pálhidy_mihály - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) Gyöngyös (1) gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) hatvani hírlap (1) Hatvani Hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) Pápa (1) pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

'56-os hatvani emléktöredékek

2012.10.23. 10:59 Ziggy Stardust

 
Terjedelmi korlátok miatt nem merülünk el mélyen az 1956-os forradalom hatvani eseményeinek sűrűjében, hanem felhasználóbarát módjára néhány, a nagyközönség által nem vagy kevésbé ismert dokumentumot, valamint egy ’56-os keletkezésű hatvani festményt mutatok be, ezzel tisztelegve a forradalom emléke előtt.
 
 
Kincsek a levéltárból
 
Először jöjjenek a papírosok, amelyeket 2005 táján találtam az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár egyik iratkötegének mellékletei között.
    Az 1848-as vonalat követve a forradalom napjaiban szinte minden település, intézmény, egyesület vagy spontán civil csoportosulás összeállította a maga 12 vagy esetleg több pontját, amelynek alapját a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által még október 22-én megfogalmazott 16 pont jelentette. A különböző kiáltványok követelései általában fedték egymást, de kisebb-nagyobb eltérések természetesen előfordultak.
    A Zagyva partján szintén a fiatalok aktivizálódtak e téren, mivel az alábbi szórólapot Hatvan város ifjúsága név alatt adták ki. A keletkezés pontos dátumát nem ismerjük, mivel azonban a hatvani események október 28-i Kossuth téri nagygyűlés után pörögtek fel, ezért az október 28-31. közé eső napok közé tehető. Érdemes átszaladni rajta, majd némi tartalmi segítséget nyújtok egyes pontokat illetően.
 
Hatvan_város_ifjúsága_[1956] v2.jpg
1. ÁVH: bár mindenki tudja, de hátha nem, a rettegett Államvédelmi Hatóság rövidítése.
5. Gerő Ernő, a Rákosi-korszak emblematikus személyiségének 1956. október 23-án este 8 órakor elhangzott rádióbeszédére utal, amelyben nem éppen pozitívan értékelte a nap történéseit. Meghallgatható az MTI honlapján.
6. A Mecsek hegységben történő felfedezés után a magyar urán-program szovjet szakértők vezetésével 1953-ban kezdődött. A top secret minősítés miatt a vállalat névlegesen magyar kézben volt, működési feltételeit azonban a szovjet vezetés határozta meg. A tényleges kitermelés csak pár évvel később indult meg, azonban úgy tűnik, a Baranyában zajló előkészületekről már értesült a közvélemény. A témakörről érdekfeszítő cikk olvasható a posztinfo.hu-n, amely szerint az urán-topic némi nyugati segítséggel került be a politikai követelések közé.
7. Beadási kötelezettség: a megtermelt mezőgazdasági javak egy részét szabott hatósági áron kellett beszolgáltatni az államnak.
8. A Ratkó-korszak egyik jellegzetes intézkedéseként 1953-ban vezették be a gyermektelenségi adót, amely az érintett személyek munkabérének 4%-át érintette. Népszerűségnövelő intézkedései egyikeként, a rendeletet a forradalmat leverő Kádár-kormány törölte el, 1956. november 10-én.
9. Norma: minden gazdasági ágban megállapított kötelezően elérendő munkateljesítmény.
11. Március 15-ét 1951-ben törölték a munkaszüneti napok sorából, a Kádár-korszak sem hozott jelentős változást, ekkor „sima” tanítási szünet volt. Október 6-a jelenleg is csak nemzeti emléknap.
12. Az utolsó pont értelmezése tűnhet talán a legnehezebbnek. Tény azonban, hogy elsősorban a fővárosban több szovjet katona állt át a magyar forradalom oldalára, amely egyet jelentett a parancsmegtagadással, következményei pedig egyértelműek lehettek mindenki számára. E követelés megjelent a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanárai és diákjai kiáltványában, amelyet a Népszava 1956. október 26-i száma közölt le (utóbbi adatra Szőcs Géza tanulmánya hívta fel a figyelmemet), talán innen vette át a hatvani ifjúság. Az átállt szovjet katonák emlékére a Keresztény Nemzeti Unió (!) állított emléktáblát Budapesten 1990-ben.
 
A következő szórólapot a Hatvani Értelmiségi Tanács adta ki 1956. október 29-én. Erről a testületről egyelőre bővebb információval nem tudok szolgálni.
 
Hatvani_Értelmiségi_Tanács_[1956] v2.jpg
 
A forradalom egyik főszereplője, Pálhidy Mihály, a Hatvani Nemzeti Bizottmány/Bizottság. október 28-án megválasztott elnöke volt, aki a szovjet intervenció után is hivatalban maradt, és támogatta az átmenetileg békés átmenetet (a letartóztatások csak 1957 tavaszán kezdődtek meg, amelyek Pálhidy Mihályt is érintették.). '56-os szerepéről korábbi bejegyzésünket ajánlom, a szovjet városparancsnokság által kiállított szabad mozgást biztosító okirat (1956. november) pedig alább tekinthető meg.
 
Orosz_nyelvű_igazolvány_[1956].jpg
 
A festmény
 
Gódor Kálmán v2.jpgTudomásom szerint egyetlen 56-os témakörű képzőművészeti alkotás született Hatvanban, méghozzá a város híres festője, a jobbra látható Gódor Kálmán (1911-1991) ecsetvonásai révén, amely 1956 – Gyertyákkal cím alatt került katalógusba. A műalkotás genezise családtörténeti vonatkozással is rendelkezik, ugyanis a festmény közepén guggoló kamasz fiú „modell”-je nem volt más, mint az akkor éppen 13 éves édesapám, Nagy István, aki pár évvel ezelőtt vetette monitorra emlékeit.
    Apám, hasonlóan a többi korabeli hatvani gyerekhez, szabadidejének jelentős részét az utcán töltötte, akikkel a rongydarabokból készített futball-labdát kergette órák hosszat. '56-ban a gyermeksereg számos tagja „aktivizálta” magát, más beszélgetőtársaim többsége szintén serdülő- vagy kamaszfejjel élte át az eseményeket; természetesen a gyermeki kíváncsiság és nem a politikai elkötelezettség jelentette az elsődleges impulzust. Apám ott volt a Kossuth téri nagygyűlésen is, valahol az első sorokban – az otthoni élménybeszámolót nagyapám két hatalmas pofonnal zárta rövidre. Ne feledjük, ekkor az országban már számos sortűz gyilkolta halomra a fegyvertelen civil felvonulókat. (A szülői nyakleveseket egyébként minden visszaemlékező megkapta, általában nem ok nélkül; volt, aki például a november 4-én bevonuló szovjet harckocsikat figyelte néhány méteres távolságból.)
    Pár nappal később az aktuális utcai kupameccset a „modellkereső” Gódor Kálmán szakította félbe, aki apámat szemelte ki gyertyatartónak. A festőművész némi fizetséget is ígért, ekkoriban pedig minden hatvani gyermek álma a Sztálin téri Vörös Csillag mozi vasárnapi matiné-előadása volt, ami viszont pénzbe került.
     Sajnos a festményről elég gyatra fényképet készítettem anno, még a lámpát sem kapcsoltam le, amely okoz némi zavart a szemlélődés közben – ígérem, amint lehet, cserélni fogom e mellékletet.
 
Gódor Kálmán_festmény_1956 v2.jpg
A memoár szöveghűen kerül közlésre.
 
*  *  *
 
– Milyen nyápic vagy – mondta a festő, miközben furcsán, imbolyogva guggoltam a képzelt ravatal mellett, kezemben égő gyertyát szorongatva. Közben megtudtam: „A forradalmár ravatala” című képet festi [ez lehetett a festmény eredeti címe]. Én modellként szenvedtem szeme, illetve vászna előtt.
– Milyen gyenge a bokád! Nincs neked korcsolyád? Tudsz te korcsolyázni egyáltalán?
– Szeretnék! – válaszoltam.
     Szüleim ígérték, de még nem kaptam, és az idén sem biztos, hogy meglepnek korival, ki tudja, mikor lesz újra munka apámnak. Őt ez a védekezés nem hatotta meg, egyre ingerültebb, durvább volt velem. Aztán, amikor már egy percig sem bírtam, a folyamatosan guggolós egyensúlyozást, szinte kidobott a remélt, ígért fizetség nélkül. Hülyeség volt kockáztatni a vasárnapi matiné áráért egy biztos verést, ami otthon várt rám. A „nevelésem” közben az sem vigasztalt, hogy apámtól megtudtam, a festő egy főiskolai tanár szegről-végről ismeri is. Kiegészítő büntetésként nem közügyektől, hanem a vasárnapi matinéktól lettem eltiltva. Amire a pénzt egyébként barátaimnak és nekem is önállóan kellett előteremteni, a családi kasszák ezt finanszírozni - sem akkor sem később nem tudták.
    Harmincöt évvel később, 1991-ben: Hatvan könyvtárának aulájában ültünk, érettségi találkozóra gyülekeztünk. A várakozás közben kérdőre vontam könyvtárigazgató – a városban maradt – barátomat [= Kocsis Pista], hogyan lehetett egykori utcánkat [=egykori Mező Imre, ma Gódor Kálmán utca] átkeresztelni a díszpolgárrá választott festő nevére? „Poénkodva” előadtam szenvedéstörténetemet. Akkor álljatok fel, szólt a diri és gyertek utánam! Az egyik emeleti szoba ajtaján díszes tábla: Gódor Kálmán emlékszoba. Ajtót nyitottunk és a bejárattal szemben ott a kép és rajta én. Kővé meredtem, beleborzongtam. Egész évben hordott bakancsomat felismertem…
 
*  *  *
 
A téma iránt érdeklődők számára az alábbi nyomtatásban megjelent írásokat ajánlanám:
- Kozári József: Az 1956-os forradalom bevezető eseményei Hatvanban. Egri történelmi évkönyv VIII. 2000. 273–288.
- Németi Gábor: Hatvan város története. 2005. 317-325.
Ugyancsak említést érdemel Kovács Gábor és Demény-Dittel Lajos által szerkesztett Szemelvények Hatvan történetéből forrásgyűjtemény, illetve a Heves Megyei Levéltár által, Cseh Zita szerkesztésében 2006-ban megjelent Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai című első osztályú kiadvány, amelyek szintén számos hatvani vonatkozású iratot tartalmaznak.
Az említett feldolgozások alapján a legfontosabb hatvani események rekonstruálhatóak, azonban megjegyzem, hogy továbbra is a mázsaszám állnak a levéltárakban az érintetlen iratcsomók, így a hatvani ’56 részletes feldolgozása egyelőre várat magára.

Nagy Nándor
 

komment

Címkék: 1956 pálhidy mihály 1956 forradalom Gódor Kálmán