Újabb fénykép-ritkaságok következnek, amelyek ezúttal a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárából kerültek elő. (Ez úton is köszönöm a Könyvtár közléshez való hozzájárulását.)
Hatvan „őslakossága” csaknem teljes egészében római katolikus vallású volt, az 1870-es évektől felgyorsuló bevándorlás révén azonban számos protestáns keresztény, illetve izraelita személy költözött a kapitalizmus expressz-sebességű gőzmozdonyának számító Hatvanba. A hatvani reformátusok az evangélikus hívekkel közösen alapították meg gyülekezetüket, Hatvani Egyesült Protestáns Egyház néven 1892-ben. A napjainkban is funkcionáló református templom 1898-ban történt felavatásáig eltelt hat év során az alábbi házban tartották összejöveteleiket (maga a fénykép 1934-ben készült).
Sajnos egyelőre nem sikerült megfejtenünk az utca-házszámot, annyit azonban tudunk, hogy az első istentiszteletet 1892. december 4-én Lampé József portáján tartották meg. Feltételezhetjük tehát, hogy a fényképen ez a ház szerepel.

Az ellentmondásos életúttal rendelkező Dr. Ravasz László dunamelléki református püspök környékbéli körútja során, 1927. október 8-án tett hivatalos látogatást Hatvanban (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár).

A vizitáló püspök Gyöngyösről érkezett vasúttal, a hatvani pályaudvaron − a korszak szokásainak megfelelően − népes küldöttség fogadta, a felvétel ekkor készült. Ravasz László, szemüvegben, a fénykép közepén látható. Egyúttal az 1944. szeptember 20-án elpusztult régi hatvani állomásépület részleteit is felfedezhetjük, a kép baloldalán például a mai gyalogátjáró korabeli elődjét.

A fogadó bizottság tagja volt többek között Szinyei Merse Jenő (középen, bajusszal), aki nősülés révén nemrégiben lett sashalmi birtokos, illetve a hatvani egyéni választókerület kormányzat által támogatott országgyűlési képviselője, egészen 1944-ig.

A régi református parókia épülete, amelyet az 1960-as évek közepén elbontottak. Talán a református templom baloldalán, a főútig húzódó házsor része lehetett (a Mező Imre/Gódor Kálmán utca ekkor még nem létezett!), de az idősebb Olvasók között biztosan lesz olyan, aki pontos választ tud majd adni.

Végül ajánlanám a hatvani református gyülekezet honlapján található, Dr. Tatai István hatvani lelkipásztor által összeállított képes történeti anyagot, illetve az önállóan is elérhető, remek fényképeket tartalmazó galériát. Személyes kedvencem 1959-ben készült, amelyen a református templom és a jobbra mellette lévő, szintén elbontott kis házikó látható (forrás: www.hatvanref.hu).

A XIX. századból itt felejtett házikó már az 1884-es kataszteri térképen szerepelt (2), jól látható a keskeny homlokzatú ingatlan egy eltűnt, vizuálisan sajnos nem dokumentált korszak mementójaként. A mellette lévő beépítetlen telekre épült másfél évtized múltán felszentelt szomszédja.
1: a várárok átjáró nélkül (bizony kerülni kellett, ha a főtéri piacra igyekeztünk)
2: a házikó
3: erre a telekre épült a ref/ev. templom
4: a mai Tabán utca
5: a később kialakított Gódor K. utca körülbelüli vonalát a keletre tartó telekhatár jelzi
2: a házikó
3: erre a telekre épült a ref/ev. templom
4: a mai Tabán utca
5: a később kialakított Gódor K. utca körülbelüli vonalát a keletre tartó telekhatár jelzi
(forrás: mapire.eu)
Nagy Nándor