Egy rendkívüli fénykép bemutatásával lehelek életet a blog szunyókáló html-kódjaiba, amelyet Kapás János Zsolt, a túrkevei Finta (Sándor) Múzeum igazgatója bocsátott rendelkezésemre.
Bármerre járunk az ország területén, némi túlzással majd’ minden településen találkozhatunk I. világháborúban elesett áldozatokra emlékező emlékművel. Többé-kevésbé közismert tény, hogy a vonatkozó jogszabály elfogadását követően az első emlékművet - jóval a fegyverszünet, illetve a békekötés előtt - 1917. november 25-én Hatvanban avatták fel.
Az ünnepség körülményeiről rendelkeztünk információval, némi hiányérzetünk mégis akadt, hiszen egyetlen fényképfelvétel sem maradt az utókorra az eseményről, pedig feltételezhető volt, hogy készült fotográfia e jeles hatvani napról. Az 1910-es években már számos olyan sajtótermék létezett, amelyek jó minőségű fényképeket közöltek, ezért másfél évvel ezelőtt fejembe vettem, hogy addig forgatom a besárgult újságoldalakat, ameddig rá nem találok az áhított kincsre. Bár erőfeszítéseim nem jártak sikerrel, az utolsó szalmaszálként megkeresett Finta Múzeum email-fordultával pontot tett az ügy végére.
Frissítés, 2016.02.26. Az aktiválás után derült ki, hogy mégiscsak szerepelt az ünnepségről két fotó az egyik korabeli újságban. (Úgy tűnik, több időt kellett volna a könyvtárban töltenem. :) ) Ezek a Fekete István Csaba és Papp Gyula szerkesztésében, "A hatvani hősök arcképcsarnoka" címmel március folyamán megjelenő kiadványban szerepelnek majd, sok más érdekességgel együtt.
Az újság közölte a fényképész nevét is Uray (Urai) Dezső (1875-1966) személyében, akit egy 1905-ben készült felvételen jobbra láthatunk. Valószínű, hogy a bejegyzés által bemutatott fényképet is ő készítette. Főként az I. világháború során készült fotóhagyatéka egyébként két éve került fel a fortepan.hu-ra. Sajnos hatvani kópiát nem tartalmaz, de érdemes megtekinteni! (a fénykép forrása: fortepan.hu)

A hivatalosan Hősök szobra, félhivatalosan Őrszem néven ismert műalkotás előtörténetével több korábbi munka foglalkozott, amelyek többsége Kovács Ákos, hatvani múzeumigazgató 1985-ben publikált tanulmányának újrakevert változatai. Jelen bejegyzésben a fényképre helyezem a hangsúlyt, így csak néhány alapvető adatot, illetve frissen kibányászott információt is említek meg körítésként. Az emlékmű tábláján szereplő 213, illetve és a 46 fel nem vésett hatvani hőssel kapcsolatban ajánlom a részletes kutatás alapján készült Hatvaniak az első világháborúban c. wikipédia-oldalt.
Az első világháború negyedik évében, 1917-ben fogadta el a magyar országgyűlés A most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló VIII. törvénycikket, amely felkérte a településeket, hogy anyagi erejének megfelelően állítsanak olyan tárgyi emléket, amelyen megjelenítik a harcok során elesett hősök nevét. A hatvaniak igen jelentős összeget gyűjtöttek össze az emlékmű felállítására, a kivitelezésre pedig az akkor már országos ismertséggel rendelkező önművelő szobrászművészt, Finta Sándort kérték fel.
Az 1917. november 25-én megtartott szoboravatási ceremónia ünnepi képviselőtestületi üléssel és istentiszteletekkel kezdődött, majd a Kossuth téren gyülekező tömeg, Isaák Gyula Heves vármegyei főispán vezetésével a vasútállomásra vonult, a külsős sztárvendégek fogadása végett. (A nagyrédei születésű Isaák Gyula, az 1885-ben létrehozott hatvani járás első főszolgabírójaként szívesen járt vissza egykori állomáshelyére.)
Néhány kevésbé ismert részlet:
- Az avatás napján csak a szobor egyik oldalán szerepeltek nevek.
- Finta Sándor már hónapokkal korábban elkészült művével; egyelőre nem tisztázott, hogy miért tolták november végéig az átadás időpontját.
- Az ünnepség előtt az Őrszem már legalább több napja a helyén állt, ezért fehér lepel nem hullott le az avatás során, valószínűnek már fölöslegesnek tartották. 
- Az ünnepségre eredetileg IV. Károly királyt, Zita királynőt, József főherceget, Wekerle Sándor miniszterelnököt. Végül az említett Ugron Gábor belügyminiszterrel (jobbra) kellett "beérni".
* * *
No, jöjjön az a bizonyos fénykép, amely tehát a Finta Múzeum, és nem "a zinternet" tulajdonát képezi. Bármilyen későbbi felhasználása kizárólag a Múzeum engedélyével lehetséges. Megosztás esetén tisztelettel kérem a forrás megjelölését!
A fényképész, illetve a szobor körül csoportosuló ünneplők személye sajnos nem ismert, ha esetleg valaki felismerne valakit, kérem, jelezze! Háttérben a Hatvan-belvárosi római katolikus templom, illetve borús égbolt látható. Az Őrszemet vigyázó két jegenye sajátos hangulatot teremt.

Az analóg fényképek sajátossága, hogy megfelelő digitalizáció után parádés nagyításokkal lehet a részleteket vizsgálni. Először a szobor eredetiben, kicsit közelebbről:

Az ünneplő tömeget szintén szemügyre vehetjük közelebbről is: A korabeli hatvani fotókhoz hasonlóan észrevehető a hagyományos paraszti ünneplőt és „városi” külsőt viselő lakosok sajátos egyvelege.

A baloldali csoport:

…illetve a jobboldali csoport:

A hatvani szobor után Finta Sándor számos más település hasonló kérésének tett eleget. A nyitrai emlékmű felavatásáról (1918. szeptember 29.) filmfelvétel (!) is készült, így egy kicsit magunk elé tudjuk képzelni a szűk egy évvel korábbi hatvani hangulatot...
... és ne feledjük, hogy az utolsó képkockákon maga az alkotó is feltűnik.
A hatvani szoboravatásról készült felvételek az alábbi albumban (is) megtekinthetőek.
Nagy Nándor