Hatvan története

Az újkori Kishatvan rejtélye

2011. november 06. - Nagy Nándor
 
[Frissítve: 2013. február 14.]
Talán kissé hatásvadászra sikeredett a cím, hiszen bejegyzésünk során nem találjuk meg a Zagyva mentén sem Attila hármas koporsóját, sem az elveszett kontinenst, volna azonban mégis egy érdekes témakör, amely évtizedek óta nem hagyja nyugodni a helytörténet iránt érdeklődőket. Hatvan forgalmasabb pontjain elhelyezett térképeken könnyen felfedezhető a Kishatvan nevet viselő városrész, amelynek eredete egyelőre bizonytalan, a kihívás-sorozat első lépcsőfokát mégsem ez jelenti.
 
 
   A jelenlegi Kishatvan a város óhatvani részén, vagyis a Zagyvától keletre található, azonban megbízható középkori források említenek egy másik Kishatvant, amely viszont a Zagyvától nyugatra feküdt, feltehetően Boldogtól észak-északkeleti irányban. Adva van tehát két történeti korszak, a folyónak két partja és két db Kishatvan – e többszörös kettősség a mai napig okoz némi tanácstalanságot, nagy szöget ütve a történészek fejébe: ugyanarról a településről van-e szó vagy sem, és ha nem, milyen kapcsolat lehetett közöttük. Szepes (Schütz) Béla 1940-ben megjelent munkájában egyenlőségjelet tett a két Kishatvan közé, a későbbi évtizedek során azonban már a két külön település elmélet hívei kerültek többségbe, kérdőjel azonban így is maradt szép számmal. A probléma alapját hatásosan világítja meg a Hatvani Lexikon (1996) szócikke:
Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a név mikor és miért merült feledésbe, illetve mikor és milyen okból vándorolt át Hatvan nyugati szélére, amelyet még ma is sokan így ismernek, különösen az idősebbek.
(Hatvani Lexikon, 195. o.)
...hogy a kusza történeti szálak erdejében ne vesszünk el a bejegyzés legelején, jobb, ha tisztázzuk: a tudomány mai állása szerint a középkori és az újkori (s egyben jelenkori) Kishatvan valóban két különálló objektum, amelyeknek a névrokonságon kívül egyetlen közös vonásuk van: mindketten a Heves megyei Hatvan történetéhez kapcsolódnak. Elnevezésük, kialakulásuk, történetük és földrajzi elhelyezkedésük évtizedes viták tárgya, amelyekre az elkövetkező hetekben blogunk is tesz jó néhány lapáttal.
   Mivel nagy terjedelmű anyagról van szó, jobbnak láttam két részre bontani a témát, így mostani bejegyzésünk során a török kiűzése (1686) utáni időszakban kialakult újkori Kishatvannal foglalkozunk, amely a mai napig Hatvan közigazgatási funkcióval nem rendelkező belterületi városrészét képezi.
   Igyekeztem minél rövidebbre fogni mondandómat, azonban a poszt így is hosszabb lett, mint általában, kiegészítve egy tucat térkép-melléklettel, így munkahelyen csak úgy kezdjünk elmélyedni a leírtakban, ha megbizonyosodtunk, hogy a felsőbb erők legalább 10 percig nem jelennek meg a monitor láthatárán.
 
 
Kiindulópont: a mai állapotok
 
A 2008-ban kiadott térképen Kishatvan a Zagyvától keletre elterülő régi városrész déli féltekéjén, a Kisfaludy-Barcsay Jenő-Batthyány-Dózsa György utcák által határolt területen helyezkedik el. Ha azonban előbányásszuk az elmúlt 250 év helyi vonatkozású térképeit és feljegyzéseit bizony megállapíthatjuk, hogy a városon belül rendre máshova lokalizálták e településrészt. Bár a névrokon középkori Kishatvan nem vándorolt sehova, azonban az újkori Kishatvan tekintélyes utat járt be, amelynek főbb állomásait tekintjük át a továbbiakban.
 
 
A kishatvani kocsma
 
Az újkori Kishatvant említő, jelenleg ismert első írásos forrás egy 1788-as keltezésű összeírás 1771. évben kelt irat, amely a Grassalkovich-uradalomban található épületeket összesíti (1). Extra Oppidum, vagyis a városon kívül címszó alatt jegyezték fel az ún. kishatvani kocsmát (Domus Educillaris Kis-Hatvan nuncupata), amely az 1783-as állapotokat bemutató térkép is feltüntet; w.h. = wirtshaus, magyar jelentése csárda, kocsma (2).
  A kishatvani krimó a város egyik legrégebbi vendéglátó-ipari objektuma, amelynek története önmagában megérne egy kutatást. Az épület ma már nem áll, lebontásáról két, eltérő adattal rendelkezünk: Kelemen Csaba kutatásai szerint az 1920-as években, más forrás szerint 1960-1970-es években szűnt meg (3). Földrajzilag a mai régi Horváth Mihály út/Temető út sarkán állhatott a szolnoki útelágnál található buszmegálló felé eső részén állt az épület, amely 1951-ig funkcionált kocsmaként, majd lakóházzá alakult át. A felüljáró és az új szolnoki útelágazás kiépítése során került elbontásra, 1968-ban (3).
 
 
Az 1783-as térképen nem nevezik meg Kishatvant, de a források és ennek nyomán feltehetően a köznyelv már igen. A barna-pirosas pettyek jelentik a lakóházakat; megfigyelhető, hogy ekkor még a város belterülete igencsak messze esett a kishatvani csárdától.
 
 
1853
 
A mögöttünk álló hét évtized alatt történt némi változás: a város belterülete dinamikusan terjeszkedett keleti irányba és elérte a mai Kazinczy utca körülbelüli vonalát. Csány irányába új utat létesítettek, amely a napjainkban is használatos temetővel szemben, a mai parkoló+játszótértől indult délkeleti irányba (a főút ezen oldalán ekkoriban egyébként nem mélyedés, hanem egy 3-4 méter magasságú halom állt!). Ami számunkra fontosabb: a kishatvani kocsmánkat ugyanott láthatjuk, amelyet a térkép készítői ezúttal nevén is nevezték, a korábbi helyesírás szerint, mint Kis Hatvan WH.
 
 
 
1883
 
A Hort felé vezető országút mentén a házak már a temetőnél járnak, létezik a mai Zrínyi Miklós utca elődje, egyelőre fasorként, porták nélkül. Megszűnt az 1853-as térképen ábrázolt csányi út, s kialakult a mai Temető utca-Csányi út nyomvonal közvetlen elődje. Ezen a térképen már jelölve látjuk Kishatvant, határvonalai: mai Zrínyi Miklós utca/országút déli oldala/mai Csányi út északi oldala. A kishatvani kocsmát önállóan nem emelték ki, de biztosak lehetünk benne, hogy még javában működött.
   A vasúti kereszteződésnél látható Wh. ne zavarjon meg senkit, mivel jelentése itt: vasúti őrház, amelyet minden bizonnyal a sorompót kezelő bakternek alakítottak ki.
 
 
 
1902
 
Kishatvant az 1873-től megjelent Helységnévtárakban nem említették sem városrészként, sem külterületként, de az Országos Törzskönyvbizottság számára 1902-ben küldött hivatalos összesítésben a belterületen kívül lakott külterületek között felsorolták (Kis-Hatvan, Kis Hatvan), megjegyezve, hogy már nem képez önálló területet, hanem a község belterületébe olvadt, ezért külterületi törzskönyvezésére nem került sor, az elnevezés mégis használatban maradt a későbbiek során (4).
 
 
1912
 
A 3. katonai felmérés 1912-ben frissített változatában Kishatvan marad a déli oldalon, kicsit keletebbre tolódva, bár lehet, hogy a térkép kisebb felbontásból adódóan csak így fért ki az elnevezés. A vonatkozó terület továbbra is gyéren lakott, de a kishatvani kocsma irányában újabb házak épültek, így a belterülettel való közvetlen kapcsolat valóban létrejött.
   Hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, a térképkészítők a „normál” Hatvan alá zárójelben beszúrták a Nagyhatvan elnevezést, amely újabb helytörténeti kavarodást idézhet elő. A korabeli hatvani forrásokban egyáltalán nem fordul elő ez a név és a Törzskönyvbizottságnak küldött 1902-es irat sem említette. Vélhetően a felmérők a ténylegesen létező kishatvani és a belső, „történelmi”városrészt így kívánták elkülöníteni, "ha van Kicsi, akkor legyen Nagy is" alapon.
 
 
 
1928 / 1934
 
A hatvani községi képviselőtestület 1928. október végén döntést hozott Hatvan öt kerületének új elnevezéséről (a kerületek kialakulásáról és korábbi neveikről egyelőre nincs forrásunk):
I. kerület: Vár,
II. kerület Kishatvan,
III. kerület Tabán,
IV. kerület: Belváros,
V. kerület az Újváros.
(Egy-két hatvani porta régi házszámtábláján még ma is látható római szám az utcanév előtt, amely tehát az egykori hatvani kerületet jelzi.)
   Kishatvan révbe ért, gondolhatnánk, de a kerületi határok kijelölése kissé furcsán alakult, hiszen a kishatvani kerület meglepő módon a főúttól északra eső területre terjedt ki, jóval távolabb a katonai térképeken megismert Kishatvantól. A kerület „határai”: Horváth Mihály út/Nádasdy Tamás utca/Bajza utca/Klapka utca/Vörösmarty tér/Hegyalja út/Temető utca (5). Tény azonban, hogy az egykori kishatvani kocsma helye a II. kerület délkeleti sarkában volt megtalálható, talán ez állhatott a névadás hátterében.
   A korábbi katonai térképeken jelölt Kishatvan területét teljes egészében a Tabán nevet viselő III. kerület annektálta. A tabáni városrész és a mai is létező út elnevezése nem tisztázott, korábbi forrásokba nem találkoztunk Tabán említésével. Elképzelhető, hogy előzmény-nélküli, mesterséges névadás történt.
   Kishatvan (II.) és a Tabán (III.) elhelyezkedése jól megfigyelhető az 1934-es állapotokat tükröző részletes várostérképen:
 
 
 
1941
 
Térképközi zavarunkat tovább fokozza, hogy az 1941-ben frissített, maximális precizitással készült katonai térképen ismét szerepel Kishatvan, azonban fittyet hányva az 1928-as képviselőtestületi döntésre és az 1934-es térképre, maradt a főúttól délre, némileg ismét délkeleti irányba elmozdulva. Területe ezúttal a csányi/jászfényszarusi útelágazástól északra eső térségre terjedt ki, amelyen elvétve látunk egy-két házat, de itt volt megtalálható az Állatvásártér (a későbbi Lengyel-piac helyszíne), illetve azzal szemközt a hatvani palagyár.
 
 
 
1966
 
Negyedszázadot lépünk át ismét, és szemünket az 1966. évi turisztikai jellegű várostérképre vetjük. Kishatvan még délebbre és kizárólag a Csányi úttól nyugatra eső területen látható.
 
 
 
1987
 
Újabb húsz évet ugrunk előre az időben és a nagy felbontású várostérképen látjuk, hogy Kishatvan gyakorlatilag visszatért bölcsőjéhez, nagyjából a 3. katonai felmérés (1883) által jelölt területre.
 
 
 A nagy menetelésnek természetesen nincs vége, mivel – mint a bejegyzés kezdetén említettem – a mai várostérképen Kishatvan a város olyan szegletében található, ahol a korábbi évszázadok folyamán sohasem járt. Levezetésképpen íme az újkori Kishatvan több mint 200 éves vándorútját tömörítő vázlat:
 
 
Összegezve közös élményeinket:
1. Kishatvant minden esetben a Zagyvától keletre...
2. … ezen túlmenően pedig mindig a mai Vár u.-Nádasdy u.-Sárkány u. (=egykori várárok/várfal) vonalától keletre jelölték.
3. A városrész folyamatosan tolódott Kelet/Délkelet felé, a lakatlan vagy gyéren lakott térségek irányába.
   Főhősünk vándorlása önmagában is magyarázatra szorul, azonban a végkonklúzió levonása előtt térjünk vissza a kezdetekre, hiszen a leírtak alapján egyértelmű, hogy a XIX-XX. századi, folyamatosan változó lokalizáció megzavarhatja az "eredeti" újkori Kishatvan kialakulásának kérdésével kapcsolatos gondolatainkat. 
 
 
Az újkori Kishatvan „eredeti” eredete
 
Segítségül Mikoviny Sámuelt, a korszak egyik legnagyobb lángelméjét és térképészét hívjuk, aki a XVIII. század első felében több vármegyéről készített, a korabeli lehetőségekhez képest bravúros pontosságú térképeket. Sajnos Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegye éppen kimaradt, mivel azonban szerencsés Hatvanunk határát három megye mosta, így több térképen megjelent.
  Az alábbi, 1731-ben készült térképen ismét felhívnám a figyelmet az egykori várárok elhelyezkedésére. A várfalak lebontása valószínűleg már megtörtént, azonban ebben az időszakban a várárkon kívül a falak, sőt az egykori bástyák vonalát is pontosan meg lehetett állapítani. A fokozatosan feltöltődő várárok még mintegy 200 évig fennmaradt, de már az 1783-as 1. kat. felmérés időszakára városon belüli vízfolyássá szelídült (lásd a fenti térképen).
 

A török utáni Hatvan lakói kezdetben a biztonságot nyújtó várfalon/várárkon belüli területen telepedtek le, amely néhány évtized múltán már szűkössé vált, ezért megkezdődött a kitelepülés kelet felé, a térkép már több portát jelez ebben az irányban. Látható, hogy a belső és külső városrészt a várárok markánsan elkülönítette egymástól, éppen ezért logikusnak tűnik, hogy az újonnan birtokba vett területet a lakosság esetleg önálló elnevezéssel illette. Ez a magyarázat köszön vissza Kelemen Csaba gyűjtésében is, akinek adatközlői szerint: „[Kishatvan] Az erődítéseken kívül keletkezett városrészt, településrészt jelentett.” (6)
 
 
Konklúzió
 
Feltételezhető tehát, hogy az újkori Kishatvan eredetileg a várároktól keletre húzódó lakott városrészt jelölte. Jelenlegi adataink szerint a horti út menti kocsma még nem létezett az 1730-as években, működésének megkezdése után azonban a hozzá földrajzilag közel eső városrész lehetett a névadója. A XVIII. század második felére a város belterülete több irányban átlépte az egykori várárok vonalát, így az új városrész külön elnevezése okafogyottá vált, a Kishatvan elnevezés pedig a korábban külterületnek tekinthető kocsma környékére tevődött át.
  A térképeken nyomon követhető, XIX-XX. századi vándorlás hasonló okokra vezethető vissza: mindig a lakott belterület mellett fekvő térség viselte a Kishatvan nevet, amely a belterület dinamikus terjeszkedésével fokozatosan változtatta  aktuális elhelyezkedését.
  A vándorút utolsó állomása, vagyis a manapság használatos térképeken megfigyelhető téves megjelölés nem magyarázható történeti okokkal. Feltehetően bizonyos "hétköznapi" tévedés nyomán került Kishatvan a Kisfaludy-Barcsay Jenő-Batthyány-Dózsa György utcák által határolt területre, amelyhez azonban semmilyen kapcsolat sem fűzi. Az 1980-as évek derekán lefolytatott földrajzi név-kutatás során a válaszadók szintén egyértelműen a szolnoki útelágazás körzetében helyezték el Kishatvant (7).
 
friss_térkép_2013.02.10. v2_1.jpg
Nem volt egyszerű, tudom… Ennél már csak egy témakör lesz bonyolultabb: a középkori Kishatvan rejtélye.
 
Nagy Nándor
 
Jegyzetek:
(1) Művészettörténeti Értesítő 1984/1-2. 79.
(2) Köszönöm Hegedűs Ábelnek (HM Hadtörténeti Intézet), hogy segített a megjelölés tisztázásában.
(3) Ocsovai Zoltán szíves közlése, 2012.
(4) Magyar Országos Levéltár K 156, 11. doboz
(5) Hatvan és Járása, 1928. november 4.
(6) Kelemen Csaba id. mű. 105.
(7) Pelle Béláné: Heves megye földrajzi nevei 4. 1988. 243. oldal
 
A várfal/várárok témaköréhez ajánlom:

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hatvantortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr923298844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása