Hatvan története

Hogy volt, hogy van - Hatvan (IV.)

A régi kántorház

2013. augusztus 27. - Nagy Nándor
 
A régi kántorház
 
A nyári szünet utáni első bejegyzésben egy eltűnt épülettel ismerkedünk meg a Hatvani Magnósklub archívumának jóvoltából.
    A kántorház a belvárosi/óhatvani római katolikus templom háta mögött, a mai Szalkai és Szent Mihály utcák között helyezkedett el. A helyrajzilag még a Kossuth térhez tartozó területen jelenleg egy bankfiók funkcionál.
   A felvétel a Szent Mihály - akkor éppen a Hámán Kató utca - felől készült, valószínűleg az 1960-es években. Az épület elbontása (átalakítása?) ugyancsak az említett időszak, vagy esetleg az 1970-es évek során történt meg. Egyes - meg nem erősített - források szerint az épületet először az ÁFÉSZ szerette volna megvenni kocsma-nyitás (!) végett, ezért inkább a pénzintézetnek adták el kedvezményes áron, hogy ne kóvályogjanak a környéken ittas egyének.
 
kántorlak egyesített - v4.1.jpg
A kántorház születési évéről sem tudunk többet. Némi kapaszkodót jelent, hogy sem a Grassalkovich-uradalomhoz tartozó épületek 1773. évi felsorolásában, sem az 1. katonai felmérés (1784) vonatkozó szelvényén nem szerepelt. A 2. katonai felmérés (1854) alapján készült térképén azonban már ott találjuk az épületet.
 
2. kat fm.jpg
Kukkantsunk még rá az 1884-es kataszteri térképre: a vastag piros vonal a főhomlokzatot jelöli, vagyis, mint a fenti fényképről közvetve kiderült, a bejárat nem a templom mögötti térre, hanem a Szent Mihály utcára nyílott.
 
kateszteri 1884.jpg
Másfél évvel ezelőtt már szóba került a hatvani kántorlak irodalomtörténeti vonatkozása: Petőfi Sándor 1845. július 10-12. között Hatvanban írt Holdvilágos éj című versében megemlítette a kántorházat, illetve a helyi kántort, nem igazán kedvező színben:
A kántor háza kapujánál
Szép hajadon leány zokog;
Az este hűs... ő pongyolában...
Reszketnek a gyöngéd tagok.
(…)
A hold a kántor szobájába
Sugárait most beveti;
A kántor, a lyány részeg apja,
Benn feleségét döngeti.
(A vers teljes egészében itt olvasható.)
 
Kérdéses, hogy Petőfi valóban megtörtént eseményeket dolgozott-e fel, illetve a hatvani keltezés önmagában nem bizonyíték arra, hogy a Szent Adalbert plébánia kántorjáról lett volna szó, az esély azonban megvan rá.
Akik az építési/bontási dátumok tekintetében esetleg adattal rendelkeznek, kérem, jelezzék a blog felé. Köszönöm.
 
Nagy Nándor

 

 

A második Hatvan-Eger futball-derbi

A legutóbbi, sporttörténeti témakörű bejegyzéssel kapcsolatban pozitív visszajelzések érkeztek, sőt még H. Attila, a Hatvani Loki múlt évezredbeli sztár-játékosa is elismerő szavakkal illetett, így nem maradt más választás, minthogy tovább görgessük a hatvani futball-múlt fonalát.
   1907 nyara után az augusztus 20-i Hatvan-Eger labdarúgó-találkozó hagyománnyá vált. Most az 1908-as, vagyis a második derbi történetével ismerkedünk meg, bevezetésként azonban felidézzük, mi történt a Hatvani Torna Clubbal a két meccs között eltelt egy év folyamán. Források tekintetében hasonló a helyzet, mint az előző poszt esetében: a hatvani lapok 1908. évi számai nem maradtak fenn, így ismét az egri sajtó képviselői (Egri Híradó, Egri Újság, Hevesvármegyei Hírlap) nyújtanak támpontot. Nagy mázlink, hogy a hetilapként induló Egri Újság éppen ekkoriban alakult át napilappá, a megnövekedett hasábmennyiséget pedig tartalommal kellett kitölteni, amelyre az egyre népszerűbbé váló labdarúgás hírei tökéletesen alkalmasnak bizonyultak.
 
 
Az első hatvani győzelem
 
Az Egri Újság beharangozó írásában említette meg, hogy a Hatvani Torna Club már három-négy mérkőzést játszott 1908-ban, nevesítve a Gödöllői FC és a Rákoscsaba SE ellen, utóbbi ellen ráadásul érzékeny vereséget szenvedett, azonban konkrét adatokat nem találtam e mérkőzésekkel kapcsolatban.
   A gödöllői sajtóban azonban váratlanul felbukkant a Football verseny Isaszegen című sporttudósítás, amelyből megtudhatjuk, hogy 1908. július 12-én a Hatvani Torna Club 1:1-es félidő után 2:1-re diadalmaskodott a házigazda Isaszegi Football Klub felett. Nagy valószínűség szerint ez volt a hatvani labdarúgás történetének első győzelme. (A beszámoló – nyilván elírásból – Hatvani Torna Egyletet említett Club helyett. Minimális az esélye, hogy Hatvanban két sportklub működött volna ez idő tájt.) A győzelem akár önálló posztot is megérdemelt volna, de csak az idézett alapanyag áll rendelkezésünkre.
Az Isaszegi Football Klub és a Hatvani Torna Egylet folyó hó 12-én tartotta mérkőzését. A fiatal isaszegi egylet, mely múlt évben alakult, igén szép összjátékot produkált. Az első goalt is ők adták, amit a hatvaniak még az első félidőben kiegyenlítettek. A második félidőben a Hatvani Torna Egylet megszerezte a második goalt, amit az isaszegiek kiegyenlítettek ugyan, de a bíró nem ítélte meg, így az eredmény 1:2 a hatvaniak javára.
(Gödöllői Hírlap, 1908. július 19.)
 
 
Az Eger-Hatvan mérkőzés előkészületei
 
A Heves vármegye két átellenes végén futballozó ellenfelek már az 1907-es meccs után visszavágóban állapodtak meg, s mivel egy évvel korábban Hatvan volt a házigazda, ezért az udvariassági visszahívás nyomán az 1908. augusztus 20-i (csütörtök) mérkőzés színhelye Eger lett. A mérkőzés felvezetése az Egri Újság augusztus 19-i számából:
 
EgriÚjság_1908.08.19. felvezetés v2.jpg
 
A hatvani egyesületben jelentős számú férfiú rugdosta a labdát, ezért döntésre kellett vinni, hogy kik öltsék magukra a HTC dresszét a presztízs-találkozón. (Ne feledjük, a csere intézménye ekkoriban még nem létezett, a 11 játékos végigjátszotta a mérkőzést, sérülés esetén emberhátrányban.) Érdekes módon nem a legjobbakat válogatták ki a rendelkezésre álló kéttucat focista közül, hanem a HTC A és B csapata (ön-)osztályozó mérkőzést játszott augusztus 16-án, amelyet az A csapat nyert meg 5:1-re, így ez a legénység indult útra négy nappal később.
   Az ad hoc futballpályát az Eger nyugati szegletében található ún. Baromvásártéren, más nevén a Külső-Vásártéren alakították ki.
 
 
A mai viszonyokat tekintve nagyjából Rózsa Károly utca és a Bem tábornok által határolt terület.
 


View Larger Map

A hatvani csapat a deles vonattal érkezett Egerbe. Játékosállománya nagyjából változatlan maradt, azonban a sajtó-híradások az összeállítást – nagy bánatunkra – ezúttal sem közölték. Az Egri Ifjúsági Torna Club (EITC) – amely a korábban preferált Klubról időközben Clubra váltott – az egy évvel korábbi találkozó óta nem játszott mérkőzést, ezáltal összeállítása jelentősen átalakult. A helyi közvélemény azonban bízott a fiúkban, hiszen az Egri Híradó így írt: „az egri csapat is össze van állítva s valószínűleg nem veretik meg magukat, ámbár nem sokáig tréníroztak.”
   A belépődíj összege ülőhelyre 60, álló- és diákhelyre 30 fillér volt. A befolyt tiszta jövedelmet az Egerben létesítendő Városi Zenekar alapja javára fordították, a módosabb polgártársakat pedig felkérték, hogy ún. felülfizetéssel segítsék az alapot – az adokozók neveit, a kor szokásaihoz híven, az újságokban közölték le később.
 
 
A megyei derbi 90 perce
 
A találkozót megelőző napon nagy eső áztatta el az egri pálya talaját, így sokat csúszkáltak a játékosok. Az eseményt egy váratlan esemény szakította meg, ugyanis egy „vadállat” szaladt a pályára. (A beszámoló bizonyosan túloz – kizárható, hogy a játékos labdának nézte volna szegény kismalacot, valószínűleg csak kikergette a pályáról.)
 
EgriÚjság_1908.08.22. 02 malac.jpg 
Mérsékelt sportrajongóknak csak tömören a lényeg, vagyis a végeredmény:
Egri Ifjúsági Torna Club – Hatvani Torna Club 2:2 (0:0)
 
Az érdeklődőknek ajánlom a mérkőzés részletes beszámolóját, amelyet az Egri Újság 1908. augusztus 22-i számából kölcsönöztük. Bár kissé hosszúnak tűnhet, stílusa és tartalma miatt mégis érdemes végigolvasni.
Megjegyzések a szöveghez:
- A bírói tisztet nem dr. Kovács, hanem dr. Reitz János egri főállatorvos viselte, az Egri Híradó szerint mindkét fél teljes megelégedésére, de az Egri Újság – lásd majd alább – más véleményen volt.
- A HTC színe piros-fehér, és nem piros-fekete volt.
- Idegen szavak jelentése: aut – kirúgás, back – hátvéd.
 
EgriÚjság_1908.08.22. beszam EGY 01.jpg
EgriÚjság_1908.08.22. beszam EGY 02.jpg 
A beszámoló gazdagonból egyes fontos részletek azonban kimaradtak: az egriek egészen a 84. percig tartották kétgólos vezetésüket, a HTC az utolsó hat perc során egyenlített. Az egri csapat még a végén is betalált a hálóba, amelyet a bíró offside, vagyis les címén nem adott meg. Mindez a Nemzeti Sport rövid tudósításából derül ki, amely - valószínűleg - az első hatvani témakörű írás az országos sportlapban.
 
NS_1908.08.28. v2.jpg
 
Epilógus
 
A EITC-HTC futball-derbi izgalmait egy füleslabda (!!!) mérkőzéssel vezették le, az Egri Torna Egylet (ETE) és egy „kombinált” csapat részvételével.
 
EgriÚjság_1908.08.22. beszam 03 Füles.jpg
(A néhány év múlva kihalt sportágról itt olvashatnak bővebben.)
   Talán a füleslabdázók produkcióját még megvárták a futballisták, de tény, hogy kora este az EITC társasvacsorát rendezett a hatvani labdarúgó csapat tiszteletére a Szépasszonyvölgyben található Franci-féle vendéglőben. Hogy mikor, és milyen körülmények között értek haza Hatvanba a HTC tagjai, nem tudni...
   Az egri lapok bizony a hazai csapat győzelmét várták, s bár korrekten elismerték a hatvaniak erényeit, számukra csalódást jelentett a döntetlen. Az enyhén hazabeszélő Hevesvármegyei Hírlap sem volt elégedett az iksszel: „Az egriek most nem bírtak győzni. Igaz, hogy őket sem győzték le, mert az eredmény egyenlő. Ezt nem tarthatjuk valami szép sikernek az egriekre, mert a sorshúzás a mienknek kedvezett, akiket jobb helyhez juttatott.”
   Az Egri Újság pedig még egy bónusz fricskát dobott a derekasan küzdő hatvaniaknak:
 
EgriÚjság_1908.08.22. 02 Ceaser.jpg
Három a magyar igazság, még a Zagyva partján is, így egy évvel később, a harmadik Hatvan-Eger derbin – bár vitatott körülmények között –, a HTC-nek sikerült kiharcolnia végre a győzelmet is. Erről majd valamikor ősszel értekezünk.
 
Köszönet az Eger régen - képek a családi fotóalbumokból fb-csoportnak a helyrajzi segítségért.
A szkennelt újságcikkek eredeti forrása: Országos Széchenyi Könyvtár.
 
Nagy Nándor

A hatvani futball első lépései

Közhelynek számít, hogy a város gazdag sportmúltjában, illetve jelenében markáns szerepet játszott/játszik a labdarúgás. Az elmúlt évtizedek sajtóanyagai révén akár több kötetet is csurig lehetne tölteni hatvani foci sztorikkal, azonban éppen a kezdeti lépések, az első futballista sportegyesület megalakulása és az első mérkőzés maradt eddig félig-meddig homályban. A céldátum időszakában, vagyis az 1900-as évek második felében két hetilap jelent meg (Hatvan és Vidéke, Hatvani Hírlap), azonban ismeretlen okok miatt éppen ezen évekből egyetlen lapszámuk sem maradt fenn.
   A hatvani sportmúlt őskorának feltárásában a környékbéli, vagyis a gyöngyösi és egri székhellyel rendelkező lapok nyújtanak támaszt, amelyek számára Hatvan egyáltalán nem jelentett periférikus szerepet, főként, ha közös sportélményről volt szó.
 
 
Előzmények
 
A futball, miután a brit szigetekről átúszott a kontinensre, hamar megérkezett Magyarországra, amely ugyebár ekkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte. A századforduló környékén megalakultak tradicionális egyesületek – pl. a ma is regnáló FTC, MTK –, amelyek tagjai amatőr, sportszerető attitűd révén kezdték rugdosni a bőrlasztit. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben írta ki az első bajnokságot, a küzdelmekből a Budapesti Torna Club (BTC) került ki győztesen.
   A hamarosan futballra magyarosított csapatjáték vidéken is megkezdte hódító pályafutását, sőt Heves vármegyében már 1900-ban elvégezték a kezdőrúgást. Az Egri Híradó néven futó, heti kétszeri lap június 9-i számában A football címmel terjedelmes összeállítást tett közzé, amelyben a labdarúgás szabályait tette közkinccsé. A neten is böngészhető (1. / 2.) szövegből kiderül, hogy lényeges elemeit tekintve alig-alig változott azóta a szabályrendszer. A részletes cikk apropója hogy az egy évvel később első bajnoki címét ünneplő BTC két csapata egymás ellen játszott bemutató mérkőzést Egerben.
 
Egri Híradó - 1900 mell.jpg
Hatvanban 1879-ben (!) alakult meg a nevében első sportegyesület, a Hatvani Sport Club (HSC), amelyet a Varga László által jegyzett Heves megye sporttörténete című monográfia (1972) mint az első modern sportegylet megteremtésére irányuló megyei kísérletet említett. A HSC azonban jelentősen eltért a mai értelemben vett sportszerveződésektől: jellegzetesen elitista klubként működött, amelynek földbirtokosok és jómódú polgárok lehettek tagjai; bár az elnevezés helyi szerveződésre utal, többségében külsős tagokkal rendelkezett, még dunántúli HSC-tagokról is tudunk! A művelt sportágak közé nem került fel az atlétika, sem az ekkor még kevésbé közismert futball, hiszen az úri közönség számára a vadászat, az agarászat, a lóverseny és a galamblövészet jelentette az aktív pihenés korabeli formáit.
    Az egyik helyi lap 1904-ben említette meg a Hatvani Sport Egyesület nevet viselő újabb szerveződést, amelyről többet nem hallunk – valószínűleg csak egy civil fellángolás lehetett, nem ismeretes, kik és milyen sportág űzése céljából hozták létre.
 
A sporttörténeti fordulat
 
A Hevesvármegyei Hírlap című újság adta hírül, hogy a hatvani fiatalság 1907. július 1-én, vagyis cirka 106 évvel ezelőtt sportegyletet alapított Hatvani Torna Club (HTC) név alatt, megnevezésében a Budapesti, illetve a Ferencvárosi Torna Clubot (BTC, FTC) követve. A piros-fehér színt választó egyesület tagjai nemcsak a futballt, hanem „minden létező sportágat” elsajátítottak.
  (Az év sport-tekintetében egyébként rendkívüli sűrűn alakult, hiszen ekkor alakult meg a Hatvani Korcsolyázók Egylete, amelynek tagjai a két világháború között még a jégkorongot is meghonosították a környékbéli „gödrök” jéggé fagyott víztükrén.)
  Másfél évtizeddel későbbi hatvani retrospektív sajtócikk szerint önerőből szereztek labdát, és mivel kezdetben kevesen voltak, ezért az akkoriban az NB I középmezőnyéhez tartozó Budapesti Atlétikai Klub (BAK) néhány tagját hívták meg, hogy két csapatra elegendő futball-éhes férfiember összegyűlhessen. A tudósítás a következő személyeket említette alapító-tagként: Farkas István, Farkas Lajos, Puskás Sándor, Lőwy Ernő, Fülöp Illés, illetve keresztnév említése nélkül Sárváry és Jasinszky.
   A hatvani ős-futballisták az (egykori) cukorgyár előtt elhaladó (régi) országút és a miskolci sínpár kanyarulata közötti területen, akkoriban szintén a Hatvany-család tulajdonában lévő ún. urasági legelőn rugdalták a labdát, nagyjából azon a területen ott, ahol jelenleg az FC Hatvan sporttelepe is működik. Az alábbi 1891-es helyszínrajz tökéletesen mutatja be az 1907. évi viszonyokat:
 
VI-10- 163_1891-es uradalom v3.jpg
 Az újságcikk a következő életképet tárta az olvasó elé a hatvani futball hajnalából:
Kora vagy késő délután az az ember, akit útja, vagy kíváncsisága arra vitt, nagyokat nézett, vagy még nagyobbakat nevetett azon, hogy (…) elég lenge öltözetben, hogyan szaladgálnak, tülekednek csak azért, hogy elszedjék a labdát egymástól, vagy hogy abba minden cél nélkül minél nagyobbat rúghassanak.
(Hatvan és Járása, 1922. április 16.)
 
 
Az első mérkőzés
 
A sors úgy hozta, hogy a HTC-vel azonos időben, a megye másik végén szintén egy futball-klub bontogatta szárnyait. Történt ugyanis, hogy a több éves múlttal rendelkező Egri Testgyakorlók Köre takarékra tette működését, a futball lángját azonban az egri középiskolások nem hagyták kihunyni, és a sportot az iskolai testnevelés során, illetve szabadidejükben tovább űzték, sőt 1907-ben létrehozták a kék-fehérben játszó Egri Ifjúsági Football Klubot (EIFK).
   A két klub ugyanazon időszakban hasonló genezisen ment keresztül. A szerencsés egymásra találás történetét az EIFK egyik vezetője két évvel később vetette újságpapírra:
 
Egri Híradó 1909.08.17. v2.JPG
A Hatvani Torna Club és az Egri Ifjúsági Football Klub történelmi találkozójára 1907. augusztus 20-án, délután 4 órakor került sor, a miskolci vasút és a Zagyva közötti, fent említett nagy réten. A mérkőzésen több száz hatvani vett részt, akik sajnos sem hatvani győzelmet, de még hatvani gólt láthattak. A végeredmény:
Hatvani Torna Club - Egri Ifjúsági Football Klub 0 : 2.
 
... a mérkőzésről többek között az Egri Híradó 1907. augusztus 24-én számolt be.
 
EH címlap 1907.08.24. v2.jpg
Az írásban sajnos a Hatvani Torna Club csapatának összeállítását nem közölték…
 
EH cikk 1907.08.24. v2.jpg
A mérkőzésről szintén tudósító Egri Újság soraiból fontos bónusz-információkat kapunk:
- A népes közönségben szép számmal képviseltették magukat Hatvan hölgyei.
- Az EITK említett összjátéka még a hatvani közönséget is meglepte.
- A megyeszékhely fiataljai az egri névhez méltóan szerepeltek „s győzelmükkel a tőlük telhető szerény módon csak városunk jó hírnevének emeléséhez járultak.” (Hát igen, szép hazánkban a labdarúgás már ekkor többet jelentett szimpla sporttevékenységnél…)
- Ami azonban számunkra a legfontosabb, hogy a cikk a remeklő hatvani kapus vezetéknevét – Murai – is megemlítette.
 
Sem a HTC, sem az EIFK nem lett az MLSZ tagja, nem indultak el vidéki bajnokságban sem, így ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor az említett találkozó nem minősült hivatalos mérkőzésnek, de július közepén, szép időben miért lennénk ilyen kőszívűek?
  Az első döntetlenre, az első gólra, pláne az első hatvani győzelemre még egy kicsit várni kellett, alkalomadtán majd ezekről is beszámolunk.
 
Nagy Nándor

 

 

süti beállítások módosítása