történelemhamisítás - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) Aszód (1) aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) Budapest (1) budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) Doktay Gyula (1) doktay gyula (2) eger (1) Eger (2) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) pálhidy mihály (2) Pálhidy MIhály (1) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) Petőfi Sándor (1) petőfi sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Hatvan város valóban 65 éves!

2010.07.26. 21:48 Ziggy Stardust

 

Éppen a következő blog-bejegyzés (1920-as hatvani rendőrnap) anyagán dolgoztam, amikor kezembe került az egyik Hatvanban terjesztett ingyenes újság legfrissebb száma, és benne egy igen érdekes cikk a várossá nyilvánítás évfordulójáról, amellyel éppen legutóbbi posztunk foglalkozott. A cím félhivatalosan („Valóban 65 éves Hatvan?”), az alcím pedig egyértelműen („Botrány”) arra utal, hogy a cikk szerzője, illetve az interjúalany megkérdőjelezi a dátum, az évforduló és az ünnepség létjogosultságát. Az írás – amely a mai napon szignifikánsan befolyásolta vérnyomásomat – számos félreértést tartalmaz, amelyet sürgősen helyre kell tennünk, mielőtt Hatvanban az a tévhit alakulna ki, hogy az évtizedek óta megtartott június végi városnap nem más, mint hiteles történeti tényeket nélkülöző vásári komédia.

       Sok ismerős adattal találkozik majd, aki olvasta a legutóbbi bejegyzést, amelyet egyúttal továbblépésként ajánlom azoknak, akik még nem olvasták.

       Elöljáróban közlöm: nyugi, Hatvan város valóban 65 éves.

 

[Dőlt = a cikk eredeti szövege, normál = megjegyzéseim.]

 

„Hatvan 1406-ban említik először oppidum jelzővel, ami kiváltságos mezővárost jelent.”

Az oppidum nem jelző, hanem jogállás, jelentése: „mezőváros” (natúrban), és nem „kiváltságos mezőváros”. A mezőváros a jobbágyfalu és a szabad királyi város között elhelyezkedő, a középkor folyamán kialakult települési jogállás volt, amelyet a magyar közjog részletesen sohasem definiált. Viszonyait a rendi magánjog, vagyis az adott település és a földesúr közötti írott vagy íratlan szerződés határozta meg. Éppen ezért az egyes mezővárosok között jelentős különbségek jöttek létre kiváltságaik jellege és eredete szerint. A rendelkezésre álló XV. századi források alapján valószínűsíthetjük, hogy Hatvan jelentős autonómiával rendelkezett ebben az időszakban.

 

„A török időkben pedig szandzsák székhely volt, ami jelentős megyei rangú városnak felelt meg (…).”

Hatvan valóban szandzsák-székhely lett, és jelentős szerepet töltött be a török közigazgatásban, azonban, hogy ez minek felelt meg és minek nem, véleményem szerint nem releváns témakörünk szempontjából. Ezzel kapcsolatban volna még egy megjegyzésem, mivel máshol is előfordul, hogy Hatvan török időszakát pozitív előjellel, virágkorként kezelik. Személyes véleményem szerint ez a tézis legfeljebb akkor állja meg a helyét, ha a települést, mint elvont entitást vizsgáljuk, függetlenül az ott élt magyar lakosság sorsától, amely sajnos tragikusan alakult, főként az idegen megszállás illetve a sorozatos Habsburg-török háborúk következtében.

 

„Hatvan mezővárosi rangját 1885-ben veszítette el, és községi szervezetbe szorult.”

A cikk által említett állítás Szepes (Schütz) Béla egyébként párját ritkító, kiváló monográfiájából származik (23. oldal), amely azonban ebben az esetben több hibát vét. Nézzük sorjában:

a.) 1885-ös évszám: Szepes eltévesztette az évszámot, vagy nyomdahiba történt, de a szerző az 1886. évi XXII. tc.-re, az ún. második községi törvényre gondolt.

b.) A középkorból a legújabb-korra hagyományozott mezővárosi jogállás felszámolására már az 1871. évi XVIII. tc (ún. első községi törvény) által sor került, Hatvan nagyközségi történetét ettől az évtől datálhatjuk.

c.) A mezővárosi rangot Hatvan nem veszítette el, nem történt sem lefokozás, sem visszaminősítés, Hatvant nem bántotta senki. Utóbbi kifejezéseket akkor használhatnánk, ha egy adott közigazgatási-jogi szabályozás szerint Hatvan rendelkezett volna X jogállással, amelyet valamilyen ok miatt ugyanazon szabályozás szerint Y-ra változtattak volna. Ilyen lépés azonban nem történt, „mindössze” egy átfogó közigazgatási reform, amely során valamennyi magyarországi település jogállását felülvizsgálták, ezáltal megszüntetve az idejétmúlt címeket és egységes rendszert létrehozva (kisközség → nagyközség → rendezett tanácsú, később megyei város → törvényhatósági jogú város).

       Ne feledjük, hogy a korábbi mezővárosok kb. 80%-a lett nagyközség, és csak a többiek váltak rt. (megyei) várossá, illetve két szerencsés nyertes thj. várossá.

d.) Erősnek érzem a „községi szervezetbe szorult” félmondatot is: Hatvan korábbi mezővárosi szervezetét csaknem csont nélkül átmentette a nagyközségi viszonyok közé.

 

„A II. világháború után, 1945-ben elsőként kapta meg a városi rangot, és ezt a dátumot ünneplik ma, mint hivatalos várossá nyilvánítást. Holott ezzel az előző időszakot tagadjuk, és megcsorbítjuk saját történelmi jelentőséget.”

Az 1871 előtti mezővárosi és az 1945-ben elnyert (megyei) városi jogállást nem lehet egy lapon említeni, mivel két külön jogállásról, történelmi időszakról, szabályozásról beszélünk. Bár a város szó ott van mindkettőben, de attól ez még bizony két dudás.

Megjegyzem: még ha lenne is kontinuitás a két jogállás között, akkor sem világos, miért kellene megfeledkeznünk az 1945-ös várossá nyilvánításról? Nehezen érthető, hogy miért és mivel tagadnánk meg múltunkat, hiszen ezzel az évfordulóval éppen az 1871 és 1945 közötti időszak eredményeit ismerjük el. Egyébként is homályos az egész gondolatmenet…

 

       A várossá válás napját minden más településen megünneplik, említsük meg például Orosházát, amelyet Hatvan után fél évvel, 1946. január 1-jei hatállyal nyilvánították (megyei) várossá. A szokásos ünnepségek mellett felhívnám a figyelmet egy különlegességre is: a helyi bicajosok minden évben kerékpáros túrával tisztelegnek az évforduló előtt, amelyben a táv megegyezik az eltelt évek számával, vagyis idén 64 év-64 km volt a szlogen. Reméljük, a derék orosházi biciklisták ükunokái majd nem kérik Orosháza nagyközségi visszaminősítését az akkorra már kritikussá váló km szám miatt …)

 

       Az 1945. évi várossá nyilvánítás június 27-i dátumának megünneplése történetileg indokolt, hiszen a legújabb-kori Hatvan egyik legfontosabb eseményének állít emléket, amely ráadásul 100% mértékben pozitív töltetű (hazánk XX. századi történetét tekintve ez önmagában sem lebecsülendő tény). Legyen szó bármilyen színezetű rendszerről, kormányról vagy önkormányzatról, erről az évfordulóról illik évről évre megemlékezni.

       Szabad országban és jogállamban élünk, így magukat a városi ünnepségeket, illetve azok pénzügyi és egyéb kereteit kritikával illetni mindenkinek szíve-joga, de a körítésből a történelmet lehetőleg hagyjuk ki.

       Megjegyzem, Hatvan 1871-ben – vagyis a nagyközségi jogállás kezdetekor – fényévekkel volt lemaradva az rt. városok átlagos színvonalától, és nem volt más, mint 12 egy tucat település, egy porfészek valahol az Alföld és a Mátra találkozásánál. Tény, hogy a vasút már itt pöfögött, de abban, hogy a település élni tudott bizonyos kínálkozó lehetőségekkel nagy- és dédszüleinknek igen nagy szerepe volt, legyen szó parasztgazdáról, napszámosról, vasutasról, cukorgyári munkásról, vagy akár a Hatvany-család tagjairól. Az efféle fölényes hangvételű, minden alapot nélkülöző sajtócikkek éppen az említettek történelmi jelentőségét csorbítják.

       Hatvan a két világháború közötti időszak során már megérett a városi címre, mégis a lehető legnehezebb időszakban, közvetlenül a háború után került/kerülhetett sor a folyamat megkezdésére. Milyen körülmények között? 1945 tavaszán Hatvan jelentős része romokban hevert, alig volt olyan épület, amelyet ne ért volna szovjet vagy német tüzérségi találat. A lakosság túlnyomó része napi megélhetési gondokkal küzdött, a Hatvanban tartózkodó kb. 10-15000 főnyi szovjet katonaság ellátása és „elviselése” szintén nem volt egyszerű feladat (nagyon finoman fogalmaztam). A várossá nyilvánítás kulcsfigurái közül a kezdeményező Ring Kálmán pár hónappal korábban még menekülni kényszerült a településről a nyilas pártszolgálatosok előtt; hasonló okok miatt dr. Bonta Bertalant a felesége befalazta saját házuk falába, aki így vészelte át a nyilas időszakot. Néhány hét múlva ezek a hatvaniak nem a sebeiket nyalogatták, nem hátrafelé mutogattak – pedig még okok is lett volna rá –, hanem előre tekintve cselekedtek, hogy megmentsék azokat az eredményeket, amelyeket a település a korábbi évtizedek során saját erőfeszítései nyomán elért. Történt mindez egy olyan korszakban, amikor nem vásárfiaként osztogatták a városi címeket, mint az utóbbi években szokás lett (lásd: 1945 előtt, 1945 után).

       Talán felejtsük el, hogy ezek az emberek mit tettek Hatvanért …? Érthetetlen számomra, hogy miért kellene ledegradálnunk 1945 jelentőségét Hatvan történetében, de ezt nem is nekem/nekünk kell megmagyaráznunk ...

 

       Az elmúlt fél év során több olyan közéleti témakörrel is találkozhatott a közvélemény, amelyek szoros kapcsolatban állnak régmúlt idők során történt eseményekkel. Bizonyos személyek bizonyos megnyilatkozásai azt a képzetet erősítik a személyemhez hasonló átlagemberben, hogy a közéleti paletta különböző színárnyalatú szereplői (és kapcsolódó sajtótermékeik) a történelemre, mint a politikai marketing jolly-joker eszközére tekintenek, amelyből kedvük szerint ragadhatnak ki epizódokat, amelyeket azután aktuális érdekeiknek megfelelően magyaráznak, értelmeznek és kommunikálnak, természetesen megfelelő előismeretek nélkül.

Reméljük, a mögöttünk álló hónapok tanulságait mindenki levonja, és Hatvan múltja többet nem szorul magyarázkodásra.

 

Nagy Nándor 

 

 

komment

Címkék: történelemhamisítás