Hatvan története

Konzervgyári bárcák

2017. december 21. - Nagy Nándor
A Darabonth Aukciósház honlapján bukkantam az 1934-ben alapított Paradicsom-konzervgyár által kibocsátott bárcára, amely egy ártatlan megosztás révén népszerű kört futott a blog facebook-csoportjában.
Az érdeklődés miatt gyorsan utánajártam e remek érem-lelet hátterének, amely során nagy segítségemre volt a numizmatikai témakörre specializálódott zsetongaleria.hu honlap.
Az oldalon három altípusról található fénykép:
 
1 láda, egyoldalas bárca
zsetongaleria_hu_sg0242_v3.jpg
 
1 láda, kétoldalas bárca

zsetongaleria_hu_sg0241_v3.jpg

5 láda, egyoldalas bárca

zsetongaleria_hu_sg0240_v3.jpg

A remek fényképek mellett magyarázatot is találunk, amelynek alapját a Tóth József és Dr. Zombori Lajos Keressük a Hatvani Konzervgyár hiányzó bárcáit c. írása jelenti. Az Érem szakfolyóirat 1990/1. számában közölt egyértelmű szöveg jöjjön eredetiben:
Az 1940-es években a Hatvani Konzervgyár a göngyöleg adminisztrációjának csökkentése céljából bárcákat vezetett be, hogy a kistermelőkkel kötött paradicsom termeltetési szerződésnél a szállítóládák forgalmat egyszerűsítse. A pénzérmeszerű, apró bárcák a feljegyzések, valamint a jelenlegi visszaemlékezések alapján alumíniumból, vasból es rézből készültek. Az egy- és két oldalas bárcák 1, 5, 10, 50 es 100 láda értékjelzéssel voltak ellátva. [Hegedűs László osztályvezető közlése, Hatvani Konzervgyár.]
Az elmúlt közel ötven év azonban csak az alábbi kettő alaptípus meglétét igazolja. (…)
Más gyárak és üzemek göngyölegbárcáinak ismeretében nagyon valószínű, hogy 10, 50 és 100 Láda jelzésű bárcák is forgalomban lehettek, ezek közül azonban, jelenleg, egyetlen darabot sem ismerünk.
(Az Érem, 1990/1., 28. o.)
Ha valaki perselyéből véletlenül mégis előkerülne egy 10/50/100-as konzervgyári bárca, kérem, egy fényképet küldjön róla.

Nagy Nándor

 

 

Pillanatképek a református gyülekezet múltjából

Újabb fénykép-ritkaságok következnek, amelyek ezúttal a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárából kerültek elő. (Ez úton is köszönöm a Könyvtár közléshez való hozzájárulását.)
 
Hatvan „őslakossága” csaknem teljes egészében római katolikus vallású volt, az 1870-es évektől felgyorsuló bevándorlás révén azonban számos protestáns keresztény, illetve izraelita személy költözött a kapitalizmus expressz-sebességű gőzmozdonyának számító Hatvanba. A hatvani reformátusok az evangélikus hívekkel közösen alapították meg gyülekezetüket, Hatvani Egyesült Protestáns Egyház néven 1892-ben. A napjainkban is funkcionáló református templom 1898-ban történt felavatásáig eltelt hat év során az alábbi házban tartották összejöveteleiket (maga a fénykép 1934-ben készült).
  Sajnos egyelőre nem sikerült megfejtenünk az utca-házszámot, annyit azonban tudunk, hogy az első istentiszteletet 1892. december 4-én Lampé József portáján tartották meg. Feltételezhetjük tehát, hogy a fényképen ez a ház szerepel.
hatvantortenete_blog_hu_1641_v2.jpg
Az ellentmondásos életúttal rendelkező Dr. Ravasz László dunamelléki református püspök környékbéli körútja során, 1927. október 8-án tett hivatalos látogatást Hatvanban (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár).
pestihirlap_1928_10.jpg
A vizitáló püspök Gyöngyösről érkezett vasúttal, a hatvani pályaudvaron − a korszak szokásainak megfelelően − népes küldöttség fogadta, a felvétel ekkor készült. Ravasz László, szemüvegben, a fénykép közepén látható. Egyúttal az 1944. szeptember 20-án elpusztult régi hatvani állomásépület részleteit is felfedezhetjük, a kép baloldalán például a mai gyalogátjáró korabeli elődjét.
hatvantortenete_blog_hu_1639_v2.jpg
A fogadó bizottság tagja volt többek között Szinyei Merse Jenő (középen, bajusszal), aki nősülés révén nemrégiben lett sashalmi birtokos, illetve a hatvani egyéni választókerület kormányzat által támogatott országgyűlési képviselője, egészen 1944-ig.
hatvantortenete_blog_hu_1640_v2.jpg
A régi református parókia épülete, amelyet az 1960-as évek közepén elbontottak. Talán a református templom baloldalán, a főútig húzódó házsor része lehetett (a Mező Imre/Gódor Kálmán utca ekkor még nem létezett!), de az idősebb Olvasók között biztosan lesz olyan, aki pontos választ tud majd adni.  
hatvantortenete_blog_hu_1642_v3.jpg
Végül ajánlanám a hatvani református gyülekezet honlapján található, Dr. Tatai István hatvani lelkipásztor által összeállított képes történeti anyagot, illetve az önállóan is elérhető, remek fényképeket tartalmazó galériát. Személyes kedvencem 1959-ben készült, amelyen a református templom és a jobbra mellette lévő, szintén elbontott kis házikó látható (forrás: www.hatvanref.hu).
A XIX. századból itt felejtett házikó már az 1884-es kataszteri térképen szerepelt (2), jól látható a keskeny homlokzatú ingatlan egy eltűnt, vizuálisan sajnos nem dokumentált korszak mementójaként. A mellette lévő beépítetlen telekre épült másfél évtized múltán felszentelt szomszédja.
1: a várárok átjáró nélkül (bizony kerülni kellett, ha a főtéri piacra igyekeztünk)
2: a házikó
3: erre a telekre épült a ref/ev. templom
4: a mai Tabán utca
5: a később kialakított Gódor K. utca körülbelüli vonalát a keletre tartó telekhatár jelzi
(forrás: mapire.eu)
terkep_1884_v2.jpg
Nagy Nándor
 

 

Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913)

A Petőfi Irodalmi Múzeumtól „kölcsönkapott” remek fényképek segítségével a legújabb-kori Hatvan egyik meghatározó alakját, Hatvany-Deutsch Sándort idézzük fel, akinek nevét három évtizeden keresztül közterület is viselte. Miért és hogyan tűnt el az utcatábla ─ e kérdésre a képgaléria után visszatérünk.
  A részletesebb életrajztól most eltekintek (infó itt és itt), így maradjunk az alapoknál: a hatvani uradalmat a kastéllyal együtt 1867-ben megvásárló Deutsch-család az 1880-as években fordult az élelmiszeripar felé. Első körben felvásárolták és reorganizálták a leharcolt nagysurányi cukorgyárat (1881), majd 1888-ban a hatvani vasútállomás tőszomszédságában új gyárkomplexumot hoztak létre, amely 1889-ben kezdte meg működését; a nagy ívű üzleti folyamatot elsősorban Deutsch Sándor és unokatestvére József vezényelte le. (A család 1897-ben kapott engedélyt a Hatvany-Deutsch név viselésére.)
  Katt a képre és nyílik a galéria.

A hatvani üzem Európa legnagyobb cukorgyára, és egyúttal a város emblematikus ipari jelképe lett, amely a vasút mellett a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatta évtizedeken keresztül, döntően meghatározva Hatvan gazdasági-társadalmi jellegét több mint száz éven át. Deutsch Sándor 1894-ben alapító elnöke lett a Magyar Cukorgyárosok Országos Szövetségének, majd id. Chorin Ferenccel részt vett a Gyáriparosok Országos Szövetségének létrehozásában is. Feszített munkarendje miatt általában Budapesten tartózkodott, csak alkalmanként látogatott Hatvanba.
  Mindezzel összefüggött hobbija, mivel az 1900-as évek elején az elsők között vásárolt Magyarországon autómobilt (a korabeli sajtó tudósítása szerint az úttörő gróf Esterházy Mihály volt). Akkoriban a vasút számított a személy- és teherszállítás alfa+omegájának, a négykerekűt pedig csak a tehetősek a köbön engedhették meg maguknak. Sándor gróf, hogy elkerülje a fényűzés látszatát is, a kényelmesebb hatvani utazásaira hivatkozott, mivel az autó révén nem kellett tekintettel lennie a vasúti menetrendre. (A technikai újítás jól jött fiának, a városi múzeum névadójának, Hatvany Lajosnak, aki a gépjármű révén a fővárosi hölgyvadászatok során igen jelentős előnnyel rendelkezett versenytársaival szemben.).
  Hatvany-Deutsch Sándor tevékeny életút után váratlanul, 1913. február 18-án Nagysurányban hunyt el; unokatestvérét, Józsefet ugyanebben az évben érte a halál. A hatvani képviselőtestület még 1913-ban, a főút újhatvani vasúti felüljáró és Kossuth tér közötti szakaszát Sándorról, majd 1917-ben a Tabán út Kossuth tér és Deák Ferenc utca közötti vonalát Józsefről nevezte el. (A Tabán út elnevezés eredetileg a főtér és a Zrínyi utca közötti teljes szakaszára vonatkozott.)

hsandor_hatvan_1934_v2.jpg

A Sztójay-kormány kinevezése (1944. március 22.), és a hazai zsidóság gettókba kényszerítésének időszakában, az országos tendenciához hasonlóan, a hatvani képviselőtestület 1944. május 19-i ülésén átnevezte a Hatvany-közterületeket: a Hatvany Sándor útra a Horváth Mihály út elnevezést, a Hatvany József utcára pedig a régi-új Tabán utcát terjesztették ki. 1945 után a főút keleti szakasza részlegesen, mint Hatvany utca visszakapta 1913-1944 közötti elnevezését, Tabán utca említett szakaszát azonban az új korszak hajnalaként Hámán Katóról keresztelték el.
  Az 1948. évi térkép kegyelmi állapotot tükröz, hiszen a tőkés Hatvany út, az anti-tőkés Lenin (ma: Erzsébet) tér, illetve az egykori főszolgabíróról, Zalesky Imréről elnevezett közterület egy várostérképen szerepelt.
hatvany_utca_1948_terkep.jpg
Az átmenet nem sokáig tartott, 1950-ben a Kossuth térből Sztálin tér lett, a Hatvany útból pedig a jól ismert Vörös Hadsereg útja, előbbi 1956-ig, utóbbi 1989-ig tartott ki. Hatvany-Deutsch Sándor és József, akiknek nevét azóta sem viseli hatvani közterület, a család mauzóleumában, a budapesti Salgótarjáni úti izraelita temetőben nyugszanak - a FSZEK galériáját ajánlom mindenkinek.

 

Nagy Nándor

 

 

 

süti beállítások módosítása