hűséget esküdött Mátyás király ádáz ellenfelének, Frigyes német-római császárnak. 1461 tavaszán javában dúltak a harcok, amikor Mátyás úgy döntött, személyesen veszi át a hadműveletek irányítását. Seregével Budáról indult útnak, és első állomásként természetesen Hatvant iktatta be, ahol 1461. július 4-én kelt oklevelében megüzente Bártfa város közönségének, hogy hadinépükkel legyenek Szapolyai István kapitány segítségére. Mátyás hada hamarosan indult tovább, és július 9-én Egerbe, 20-án pedig Szikszóra érkezett (8).
 
II. Lajos (1516-1526)
II. Lajos.jpgTalán a legismertebb esemény: a köznemesek által kikényszerített hatvani országgyűlés 1525 június végén vette kezdetét. II. Lajos és környezete hezitált, részt vegyen-e vagy sem a diétán. Talán a számmisztika, talán a véletlen műve, tény azonban, hogy az összegyűlt nemesek hatvan tagból álló küldöttséget menesztettek Budára, biztosítva a királyt, hogy tisztelettel fogadják és kéréseit teljesítik. II. Lajos július 2-án kelt útra, az első éjszakát Besnyőn (ma Gödöllő-Máriabesnyő) töltötte, majd másnap, 1525. július 3-án indult tovább – az összegyűltek két mérföldnyi távolságban a király elé mentek, és Hatvanba kísérték. A sűrű országgyűlési program után II. Lajos július 6-án indult vissza Budára (9).
 
I. János (1526-1540)
Szapolyai János.jpgA mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála miatt újabb zűrzavaros időszak kezdődött, ismét két pártra szakadt a magyar. Az egyik aspiráns, Szapolyai János erdélyi vajda Tokajból indult Buda felé, majd Szerencs és Eger érintése után 1526. október 31-én érkezett Hatvanba. Másnap bevonult az elpusztított Pestre, majd Budára, néhány nappal később pedig I. János néven királlyá koronázták.
  December folyamán Pozsonyban a Habsburg-párti rendek Ferdinándot választották meg magyar királynak, így az ország két királlyal „büszkélkedhetett”. Ferdinánd 1527 nyarán már Buda elfoglalására készült. Az ellenséges csapatok közeledtére I. János 1527. augusztus 15-én tényleges ostrom nélkül elhagyta a budai várat. Mária mennybemenetelét követő második napon (1527. augusztus 17.) Hatvanba érkezett, ahol Szent István király napjáig (augusztus 20.) tartózkodott, majd Árokszállás felé távozott (10).
 
A királyi vizitek intenzitása a későbbi évszázadokban alábbhagyott, hiszen 142 éven át, 1686-ig Hatvan török megszállás alatt sínylődött, másrészt a Bécsben tanyázó Habsburg-uralkodóink a Lajtán is ritkán keltek át, nemhogy a Zagyván…
 
Mária Terézia (1740-1780) - [???]
Mégis akadna kivétel? A hatvani mítoszvilág ugyanis nem akármilyen legendát őrzött meg számunkra. Doktay Gyula a következő sorokat jegyezte le az 1960-as években, amikor a főtéri Grassalkovich-Hatvany kastély múltja érdeklődött hatvani földmunkásoknál:
MáriaTerka.jpgTetszik tudni ez a hatvani kastély valamikor Mária Teréziáé volt, aki itt is lakott. A mennyezetes ágya még mindig itt van a kastélyban, amiben ő hált. Szép kövér asszony volt ez a Mária Terézia, de volt is nékije sok szeretője. Aztán, mikor megunta őket, akkor leeresztették egy lyukon egy kisebb elfalazott pincébe. Madzagon eresztették le nekik az ételt. Ott pusztult valamennyi.
     Egyszer a pincét nagyobbítani akarták és akkor találták meg a sok szerető csontjait. Két szekérre valót hordtak ki belőle. Bizony kérem, így volt ez. A kastélyt azután Mária Terézia Grassalkovich hercegnek adta (11).
A történetből természetesen egy szó sem igaz. Egyrészt buja kalandokért a királynőnek nem kellett Hatvanba utaznia, másrészt a kastélyt I. Grassalkovich Antal „önerőből” építette, a hatvani uradalom megvásárlása után. A történet kissé sántító jellegével Doktay is tisztában volt. Az igazságról igyekezett meggyőzni a mesemondót, szavai azonban süket fülekre találtak, sőt:
Néhány perc múlva olyan ellenséges hangulat fejlődött ki ellenem, hogy jónak láttam minél gyorsabban eliszkolni, nehogy meglincseljenek a tudósok.
Lényeg a lényeg: Mária Terézia nem járt Hatvanban, de a kastély várható felújítása során, a biztonság kedvéért majd jól nézzünk szét a pincében.
 
Ferenc József (1848-1916)
Ferenc_József.jpgA vasúti fővonal a megye jelentősebb települései közül csak Hatvant érintette, ezért 1867 után számos híresség állt meg néhány percre a hatvani indóháznál, hogy fogadhassa a helyi és megyei szintű köszöntéseket. Ferenc József két alkalommal lépett a hatvani vasúti peronra, amely epizódok önálló bejegyzést érnek, így most csak tömören: a császári-királyi hadsereg rendszeresen hadgyakorlatokat tartott Galícia területén, általában az őszi hónapokban, amelyeket az uralkodó is meglátogatott, külön udvari vonattal.
    A lengyel végekről hazafelé, 1880. szeptember 19-én este negyed 8-kor futott be kíséretével Hatvan állomásra. A tízpercnyi tartózkodás során a királyt köszöntötték Pest és Heves vármegyék főispánjai, majd maga is üdvözölte az egybegyűlteket. A korabeli protokoll szerint Ferenc József a mindennapi ügyekről is érdeklődött, például az alispánt az idei termésről, a megyei tanfelügyelőt – mi másról, mint a – megyei tanügyről kérdezte, majd a búcsú után visszaszállt a szalonkocsiba és irány Budapest.
    1886. szeptember 5-én nem vissza-, hanem odafelé állt meg a királyi különvonat Hatvanban, amely elsősorban a Hatvani Önkéntes Tűzoltó Egyesület számára vált emlékezetessé, mivel Ferenc József délután 2 óra 25 perckor történő megérkezte után egyenesen a díszegyenruhában felsorakozott tűzoltó csapathoz ment, szemlét tartott és élénken érdeklődött a tűzoltóság aktuális ügyei és a legutóbbi hatvani tűzesetek iránt (12).
 
 
Hat évszázad összefoglalva:
 
1282. március 2. IV. (Kun) László
1376. augusztus 18. I. (Nagy) Lajos
1376. december 15. I. (Nagy) Lajos
1378. április 29. I. (Nagy) Lajos
1383. május 7. Mária
1387. szeptember 1-3. Zsigmond
1388. október 2. Zsigmond
1411. február 18. Zsigmond
1419. május 8-11. Zsigmond
1440. május 17-18. I. Ulászló
1442. augusztus 23-28. I. Ulászló
1461. július 4. I. Mátyás
1525. július 3-6. II. Lajos
1526. október 31. I. János (koronázás előtt)
1527. augusztus 17-20. I. János
1880. szeptember 19. Ferenc József
1886. szeptember 5. Ferenc József
 
 
Nagy Nándor
 
Jegyzetek
 
(1) Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma. In: Századok 1984/5. 975.
(2) Demény-Dittel Lajos: Hadmozdulatok, magyar királyok és főurak hatvani tartózkodásai… Hatvan Press, 1993. április 10.
(3) Sebestyén Béla: Magyar királyok tartózkodási helyei. 1938. 27.
(4) Ugyanott 49-50.
(6) Ugyanott 58., 60., 92., 104.
(7) Sebestyén Béla id. mű. 78.
(9) Fraknói Vilmos: Magyarország a mohácsi vész előtt. 1884. 144.
(10) Szerémi György: Magyarország romlásáról. 1979. 129., 168.
(11) Hatvani Kalendárium 2003. 89.
(12) Ugyanott. 88.

 

 

komment

Címkék: mária terézia zsigmond mátyás ferenc józsef iv.lászló itinerárium i.lajos i.mária i.ulászló ii.lajos