városháza - Hatvan története

HTML

Bevezető

Rövidebb s hosszabb szösszenetek Hatvan város cseppet sem átlagos történetéből.
A tartalmak későbbi felhasználása esetén kérném a kapcsolatot személyemmel felvenni.


Kellemes időtöltést kíván:
Nagy Nándor

098891-firey-orange-jelly-icon-social-media-logos-mail-square.png

logo_academiaedu_v2_png.png

 

Archívum

Hírlevél

Amennyiben e-mailben szeretne értesülni a friss bejegyzésekről ...

Az Ön e-mail címe:

Delivered by FeedBurner

Honnan?

free counters

Utolsó kommentek

  • Lier U Palfi: Lebo Istvan tudomásom szerint felvidéki származásu. Naszvadról származva anyai részröl rokoni szálak füznek hozzá. Sajnos anyakönyvi adatokat nem sikerült eddig találnom rola. (2015.07.06. 20:36) Az utolsó hatvani honvéd
  • ll: Úgy látszik a régi szokás megmaradt ,mert még mindig sokan használják a régi sorompó helyét, főleg azok akik a vasút állomásra mennek.Kérdés az új csomópont fog-e ezen változtatni. (2014.07.22. 09:46) 100 éves az újhatvani vasúti felüljáró
  • odabas: Nagyon szuper az összefoglaló térkép, anélkül nem is érteném meg. (2013.11.12. 20:43) A régi temető
  • odabas: Annyit megérdemelnének, hogy a hatvani iskolákban tanítsák őket. Tudom, hogy sokakat nem érdekel, de mindig van egy-két gyerek, akit érdekel. Miattuk lenne fontos. Nyolcadikosokként mi is nyertünk v... (2013.03.17. 18:05) A hatvani "összeesküvés" (1946)
  • Nagy Nándor: Elnézést, természetesen az előző hozzászóló "én" voltam... :) (2013.02.01. 20:22) A Törzskönyvbizottság kistérségi tevékenysége
  • Utolsó 20

Címkék

1710 (1) 1740 (1) 1845 (1) 1846 (1) 1848/49 (14) 1868 (1) 1870 (1) 1884 (2) 1888 (3) 1889 (1) 1890 (1) 1893 (1) 1895 (1) 1897 (1) 1900 (1) 1907 (1) 1908 (1) 1911 (1) 1913 (1) 1914 (7) 1915 (1) 1916 (1) 1917 (1) 1928 (3) 1930 (1) 1931 (2) 1932 (1) 1933 (1) 1935 (2) 1936 (2) 1937 (2) 1938 (1) 1939 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (1) 1944 (9) 1944.09.20. (3) 1945 (8) 1946 (1) 1948 (1) 1949 (1) 1950 (1) 1953 (1) 1954 (1) 1955 (4) 1956 (9) 1956 forradalom (1) 1958 (2) 1960 (2) 1961 (3) 1966 (4) 1967 (1) 1969 (4) 1970 (1) 1971 (1) 1973 (2) 1976 (1) 1982 (1) 1989 (1) 2010 (1) 2012 (2) 2013 (1) 60 km (1) alcsút (1) alcsútdoboz (1) Altai Henrik (1) Aranycsapat (1) aszód (1) Aszód (1) bajcsy zsilinszky endre (1) bártfai szabó lászló (1) benzinkút (1) Berényi Illés (1) besenyők (1) biróczky sándor (1) bogádmindszent (1) bombatámadás (4) Borhy Ferenc (1) Brun (1) budapest (1) Budapest (1) buszállomás (3) búzavirág (3) chatwan (1) csányi gergely (1) cserkészet (1) csodapók (1) csoór lajos (1) czetler jános (1) dienes franciska (1) doktay gyula (2) Doktay Gyula (1) Eger (2) eger (1) Egri Ifjúsági Torna Klub (2) elbert salamon (1) első világháború (4) ember győző (1) ensel kalman (1) Érdi Rupp Róbert (1) érhatvan (1) esztergom (1) ezüstdénár (1) Fehér Endre (1) fehér szobor (1) fekete szobor (5) félix vilmos (3) felüljáró (2) ferenc józsef (1) fiala ferenc (1) Finta Sándor (1) füleslabda (1) fülöp istván (2) fust konrad (1) gáspár andrás (1) Gödöllő (1) Gódor Kálmán (1) gombocz zoltán (1) gyöngyös (1) Gyöngyös (1) győrffy györgy (1) hajnal nándor (1) hargitai istván (1) hatvani (1) hatvani csata (9) Hatvani Hírlap (1) hatvani hírlap (1) Hatvani Közlöny (1) hatvani múzeum (5) Hatvani Torna Club (2) hatvani ütközet (2) Hatvany-család (2) hatvan és járása (3) Hatvan és Vidéke (3) hatvan puszta (2) Heinrich Hobohm (1) helységnevek (6) hollander mihály (1) homokgodor (2) homonnay szilárd (1) honvéd sírhely (9) hort (1) horthy miklós (1) húsvéthétfő (1) hyross sandor (1) i.lajos (1) i.mária (1) i.ulászló (1) ii.lajos (1) Isaszeg (1) itinerárium (1) iv.lászló (1) ivándárda (1) Jámbor Tivadar (1) jégkorong (1) káldi jános (1) kalendárium (1) Kálvária (1) kántorház (1) karinthy frigyes (1) Kecskemét (1) kenderlapos (1) kérdőív (2) kerekharaszt (1) kerületek (1) kishatvan (5) kisvasút (1) kossányi béla (1) kovács ákos (1) közigazgatás (1) közlekedés (6) labdarúgás (3) lebó istván (1) le play (1) locsolkodás (1) Lőrincz Ferenc (1) lovassági összecsapás (1) Lukács Pelbárt (1) Mágocsy Béla (1) magyar országos levéltár (1) május 1 (1) majzik ferenc (1) március 15. (5) máriavölgy (1) mária terézia (1) Martinek Nándor (1) mátyás (1) maud (1) megyei város (1) megyeszékhely (1) mezőváros (1) mikoviny sámuel (2) miskolczy sándor (2) moldvay győző (1) mráz istván (2) nagykökényes (1) nagyközség (2) nap (1) németi gábor (1) nemzet akaratának pártja (1) Nyíry Lajos (1) oppidum (1) országos törzskönyvbizottság (5) őrszem (2) ötvenkilenc puszta (1) palásti sándor (1) Pálhidy MIhály (1) pálhidy mihály (2) pápa (1) Pápa (1) papagáj-házak (1) papp zoltán (1) papramorgó (1) petőfi sándor (1) Petőfi Sándor (1) podmaniczky család (1) polgári iskola (1) postasor (1) prinz gyula (1) püspökhatvan (1) puszta hatvan (1) rákosifalva (1) régészet (1) régi temető (1) rejtvény (1) rejtvényfejtők napja (1) rendőrség (1) révász józsef (2) ring kálmán (1) ring lajos (2) rózsa ernő (1) sajtótörténet (3) sárbogárd (1) Sárgödör (3) sárhatvan (1) sárok (1) sipos lajos (1) SMS Wien (1) somogyhatvan (1) soós elemér (1) sport (4) szabadságharc (7) szálasi ferenc (1) szendrey ákos (1) Szentes (1) Szent Imre (1) Szent Kereszt (1) Szent Sebestyén (1) szinyei merse jenő (2) szovjet emlékmű (7) taby árpád (1) tömegsír (1) történelemhamisítás (1) tóth péter (2) tschida józsef (1) Vadász Lajos (2) várkonyi sándor (4) városháza (1) városrészek (2) vasarter (1) vasúttörténet (10) zagyva (2) zöldi márton (1) zsigmond (1) Címkefelhő

Hatvan, 1911. március 15.

2011.03.14. 15:45 Ziggy Stardust

 

A Nővérek befejező része csúszik pár napot, mivel a szerkesztés göröngyös folyamata közben jutott eszembe, hogy március 15-én, az 1848-as forradalom 163. évfordulóján ünnepli blogunk 1 éves születésnapját. Annak idején a régen volt március 15-i ünnepségekkel foglalkoztunk először, amely vonulatot az idén is szeretném követni; talán érdekes lehet, hogy éppen 100 évvel ezelőtt, vagyis 1911. március 15-én hogyan ünnepeltek felmenőink Hatvanban. A helyi lapok általában részletesen beszámoltak az ünnepségsorozat eseményeiről, azonban a Hatvani Hírlap éppen ez évi tudósítása kissé szűkszavúra sikeredett, laptársa, a Hatvan és Vidéke korabeli lapszámai pedig nem maradtak fenn (némi gyógyír helytörténeti sebeinkre, hogy viszont részletesen megismerhetjük a korabeli polgári iskola ünnepi programját).

Alábbiakban tehát a Hatvani Hírlap 1911. március 19-én megjelent rövid beszámolóját olvashatjuk, amelyet néhány kiegészítő megjegyzés követ.

1848. március 15-ének, a magyar szabadság napjának évfordulóját ez évben is hazafias lelkesedéssel ünneplé meg Hatvan város közönsége.
Az ünneplés sorrendje a következő volt: Reggel 8 órakor ünnepies istentisztelet volt a róm[ai] kath[olikus] templomban. A mise után a város képviselőtestülete díszközgyűlést tartott a városháza tanácstermében, hol a díszbeszédet Farkas Dezső [községi főjegyző] mondotta. 9 órakor az áll[ami] elemi iskola ünnepsége az iskola dísztermében folyt le. Beck Pál tanító felolvasást tartott, több gyermek szavalt s az énekkar hazafias énekeket adott elő.
10 órakor a polgári leány- és fiúiskolák együttes ünnepélye volt a polgári fiúiskola tornatermében a már lapunk előző számában ismertetett program szerint mégis azzal a változással, hogy Clementis Zsigmond igazgató [fénykép] tartalmas és emelkedett szellemű megnyitó beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, Mikovinyi Attila magántanuló pedig melodrámát adott elő Farkas Dezső zongorakísérete mellett.
[A polgári iskolák ünnepélyéről részletesen majd később.]
Délután 3 órakor a közönség a városháza előtt gyülekezett s onnét zeneszóval a Kossuth téri honvédemlék elé vonult. A honvédemlék előtt Nagy János, az ifjúsági kör alelnöke hazafias szavalatot tartott, Kovács József ünnepi beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, Szabó Lajos hazafias szavalatot tartott, a hatvani nők, az agg honvédek és az egyesületek megkoszorúzták a honvéd-emléket, majd pedig a menet ezek után a honvédek sírjához vonult, hol Láng József hazafias szavalatot tartott, Papp József [fénykép] ünnepi beszédben emlékezett meg a szabadságért elvérzett honvédekről, Fekete Ilonka hazafias költeményt adott elő. A délutáni ünneplések alatt az önkéntes tűzoltó egyesület és az ifjúsági kör énekkarai hazafias dalokat adtak elő. Este 7 órakor Bőhm Lajos vendéglőjében igen élénk társas vacsora volt, melyen mintegy 150 polgár vett részt. Pohárköszöntőkben sem volt hiány. A lélekemelő szép ünnepély méltóságteljesen ment végbe.
 
 
A tudósításhoz néhány történeti adalék:


1. Egyelőre eldöntetlen, hogy a szövegben szereplő városháza a mai épületre vagy elődjére utal-e. Az egykori kapucinus kolostorból sóházzá avanzsált épületet 1862-ben vásárolta meg a hatvani önkormányzat, amelynek átalakításáról 1910. április 6-i képviselőtestületi ülés hozott döntést; a gyakorlati megvalósításra egy hónappal később Ring Gyula hatvani építész vállalatát kérték fel. Kérdéses, hogy szűk egy év alatt elkészült-e az új épület. (Pár héten belül megtudjuk.) Még valami: Hatvan hivatalos települési jogállása ekkor nagyközség volt, de a köznyelv általában városházaként említette az épületet. A mellékelt fényképen a régi városháza látható, a századforduló időszakában. 

2. Agg honvédek: Hatvanban ekkor még több olyan férfiú élt, akik aktív részesei voltak a szabadságharc eseményeinek. Korabeli sajtóhírek szerint az utolsó hatvani honvéd, Holländer Mihály 1914 májusában hunyt el, majd egy héttel később kiderült, hogy más idős honvéd is él a városban, sőt állítólag a ténylegesen utolsó honvédet, Lobó Istvánt 1928-ban temették el. Utóbbi adat még ellenőrzésre szorul, hiszen az említett személynek nagyon fiatalon kellett volna részt vennie a harcokban, vagy a korszakra nem jellemző 95-100 éves kort megélnie; természetesen egyelőre ne zárjuk ki egyik lehetőséget sem.
(Frissítés: a kérdésre választ ad Az utolsó hatvani honvéd c. későbbi bejegyzésem.)
 

3. Bőhm Lajos vendéglője: a vasúti sínek és a 49-es honvédsír egykori helyszíne között helyezkedett el, a mai buszpályaudvar autóbusz-parkoló szegletének területén. Bőhm két héttel korábban, március 1-én vette át a vendéglő/szálloda vezetését a tulajdonos Beregszászy Gyulától, aki pedig az 1893-as leírásban szereplő Tschida József utódja volt.

 
* * *
 

Végül következzék a hatvani polgári fiú- és leányiskolák együttes ünnepélyének programja, amely ugyancsak a Hatvani Hírlapban jelent meg, a március 12-i lapszámban. A polgári iskola fogalma napjainkban kevésbé ismert: a négyéves képzési idejű iskolába az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók. Elvégzése után az alacsonyabb képzettséget igénylő tisztviselői, ipari és kereskedői pályák betöltésére nyílt lehetőség, Hatvanban erre speciális eset a vasúthoz köthető foglalkozások. A hatvani polgári fiúiskolát 1892-ben, a leányiskolát 1906-ban nyitották meg, míg az ünnepségnek helyt adó épületet – amelyben ma a Bajza József Gimnázium található – 1901-ben vagy 1902-ben adták át.

Hatvanban 1911-ben még nem működött érettségit adó középiskola, vagyis a polgári volt a legmagasabb szintű oktatási intézmény, valószínűleg ezért szorított helyet számára Sebők Jenő lapszerkesztő.
  Mivel a műsorról hangfelvétel nem készült, ezért a költemények esetében a szövegeket, zeneművek esetében pedig hangos netes hivatkozást igyekeztem mellékelni.
 
Az ünnepi műsor a polgáriban, 1911:
 
1. Szózat, énekli a fiúiskola énekkara.
(Paksi Városi Vegyeskar előadása, 2006)
 
2. Megnyitó, Clementis Zsigmond igazgató által.
 
3. Nemzeti dal Petőfitől, szavalja Simonkovits Sándor IV. osztályos tanuló (konvertálunk: Sándor kb. 13-15 éves lehetett ekkor).
A költemény Egressy Béni által megzenésített változata kevésbé ismert, érdemes meghallgatni.
 
4. Ünnepi beszéd Takács János tanár által
 
5. Ábrányi Emil: Hazádnak rendületlenül, szavalja: Takács Erzsébet III. o.
Vörösmarty Mihály emlékére írt vers itt olvasható.
 
6. Magyar népdalok, éneklik a leányok.
 
7. Induló H-től. Négykezes, zongorán játsszák Mihalcsik Berta III. o, Blumenthal Magda I. o., Hirling Dezső III. o.
Ki lehet az a H?
 
8. Lampert Géza: A magyar nóta, szavalja Nemes Paula II. o.
Manapság kevésbé ismert költő, a verset egyelőre nem találtam meg.
 
9. Gúnydal a német táncra (kuruc dal). Előadja a vegyeskar.
 
10. Radó Antal: Talpra magyar. Szavalja: Almási Anna IV. o.
(Frissítés: a költeményt megtaláltuk, köszönet érte Natalinak!)
 
11. Hunyadi induló, Erkeltől, balkézre. Előadják: Mihalcsik Berta, Blumenthal Magda, Hirling Dezső.
[Zongorán kísért változatát hiába kerestem, így marad a mindenki által jól ismert nagyzenekari körítés.]
 
12. Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz, szavalja Jeszenszky Sándor IV. o.
Örökzöld potenciális érettségi tétel, ezúttal Mácsai Pál tolmácsolásában.
 
13. Berlic: Rákóczi induló, balkézre. Zongorán játsszák: Mihalcsik Berta, Blumenthal Magda, Hirling Dezső.
Egyértelmű, hogy az ünnepi műsor oroszlánrészét e három zenebarát gyermek vállalta fel, száz év elteltével is minden elismerést megérdemelnek az említett zeneművek előadásáért. A Rákóczi-indulóra sem találtam zongora-változatot, helyette hadd szóljon egy jó kis erdélyi mezőségi vonós átirat!
 
14. Bartók Lajos: Várjátok Petőfit. Szavalja: Papp Klára IV. o.
Először a Vasárnapi Újság 1901/18. számában jelent meg. (A forrás itt fakad.)
 
15. Hunyadi induló, éneklik a fiúk.
 
+1. Az újság egy héttel későbbi beszámoló alapján (lásd a fentiekben) a programban még szerepelt Mikovinyi Attila magántanuló melodráma-előadása Farkas Dezső községi főjegyző zongorakíséretében (Attila minden bizonnyal dr. Mikovinyi Jenő hatvani járásbíró fia lehetett, aki a nemzetgyűlésben 1922-1925 között a hatvani választókerületet képviselte).
       A melodráma a korszak jellegzetes színpadi műfaja, amely során a színész vagy előadó szövegéhez hangszeres kíséret párosult; az előadott mű általában populáris, könnyen befogadható stílusban dolgozta fel az adott témakört (a karcos megközelítés a melodrámát „irodalmon aluli műfaj”-nak nevezi). Mikovinyi Antal által előadott 1911-es darabot nem ismerjük, de az egy évvel korábbi ünnepségen szereplő melodrámát igen: címe Az utolsó kuruc  volt, szövegét írta Pákh Albert lapszerkesztő (Hatvani Újság), zenéjét szerezte és összeállította: Takács János tanár, talán ez a szerzőpáros bizonyított 1911-ben is.
 
Nagy Nándor

 

 

komment · 1 trackback

Címkék: március 15. városháza 1848/49 polgári iskola