országos_törzskönyvbizottság - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) Aszód (1) aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) Petőfi Sándor (1) petőfi sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Hátvánbán (valóban) hárápnák a kácsák

2016.06.09. 22:40 Nagy Nándor

 

Nyugalom, ez nem a Zagyva-menti vérkacsákról szóló rémfilm munkacíme, hanem egy közismert helyi szólás, amely a legutóbbi bejegyzés egyik melléklete kapcsán jutott eszembe. Márciusban ugyanis egy jó magas labdát hagytam leütés nélkül, ezúttal azonban ideje beütni az ászt.

zagyva_b-v2.jpg

Mint arról szó esett, a hatvani haditengerész, Nagy István 1917-ben néhány hetet a pólai hadikórházban töltött, és a HM Bécsi Kirendeltségének segítségével a korabeli kórlapot is megismerhettük. A kitöltött formanyomtatványon ott búvik egy apró érdekesség, amelyen könnyedén átsuhanhat(na) érdeklődő tekintetünk. A születési helynél ugyanis nem Hatvan (a-val), hanem HÁTVAN szerepelt (bizony egy hangsúlyos á-val), abban pedig biztosak lehetünk, hogy az ékezet nem elírás vagy egy kóbor tintapaca eredménye.

korlap.JPG

Vélhetően Nagy Istvántól megkérdezték születési helyét, aki oly ízesen és ellentmondást nem tűrően válaszolt a kérdésre, hogy végül nem a hivatalos, hanem a hátvani formula került a papírosra. Nem elszigetelt jelenségről van szó, hiszen pár éve már említettük, hogy a helységnevek szabályozására létrehozott Országos Községi Törzskönyvbizottság által, 1901-ben kiállított ún. községi törzskönyvi lapon a település „egyéb nem hivatalos nevei” rovatban ott szerepel a Hátvan is!
   A háttérben a még köztünk élő, de az utóbbi évtizedekben sajnos fokozatosan visszaszoruló markáns hatvani tájszólás állhatott. A XX. századi nagyarányú elterjedtségre bizonyíték az 1944 kora őszén az Erdélyből menekülő Erőss Alfréd katolikus teológus (jobbra) naplójegyzete, aki szeptember 20-a délelőttjén érkezett vasúttal Hatvanba. Hatalmas szerencséjére azonban nem maradt az állomáson, hanem „bestoppolt” a Kossuth téri plébánia épületéhez, így a vasútállomás ellen dél körül megkezdődő, több száz halálos áldozatot követelő légitámadást biztonságos helyen vészelte át.
Következő napi élményéről így írt:
A megcsökkent piacon s a városház udvarán élveztem a hatvani embereket. Először hallottam ily közvetlenül és tömegesen ezt a hatvani tájszólást, a magánhangzók sajátos á-lejtését. Amint megfigyeltem, az a és e közt sokszor elmosódik a különbség. A hatvani ember ányámról és fájámról beszél.
A hátvani népnyelv olyan masszív erővel bírt, hogy a blog által többször hivatkozott 1864-es helyi adatgyűjtés szerint a népnyelvnek esze ágában sem volt a helységnév eredetét a hatvan szó számnévi alakjában fellelni, hanem inkább a Hátvan szóból származtatták:
A helynév eredetéről, a néphagyományból, így a városi levéltárban megőrzött, de 1849. évben az orosz hadsereg által elrablott és szétdúlt száz néhány évekről szóló jegyző-könyv szerint a magyarok, mint az Alföld végének fedezetéül vár építésének szükségét elismerve, vezéri tanácskozmány alkalmával közösen megállapodtak a várat odaépíteni, ahol az a „Hátvan”, melyen fel is építetett, és innen nyerte a vár és város nevét is (…).

Mint Erőss Alfréd naplójegyzetéből is kiderült, a hatvani tájszólás erős pozícióit a XIX. század utolsó harmadában felgyorsuló bevándorlás sem ingatta meg (az 1890-es népszámlálás szerint a lakosság 40%-a nem Hatvanban született.) A környékbéli gazdasági migránsok valószínűleg ugyanazt a tájszólást beszélték, míg a távolból érkezett bevándorlók - javarészt munkások, vasutasok és tisztviselők - nagyobb része valószínűleg megtartotta a maga hárápásmentes nyelvét.

1890_v2.png

Bár hatvani népnyelvről beszéltünk, azonban a dialektus jóval kiterjedtebb területre jellemző. A tudomány mai állása szerint 10 magyar nyelvjárási régió létezik, amelyek közül Hatvan térsége a palóc régióhoz tartozik; utóbbi Heves megyén kívül magában foglalja Pest megye északi részét, Nógrád és BAZ megye borsodi tagját, illetve a mai Szlovákia déli, többségében magyarok által lakott területeinek jelentős részét. A nyelvjárás egyik legjellemzőbb sajátossága éppen az „a” hang helyett ajakzárás nélkül képzett rövid „á” hang használata. A palóc régión belül természetesen minden kisebb tájegység rendelkezik sajátos vonásokkal, de a címben szereplő szólás Salgótarjánra lokalizált változata is közismert (Tárjánban hárápnák a kácsák.).
   Ha már itt tartunk, jómagam a kacsás szólás mellett hallottam egy szemivegetáriánus-barát "hálás" verziót is, de lehet, hogy az csak utángyártott termék. Blog-konzultáció keretében az Önök segítségét kérném.

P.S: Úgy gondolom, hogy e témakörrel kapcsolatban minden érdeklődő rendelkezik saját tapasztalattal, vagy családi emlékkel, amelyek megosztását szeretettel várom.
A "Hatvan" helységnév népi magyarázataival foglalkozó rövid tanulmányom pár éve jelent meg egy gyűjteményes kötetben, ezen a linken szabadon olvasható és/vagy letölthető.

Nagy Nándor

 

 

 

komment

Címkék: 1944 helységnevek országos törzskönyvbizottság