máriavölgy - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) budapest (1) Budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) doktay gyula (2) Doktay Gyula (1) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Hatvan és nővérei (2.)

2011.03.11. 00:21 Ziggy Stardust

 

Szolgálati közlemény: valakinek két másodperc, nekem viszont bravúrok sorozata vált szükségessé blogunk facebook-oldalának megalkotásához, amelyen rendszeresen beszámolok majd az új bejegyzésekről, a korábbiak frissítéséről, illetve közlök egynéhány kisebb lélegzetvételű témakör-közeli híradást is, amelyekre nem szeretném a blog erőforrásait „pazarolni”. Egyúttal felszínre kerülhetnek az olvasói vélemények, kritikák, témajavaslatok, pontpontpontok is. Várok mindenkit szeretettel!

   Dr. Tóth Péter történész által összegyűjtött névrokon-települések köréből pár héttel ezelőtti adásunkban megemlékeztünk négy olyan önálló települési jogállással rendelkező Kárpát-medencei helységről, amelyek manapság is őrzik a „Hatvan” elnevezést. Rahan képzeletbeli kését megpörgetve, mai posztunk során Fejér megyébe vezet utunk, ahol két újabb Hatvannal ismerkedünk meg.

 

1. SÁRHATVAN (Sárbogárd, Fejér megye)

A megye déli részén található Sárbogárd város, amelynek egyik „egyéb belterületeként”, túl a Sárvíz-csatornán éli mindennapjait Sárhatvan, mellesleg a Balatontól és a Dunától körülbelül azonos távolságban.

Sárhatvan valahol a képzeletbeli félúton áll az önálló településként és a csak földrajzi névként fennmaradt Hatvanok között. Mint falu, szintén előtag-nélküli Hatvanként volt ismert évszázadokon keresztül; középkori névváltozatai: Hotowon, Hotwan, Hotican, Hothwan, Hatuan, Hatwan. 1564-ben a törökök felégették, mindössze 3 adózóképes porta maradt, később azonban a lakosság száma növekedésnek indult: 1580-ban már 15 házat írtak össze a török defterek (adóösszeírások); 1572-ben 14 hatvani férfi vett részt a székesfehérvári vár török általi javításában.
   A 15 éves háború (1591-1606) során Hatvan elpusztult, 1617. október 19-én a magyar kamara kiküldöttje még mindig lakatlan, elhagyott faluként írta le. A szomszédos helységek ugyancsak megsemmisültek, hiszen az 1631-es török defter csak Bogárdot említette meg a fél évszázaddal korábban még létező helységek közül.

  A török kiűzése után lassan indult meg a reorganizáció. Az 1715. évi összeírásban nem találkozunk a település nevével, de Mikoviny Sámuel által szerkesztett 1742-es térképen már lakott faluként ábrázolta, vagyis valószínűleg a két időpont között népesülhetett be a Sárvíz-menti Hatvan ismét.

Az újranépesedés ellenére a falu elvesztette korábbi jelentőségét és lokális szerepkörét a 10 km-re északra fekvő, uradalmi központként funkcionáló Kálóz vette át, amelynek Hatvan egyik külterületévé vált (a falut éppen az uradalomban dolgozók népesítették be a XVIII. század folyamán). (1) Az 1. katonai felmérés térképén (1784) Puszta Hatvanként jelölték, néhány házacska kivehető a térképrészletről, illetve délnyugatra látunk egy bizonyos csárdát is.

  (Fontos, de az előző bejegyzésben nem tisztáztuk: pusztaként általában azokat a földrajzi helyeket nevezték, ahol korábban lakott települések voltak megtalálhatóak, amelyek azonban valamely ok miatt – leginkább a török háborúk következtében – elpusztultak.)

Az említett felmérés során papírra vetett katonai leírás részletesebb formában számol be a térségről: a Hatvan melletti mocsáron át ún. mocsárhídon lehetett közlekedni; maga a falu ekkoriban egy jól épült majorból és néhány masszív házból állt, ezen kívül az országút mellett egy völgyben működött egy jó vendégfogadó, vagyis a térképen szereplő csárda. (2)
   Hatvant Vályi András ország-leírásának 1799-ben megjelent II. kötete is megemlíti: „Kis falu Fejér Várm. földes Ura G. Zichy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kálóczhoz nem meszsze, és annak filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.” Fényes Elek beszámolója szerint a falu 1851-ben  már 301 lakossal rendelkezett.

   A 2. katonai felmérés során (1858) ismét Puszta Hatvan néven jelölték, amelytől délnyugatra felbukkan egy másik földrajzi név is: Puszta Kis Hatvan. A környékbéli úthálózat kissé megváltozott, de valószínűleg Kis Hatvan az említett vendégfogadó leszármazottja lehet, amely talán a kálozi birtokkomplexum új gazdasági egységévé nőtte ki magát időközben.

Érdekesség azonban, hogy ez a terület ismert volt Külsőhatvan-puszta, illetve – és most kapaszkodjunk meg –, Ötvenkilenc-puszta néven is! A bizarr névadás nem lehet a véletlen műve, pontos hátterére azonban nem találtam forrást.

Valószínűsíthetjük azonban, hogy az egymás szomszédságában elhelyezkedő két hatvani puszta megkülönböztetése gyakran nehézségbe ütközött, ezért találni kellett egy másik elnevezést is, a keresztelő személy pedig a számnevek bűvöletében élt és/vagy némi humorérzékkel is rendelkezett, így lett a kisebbik Hatvanból Ötvenkilenc.
Kálóz község által az Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB) számára 1902-ben kitöltött nyomtatványban az alábbi, számunkra fontos külterületek szerepeltek: 
- Hatvan: a 2. kat. felmérés Puszta-Hatvanja, amelyből hivatalosan Hatvanpuszta lett (ekkor 302 lakos élt itt).
- Hatvani téglaház: a kicsi és a nagy Hatvanhoz sem tartozó, de azokhoz földrajzilag közeleső, önálló épület lehetett (30 lakos), törzskönyvezésére nem került sor, vagyis a Helységnévtárakban többé nem szerepelt. (3)
- Külső-Hatvan (141 lakos);

- Ötvenkilenc(-puszta).

Utóbbi kettő ugyanarra a területre vonatkozott, amelyből hivatalosan az Ötvenkilenc maradt meg. Nézzük, mi lett Hatvan- és Ötvenkilenc-puszta sorsa az elkövetkező száz év folyamán.. 
   A nagyobbik testvér, Hatvanpuszta nemcsak elnevezését, hanem lakosságát is stabilan tartani tudta évtizedeken keresztül, amely 1907-1944 között mindvégig 300 fő körül mozgott, sőt túlélte a II. világháború pusztításait is. Az 1950-es évek elején a Helységnévtárban feltűnt a Sárhatvan elnevezés, azonban egyelőre csak a helyi postaállomás nevében. 1962-ben 375 éltek itt, s ekkor már a buszmegállót is Sárhatvannak hívták, bár a külterület elnevezése változatlan, vagyis Hatvanpuszta maradt.

   A térséget 1965. június 1-én Káloz nagyközségtől Pusztaegreshez csatolták, amely 1984-ben fuzionált Sárbogárddal, így került Hatvanpuszta is ehhez a településkomplexumhoz. Sárbogárd ugyanis több, egymástól kisebb-nagyobb távolságra fekvő település, lépésről lépésre történő összeolvadása révén jött létre a XIX-XX. század folyamán, amelynek jelenkori bizonyítéka, hogy a település a központi belterület (=Sárbogárd) mellett 4 egyéb belterülettel és 26 (!) külterülettel rendelkezik (lásd: itt). A többszörösen egyesült település két évvel később, 1986-ban kapott városi rangot, amelynek éppen ebben az évben ünneplik 25. évfordulóját. A mai hivatalos helységnévre való átállás az ezredforduló táján történhetett meg, mivel az 1995-ös Helységnévtárban még Hatvanpuszta, 2003-ban azonban már a mai, vagyis a Sárhatvan elnevezés szerepel. 2003-as adat szerint Sárhatvan 270 lakossal rendelkezett.

A nehezen követhető névváltozások egyébként a helybéliek számára is okozott némi zavart, a sárhatvani önkormányzati képviselő így nyilatkozott 2006-ban:

Régen Sárhatvannak hívták, aztán Hatvanpuszta lett, most pedig jó másfél évtizede ismét Sárhatvan van kiírva a település helységnévtáblájára. Nekünk szinte mindegy a név, csak fejlődjön a település.

(Fejér Megyei Hírlap, 2006, június 16.)

Ezt mi is tiszta szívvel kívánjuk, bár számunkra ugyancsak fontos, hogy „Hatvan” megmaradjon a település nevében. Bizony, fura érzés belelapozni a Sárréti Híd című helyi lap 2011. február 17-i lapszámába, amelyből kiderül, hogy a Hatvan vs hetvenkedés tréfás mondás nemcsak Heves megyében, hanem a Dunántúl középső részén is ismeretes…

Sárhatvanról további részletek és néhány fénykép: itt. Külön említést érdemel Sárhatvan 1922-23-ban épült neobarokk stílusú római katolikus plébániatemplom, amely mutat némi rokon vonást a néhány évvel később átadott újhatvani templommal. (Egy kérés Érhatvanhoz hasonlóan: ha valakinek módjában áll, legyen szíves, küldjön egy fényképet a sárhatvani helységnévtábláról.) 2011. május  4-én megérkezett a helységnévtábla, Bátai László (Sárhatvanért Egyesület) jóvoltából. Köszönjük!

Hatvan-puszta/Sárhatvan kistestvére, Ötvenkilenc-puszta kacifántosabb utat járt be. A törzskönyvezés ellenére nemcsak a köz- hanem a hivatalos nyelvben is többször felbukkant a Külsőhatvan(-puszta) elnevezés. 1945 után szintén Külsőhatvan-pusztaként említik a helységnévtárak, egészen 2003-ig, amikor az aktuális kötetben ismét az évtizedek óta mellőzött Ötvenkilenc-puszta szerepel, sőt a google-térképen is ezt láthatjuk:


Nagyobb térképre váltás

Hogy bezáruljon a kör még egy adat: a neten fellelhető, 2010 júliusában kelt hivatalos iratban, a 18. szavazókörnél ismét Külsőhatvan-puszta került említésre … A terület minden bizonnyal megsínylette a rendszerváltás éveit, hiszen 1962-ben még 128 lakossal rendelkezett, manapság azonban már eggyel sem. A cégböngésző szerint jelenleg egy gabonatermesztéssel foglalkozó vállalat rendelkezik ott telephellyel.

 

 

2. Hatvanpuszta (Alcsútdoboz, Fejér megye)

Ér-, Püspök-, Somogy- és Sárhatvan esetében viszonylag könnyű dolgunk volt, hiszen ezek ma is létező települések, illetve helységrészek, amelyek felderítéséhez már az internetes kereső is képes elegendő támpontot nyújtani. Létezett azonban több olyan Hatvan, amelyek beazonosítása már kevésbé egyszerű feladat és a pontos földrajzi lokalizációhoz több, egymástól térben és időben elszigetelt kutató munkájára és néhány részletes térképre volt szükség …

   Maradunk Fejérben, új célpontunk pedig a megye átellenes végében található, a Székesfehérvártól 35 kilométerre fekvő Alcsútdoboz község északkeleti határa térségében, amelyen az Etyek-Biatorbány felé igyekvő közút halad keresztül.

Az idevalósi Hatvan-pusztáról egyelőre csak feltételezhető, hogy a középkor során területén lakott település volt található, mivel az esetlegesen fennmaradt középkori oklevelek egyike sem említi meg. (4) (Az adathiány önmagában egyáltalán nem zárja ki ennek lehetőségét, de itt benne van a pakliban, hogy esetleg más tényező áll az elnevezés hátterében.)

Első adataink a XVIII. század második évtizedéből származtathatóak, amikor Hatvani puszta az acsai/alcsúti uradalom részét képezte, amelynek eme szegletében elsősorban juhtenyésztéssel foglalkoztak. Az 1. katonai felmérés (1783) térképén már szerepelt, de házat nem jelöltek térségében. Faluvá később sem fejlődött, így Vályi András ország-leírása (1790-es évek) sem említette. Egy 1815. évi forrás szerint továbbra is csak gazdasági épületek voltak megtalálhatóak, mint például a juhakol és a náddal fedett, szilárd anyagból épült juhászház (5)
   Később József nádor birtokába került, akinek regnálása alatt 1828-ban a mintegy 1000 holdat kitevő Hatvan-pusztáról leválasztották Mária-völgyet, amely elnevezését a nádor Mária Henriette nevű leányáról kapta, a népnyelv azonban e területet az ismeretlen eredetű Pokómöginek hívta (valószínűleg nem az említett női név magyar fordítása). Mária-völgyben tehenészetet hoztak létre, a „maradék” Hatvan-puszta pedig megmaradt a juhtenyésztésnél. Hunfalvy János Magyarország és Erdély képekben (1856) című útleírásában így írt: „a főút mellett Máriavölgy felé Hatvanpuszta terül el, hol nagy juhaklokat találunk, balra a vérti völgyben a juhnyíróhely van.” (6) Ezekben az években már jelentősebb számú állandó lakossággal is rendelkezett Hatvan-puszta, Fényes Elek 1851-ben 47 lakosról számolt be.

   A 2. katonai felmérés (1859) fenti térképén kissé nehézkesen, de olvasható az Alcsúttól keletre található P-Marienthal (Puszta-Máriavölgy) és P.Hatvan (=Puszta-Hatvan).

Alcsút 03 Hatvan-puszta [2. kat. felmérés].JPG

Pusztahatvant a 3. katonai felmérés (1882) Hatvan-pusztaként említette.

Alcsút 04 Hatvan-puszta [3 kat. felmérés] 36-47..jpg

Fél évszázaddal később, az Országos Törzskönyvbizottság Alcsút külterületeként Máriavölgyet és Hatvanpusztát egyaránt nyilvántartásba vette (előbbi 61, utóbbi 122 lakossal rendelkezett 1907-ben), érdekesség azonban, hogy utóbbit a Helységnévtárak gyakran a puszta utótag nélkül (Hatvan) említették, de a változatosság kedvéért a mellékelt 1923-ban módosított katonai térképen Hatvani puszta szerepel, amelytől északra fekvő nagy kiterjedésű területet Hatvani dűlő néven ismerték.

1950-ben Alcsút és Vértesdoboz községeket Váldoboz néven egyesítették, amelyet 1951-ben az alcsútiak kérése nyomán Alcsútdobozra változtattak. A számunkra érdekes külterületek sorsát már nehezebb végigkövetni. 1944-ben Hatvanban még 177-en, Máriavölgyben pedig 16 lakos élt. Hatvan átvészelte a II. világháborút, hiszen lakosai számára 1945-ben földet osztottak, de pár év múlva a környékbeli földek a szövetkezesítés nyomán „újraegyesültek”. A területen 1986-ban a Csákvári Állami Gazdaság tehenészete működött, és az évtizedekkel korábbi állapotokhoz hasonlóan, az északi szomszédos földterületet Hatvani dűlőnek nevezték. A google-térképen Alcsútdoboz természetesen megjelenik, Hatvanpuszta azonban nem, de segítségképpen egy zöld nyilat odabiggyesztettem.


Nagyobb térképre váltás

Hatvanpuszta továbbra is Alcsútdoboz egyik külterülete, ahol azonban - a helyi önkormányzattól kapott év eleji értesítés szerint - jelenleg semmiféle gazdasági vagy más egyéb tevékenység nem zajlik, állandó lakossággal pedig évtizedek óta nem rendelkezik. Az egykori uradalom klasszicista gazdasági épületei közül az istálló és a magtár megtalálható ma is, utóbbi műemléki védelmet élvez. A gazdaság víztornya ugyancsak fennmaradt.

Forrásunk Lánczi András víztornyokkal foglalkozó honlapja, ahol további fényképeket is találunk az alcsútdobozi Hatvan-pusztáról. (Egyúttal felhívnám a figyelmet a hevesi Hatvanról készült parádés összeállításra.)

Pár nap múlva sorozatunk utolsó része következik, amelynek keretében a Hatvan-településcsalád Baranya megyében elveszett tagjaival ismerkedhetünk majd meg. 

Nagy Nándor

 

 

 

Jegyzetek:

(1) Sárbogárd története. Szerk. Farkas Gábor. 1989. 391-403.; Velics István-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek Budapest, 1886-1890. I-II. kötet.

(2) Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. 1977. 119-160.

(3) Magyar Országos Levéltár (MOL), OKTB iratai. K 156, 8. doboz, 5. tétel.

(4) Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke. Archívum, 1993. 252.

(5) MOL, Urbaria et Conscriptiones 181:9 (c), 1815. október 7.

(6) Erdős Péter-Kelemen Krisztián: Alcsútdoboz. 2002. 43-50.; Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Közreadta: Parniczky Józsefné. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. 1977. 161-305.

 

komment

Címkék: alcsútdoboz sárbogárd tóth péter alcsút helységnevek sárhatvan ötvenkilenc puszta mikoviny sámuel puszta hatvan hatvan puszta máriavölgy országos törzskönyvbizottság