március_15. - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) Pápa (1) pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

129 éve történt: 1888. március 15.

2017.03.15. 12:00 Nagy Nándor

 

Magyar_kokarda.pngA blog 7. évfordulójához érkeztünk, amelyet - amellett, hogy prímszám -, ne is ragozzunk tovább, hiszen az utóbbi két év termésátlaga hagy maga után némi kívánnivalót… Bízom benne, hogy a tucatnyi félkész, porlepte anyag legalább egy részét a következő gyertyalángig abszolválni tudom majd.

Az évtized kezdetén a régi idők március 15-i ünnepélyeivel kezdtem a bejegyzések sorát, köztük kiemelve az 1893. évi hatvani megmozdulást, amelyről akkor még azt gondoltam, hogy a legrégebbi dokumentált ’48-as ünnepség. Tisztelettel jelentem, hogy az Eger hetilap segítségével sikerült új csúcsot dönteni, mivel 1888-ban a megyei lap külön beszámolóban tárta elénk a forradalom kitörésének 40. évfordulójára - 129 évvel ezelőtt - megrendezett hatvani ünnepséget.

egerhetilap_1888_cimlap_v2.jpg

Jöjjön először a szöveg eredetiben, majd némi névmagyarázat, dualizmus-kori járulékos helyi csemegékkel fűszerezve.

1888_marc_15_hatvanban_v3.jpg

Az ünnepség tehát a Kossuth téren, az 1885-ben megalakult Hatvani Önkéntes Tűzoltó Egylet énekkara által előadott Himnusszal vette kezdetét, amelyet Baranyai Ferenc, a hatvani rkat. plébánia kántora „vezényelt”. Baranyai évtizedekig szolgálta az egyházközséget, a Néptanítók Lapjában megjelent hirdetés szerint csak 1912-ben érezte szükségét a meg-kopott hangszálakat segéderő révén tehermentesítse (az 1200 fő rkat lélekszám minden bizonnyal korabeli nyomdahiba, 12000 a valós szám).

baranyai_hirdetes_1912.JPG

A nagy beszédet felvállaló Borhy Ferenc (1846-1906) gyöngyösi ügyvéd éppen a napokban tette át székhelyét Hatvanba. Borhy nevéhez fűződik az első helyi lap, a Hatvan és Vidéke megalapítása, amely annak ellenére is elismerésre méltó teljesítmény, hogy a lapot nem sikerült fenntartania. (A Borhy-család 1895-ben Jászberénybe költözött tovább.)

  A vezető közigazgatási tisztviselőként (!) a Nemzeti Dalt elszavaló ifj. Homonnay Szilárdról már több alkalommal szóltunk. Édesapját, id. Szilárdot követte a községi jegyzői székben, azonban az 1890-es évek második felében helyi botránysorozat miatt távozni kényszerült hivatalából. Róla fényképünk is van:

ifj_homonnay_02_koczian_gergely.jpg

A kistarcsai internálótáborban 1951-ben mártírhalált halt püspök Meszlényi Zoltán Lajos édesapja, Meszlényi Zoltán népiskolai tanítóként több évet töltött Hatvanban, a sarjadó helyi civil közélet egyik motorja volt. A család 1894-ben költözött el Hatvanból. A koszorús Meszlényi lányok nem id. Zoltán gyermekei, hanem feltehetően testvérei lehettek.
  Újfalussy István plébános-helyettes személyéről bővebb információt nem sikerült szereznem.

  A nagyrédei születésű Isaák Gyula (1858-1935) az 1884 óta működő hatvani járás időrendben második főszolgabírójaként tevékenykedett ekkoriban. 1895-ben helyezték át Egerbe, 1916-1919 között Heves vármegye alispánja, 1925-1927 között főispán, de hatvani „gyökereit” sohasem feledte. Időskori fényképe alább:

isaak_gyula_v2.jpg

A leírás szerint 1888-ban még 11 egykori honvéd élt Hatvanban, későbbi sajtóhírek szerint 1916-ban temették el az utolsót. A helyszínek között ismét említésre került a városon kívül lévő sír, amely a 2010-ben Radnóti térről az óhatvani temetőbe áthelyezett sírhellyel azonosítható. Ma a város „közepén” fekvő - 1888-ban még beépítetlen - terület, akkoriban valóban városon kívülinek számított. A síremléket 1904-ben állították fel, 1888-ban egy fakereszt jelölte a tömegsírt. Mint arról korábban többször beszéltünk, a szöveggel és a későbbi sírfelirattal ellentétben, a sírhely keletkezése minden bizonnyal nem az 1849. április 2-i hatvani ütközethez, hanem az öt nappal későbbi, április 5-én történt lovassági összecsapáshoz köthető.
 
Nagy Nándor
 

 

komment

Címkék: március 15. 1888