Óhatvan/Újhatvan mellett manapság már nemigen használunk városrészeket megkülönböztető fogalmakat, pedig a XX. század kezdetén még több variánst ismert a köznyelv. A keleti végeken kialakult Kishatvanról már értekeztünk, most a hozzá betársult szögek következnek. Bejegyzésünk alapját a már több alkalommal felhasznált földrajzi név-gyűjtés (1988) képezi, amely a Pelle-család munkáját dicséri. Itt az ideje, hogy valamit mi is adjunk az utókornak, ezért kérem, amennyiben idejük engedi, töltsék ki a témakörhöz kapcsolódó rövid kérdőívet.
Hogy mikor alakíthatta ki a hatvani népnyelv a „szöges” megnevezéseket nem tudjuk, de eredetük valószínűleg a város belterületének folyamatos növekedésével hozható összefüggésbe és egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. Ezek mára teljesen kivesztek a köznyelvből, bár az említett 1988-as gyűjtés még tartalmazza, a következő megjegyzéssel: "E nevet már nem mondják, de az idősek még hallottak róla, a fiatalok már nem ismerik." Sőt! Sipos István alapvető jelentőségű helytörténeti előadásában (1932) szintén már múlt időben beszélt a szegekről, amelyre a „nép” régen felosztotta a települést.
Három szöget húzunk ki a hatvani deszkából az 1884. évi kataszteri térkép segítségével, amelyen még tisztán kivehető az egykori várárok. A szögek elnevezése és kiterjedése teljesen a néphagyományra alapszik, ugyanis nincs olyan korabeli térkép vagy leírás, amely pontosan megjelölte volna területüket.
Alsószög
Az 1988. évi gyűjtés szerint: Batthyány utca-Mikes utca-Dózsa György utca-Széchenyi utca-Sárkány utca-Ady Endre utca által érintett/határolt terület.
A szóban forgó terület a várárok éles kanyarjától délkeletre esett. Az Ady Endre utca inkább legújabb-kori tájékozódási pontnak tekinthető, a tényleges eredeti területhez valószínűleg nem tartozott hozzá, hiszen a várárok vízzel és mindenféle hordalékkal (pl. szemét) teli medre a XVIII-XIX. században még igen masszív természetes határként funkcionált. A mai Batthyány és Mikes utca nem szerepel a térképen, de a teljesség kedvéért: a Batthyány utca régi temető felé eső oldala egészen a Barcsay-torkolatig be volt már ekkor építve, a Mikes utca elődje pedig lakatlanul szaladt déli irányba.
Felsőszög
Az 1988. évi gyűjtés szerint: Szabadság utca-Nádasdy utca-Hunyadi tér-Iskola utca-Eötvös utca-Csataffy utca-Tanács utca által érintett/határolt terület.
Pelle Béláné feljegyezte, hogy az adatközlők bizonytalanok voltak, hogy mi tartozik „régi értelemben” ebbe a városrészbe. Feltehetően a Tanács utcának inkább csak piac, vagyis a Hunyadi tér felé eső szakasza vehető számításba, vagyis Felsőszög alatt a mai Városháza mögötti, de várárkon belül területet érthették.
Rövid nyelvtörténeti kitérő: a gyűjtemény megemlíti, hogy Hatvanban a felső szó kiejtése zárt ë-vel történt, amely a magyar köznyelv egyetlen írásban nem jelölt magánhangzója. Nem egyszerű, de az egyik szakirányú blog használati utasítása alapján próbáljuk meg:
É mint Éva hang kiejtéséhez készülődünk. Száj szélesre, ámde keskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.
Kastélyszög (más néven: Postaszög)
Az 1988. évi gyűjtés szerint: Bástya utca-Thurzó utca által határolt terület.
Talán ez a leginkább egyértelmű szög, bár Doktay Gyula feljegyzése szerint eredetileg csak a kastély és a Posta épülete melletti kicsi beszökellő utcácskát – Thurzó utca észak-dél – jelölte, amely keskenyedő ék alakban torkolt be a Thurzó nyugat-kelet utcába. Doktay jelezte, hogy gyermekkorában (1900-as évek) még Kastélyszögnek nevezték, de a név elfelejtődésének okát ő sem ismerte.
A szögek háttere
Vigyázat, hiteles magyarázatokkal nem rendelkezünk, így helytörténeti okoskodás következik! Két változatot találtam ki, de inkább a másodikat tartom relevánsnak.
1. Mivel az országút kettészelte az 1690-es évektől újraéledő várost, így elképzelhető, hogy eredetileg a főúttól északra fekvő, délre fekvő pedig alsó szögnek, amelyek később zsugorodtak össze kisebb területre.
2. A lakosság betelepülésére először a várárok által határolt területen belül történt. A XVIII. századi térképek alapján feltételezhető, hogy az első házsorok főút mellett közvetlenül, illetve a mai Kossuth tér déli (egykori Mozi felé eső részén) jöttek létre, vagyis a három szög házai néhány évtized elteltével „újépítésű”-nek számítottak, amelyek a távoli kishatvani kocsma környékéhez hasonlóan önálló nevet kaptak.
Végezetül a mai térképre vetítjük Alsó- Felső- és Kastélyszöget, távoli rokonukat, Kishatvant, valamint az egykori várárok a témakörrel kapcsolatban releváns vonalát (barna pöttyök). Kishatvannal kapcsolatban ismét felhívnám a figyelmet, hogy a térképen – egyelőre nem tisztázott okok miatt – téves helyen szerepel, valódi otthona a szolnoki útelágazás közvetlen környéke.
Ne feledjék a kérdőívet, aztán lazításképpen jöhet a keresztrejtvény! :)
Nagy Nándor
