Helységnév-történeti sorozatunk három hónappal ezelőtt indult útjára, amelynek során a Hatvan nevet viselő településekkel és földrajzi helyekkel ismerkedünk meg. Az 1. részben az önálló településként regnáló Hatvanokat mutattuk be, a 2. rész során következett a Sárbogárdhoz tartozó Sárhatvan, illetve a lakossággal nem rendelkező alcsútdobozi külterület, Hatvan-puszta. Most ismét útra kelünk és meg sem állunk Baranya megyéig, ahol két olyan egykori „hatvani” helyszínt cserkészünk be, amelyek ma már csak földrajzi fogalomként élnek (sőt egyre inkább már úgy sem), két elpusztult település emlékét őrizve. Baranya megye nyugati végében már jártunk, hiszen Somogyhatvan községről az 1. részben volt szó, amely azonban – mint az előtagból is kitűnik – csak 1950 óta Baranya megye része, a korábbi évszázadok során Somogy vármegyéhez tartozott. Ezúttal azonban 100%-os baranyai helyszínek következnek.
Hatvan-puszta (Bogádmindszent, Baranya megye)
A gyalogos kugli alapján Pécstől 28 km-re délnyugati irányban találjuk az Ormánság tájegység részét képező Bogádmindszent községet, amelynek Ózdfalu felé eső határa fontos számunkra. Bogádmindszent két önálló település (Czinderybogád és Újmindszent) egyesülése nyomán jött létre, 1935. október 1-én.A két falu területén a középkor folyamán négy település (Hatvan, Topor, Bogád és Batamindszent) osztozott. Hatvan nevét 1506-ban említette először ma is ismert forrás, mint Hathwan.(1) A török hódoltság első időszakát túlélte, a felszabadító harcokat azonban már nem, és a környező településekkel együtt 1687-ben elpusztult.(2) Ezt a tényt erősíti meg egy 1695. évi leírás, amely szerint Mindszent falu nyugati szomszédja Hatvan-puszta.(3)
A falu emléke dűlőnévként maradt fenn a helyi köztudatban, amelynek egyik bizonyítéka, hogy a Pesty Frigyes-féle gyűjtés során (1864-1865) Újmindszentnél említésre került a Hatvani dűlő.(4) A XVIII. századi határjárási térképek szintén e néven illették. Ezek alapján az egykori Hatvan Újmindszent északnyugati határában az Ózdfalu irányába tartó úttól keletre terülhetett el. Ellentétben az alcsútdobozi és a sárhatvani Hatvan-pusztával, sem új falu, sem uradalmi lakott terület nem jött létre, ezért a későbbiek folyamán is csak a dűlőnév élt tovább. Talán ez lehet az oka, hogy a katonai felmérések térképein nem tüntették fel, s nem találkozunk nevével a Helységnévtárak köteteiben, Újmindszent vagy Ózdfalu tartozékaként.
Az újmindszenti Hatvan középkori múltja azonban ismert volt a korszakkal foglalkozó történészek számára, így szerepelt Follajtár Ernő történész Baranya vármegye eltűnt helységei című munkájában (1942), és Krisztics Árpád által az utóbbi műhöz készített térképen is, mint a törökellenes felszabadító harcok idején (1686-1696) település.
Hatvan a nagyközönség szeme elől ezután ismét eltűnt évtizedekre, az újmindszentiek azonban kitartóan őrizték az elnevezést: Baranya megyében lezajlott adatgyűjtés 1982-ben publikált összegzésében olvashatjuk, hogy a helybéliek Hatvan-rét, Hatvan-főd, Hatvani cigánytelep elnevezések alatt említették a falu északnyugati részének egymás mellett elhelyezkedő pontjait, lásd alábbi térképrészlet, nagyított verzióban. (5)
Az elpusztult Hatvan település emléke továbbra is a bogádmindszenti köztudat részét képezi, azonban a földrajzi nevet a térség legfrissebb részletes térképein már hiába keresnénk
A fentiekben említett adatok alapján a mai google-térképen bejelöltem a Hatvanként számon tartott területet, valahol itt feküdhetett a középkori falu.
Hatvan-puszta (Sárok, Baranya megye)
Kelet felé vesszük utunkat: Bogádmindszenttől 50 km-re, illetve Mohácstól 20 km-re délre, közvetlenül a magyar-horvát határ innenső oldalán találjuk új célközségeinket, Ivándárdát és Sárokot. A sároki Hatvanról a szakirodalom képviselői közül egyedül Szendrey Ákos 1934-es tanulmányában tett említést, dr. Tóth Péter többször idézett munkájában nem szerepelt. Saját figyelmemet elsősorban az 1. részben bemutatott 1877-es Helységnévtár hívta fel, amely Sárok külterületeként említést tett egy bizonyos Hatvanról.
A faluról egyelőre nem került elő közép- illetve török hódoltságkori adat, Follajtár Ernő fentiekben említett munkájában sem található meg, ezért egykori létezését csak feltételezni tudjuk. A néphagyomány földrajzi névként fenntartotta emlékét, szerepelt a XIX. század eleji kataszteri térképeken, azonban a Pesty-gyűjtés térségre vonatkozó – igencsak szűkszavú – irataiban nem említették meg, sem Sárok, sem a környező települések esetében.
Nem jelölték az 1. és a 2. katonai felmérés (1783/1859) térképein, azonban a 3. felmérés térképén (1879) már szerepelt, lásd balra. Hatvan területe a bellyei uradalomhoz tartozott, valószínűsíthető, hogy az uradalmi funkciót ellátó puszta csak a XIX. század utolsó harmadában jött létre vagy vált jelentőssé, amelynek területén az uradalom cselédsége lakhatott.Az 1880-as évek során Sároktól délre fekvő Baranyavár községhez csatolták, majd az Országos Községi Törzskönyvbizottság baranyai tevékenysége időszakában, 1903-tól Ivándárdához került át. A Helységnévtár tanúsága szerint 1907-ben Hatvan-pusztán 101 lakos élt.
A trianoni békeszerződés (1920) a történelmi Baranya vármegye délkeleti részét, a mai határvonal-Dráva-Duna által határolt területet – az ún. Baranya-háromszöget – a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz – későbbi nevén Jugoszláviához – csatolták. A térség felosztása a dél-baranyai Hatvan-pusztát fokozotton érintette. A békeszerződés a határt Ivándárda-Sárok térségétől keletre és Főherceglaktól nyugatra jelölte ki, így utóbbi, valamint a megye névadó települése, Baranyavár a SZHSZ Királysághoz került. Hasonló sorsra jutott Hatvan(-puszta) lakott része is, azonban a kapcsolódó birtokrész északi – Ivándárda és Sárok között elterülő – harmada Magyarországon maradt. Ezt a területet a Ivándárda-Sárok közút, a két település közötti közig. határ és az országhatár határolta (illetve határolja ma is), amelyet kissé hatásvadász jelleggel nevezzünk hatvani háromszögnek.
A délszláv államhoz került Hatvan elnevezését több környező település- és földrajzi névvel ellentétben meghagyták eredeti magyar formájában.(6) A térségbeli határszakaszról érdekes leírást nyújt az Esztergom és Vidéke 1929. augusztus 15-i számában megjelent helyi beszámoló, a korszak jellegzetes hangvétellel íródott, érdemes a teljes tudósítást elolvasni.(7)
A baáni hegyeken innen fekszik Főherceglak, az uradalom volt központja. (…) Főherceglakhoz tartozik még Géta és Kislak, a buzoglicai erdőkkel, aztán még Hatvan-puszta. A trianoni vonal ezeknek a határában húzódik, egy akácsor mentén (…) Az ivándárdai határból Pélmonostorra, a sároki határból Főherceglakra látni. Ivándárdánál hatvanpuszta felé akácsor a határ, jobbra Pélmonostor irányában a földeket hasítja át a vonal. A község utolsó házai elérik az akácsort. Néhány lépésre az akácos fölött egy szerb megfigyelő őrtorony. (…) A hatvanpusztai nyíláson át tisztán látni a baáni hegyeket, aljában a községeket. Ott van Baranyavár, Baán, Kisfalud. A főherceglaki földeken nép dolgozik, hallani a kaszák suhanását, a gépek berregését. (…)(Esztergom és Vidéke, 1929. augusztus 15.)
A II. világháború harmadik évében, 1941 áprilisában Németország, Olaszország, Magyarország és Bulgária lerohanta Jugoszláviát, amely néhány nap múlva megadta magát. Magyarországhoz a Muravidék és a Bácska mellett visszakerült a Baranya-háromszög, így a Sároktól délre elterülő térség is. Hatvan-puszta közigazgatásilag Baranyavár külterületét képezte; az 1944-es Helységnévtár szerint 109 lakossal rendelkezett. A korabeli állapotokat tökéletesen mutatja be az 1940-es állapotokat tükröző katonai térkép, amelyen jelöltük a trianoni határt, a lakott Hatvan-pusztát, illetve az országhatár innenső oldalán még Hatvanhoz tartozó földterületet. A világháború lezárulta után visszaállt a trianoni országhatár, ezáltal 1945 után Hatvan-puszta ismét Jugoszlávia része lett.
Bogádmindszenttel ellentétben, az utóbbi évtizedek során a Hatvan elnevezés távozott a helyi köztudatból. Az említett 1982-es Baranya megyei gyűjtés során a hatvani háromszöget más elnevezés alatt említették. A gyűjtést végző szakemberek külön rákérdeztek az egykori Hatvanra, azonban sem a sároki, sem az ivándárdai adatközlők nem tudták beazonosítani a helyet. (8) Érdekes módon azonban a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. által 1999-ben készített nagy felbontású térképen egyértelműen Hatvanként nevezték meg a határ menti térséget (a közléssel kapcsolatos problémák miatt a térképet sajnos kivettem a bejegyzésből).
A google-térképen zöld nyíllal jelölve látható a fenti piros karikás Hatvan (="hatvani háromszög"), az Ivándárda-Sárok közút és az országhatár tisztán kivehető. Kicsit délkeletre, a határ másik oldalán látunk valami életjelet, ez lehet az egykori uradalmi külterület (3. kat. felmérésnél: "Hatvan-puszta") jelenkori leszármazottja.
Nagy Nándor
Jegyzetek:
(1) Csánki Dezső: Mo. történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, 489.
(2) Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. 1942. 21.
(3) Dr. Erdődy Gyula: Bogádmindszent község története. 2001. 36.
(4) Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára Pesty Frigyes-gyűjtemény. FM/1 3814/A. 5. mfilm.
(5) Baranya megye földrajzi nevei. Szerk. Pesty János. 1982. I/629.
(7) Forrás: http://www.vkesztergom.hu/docs/evid/evid.html
(8) Baranya megye földrajzi nevei. II/592.
